A BYD városában nincs esélyük a benzines autóknak

Élen jár az elektromos átállásban a dél-kínai Kanton tartományban fekvő Sencsen városa, ahol az új energiaforrásokat hasznosító járművek (NEV) részaránya az értékesítésben már megközelíti a 80 százalékot, és ezzel a kínai metropolisok közül is kiemelkedik. Egészen pontosan 77,4 százalékot mutatott a júniusi statisztika, ami egyben havi rekordot is jelent a NEV-penetrációt tekintve – adta hírül a Shenzhen Special Zone Daily. Az idei első fél év összesítése 72,6 százalékos NEV-arányt mutat az eladásokban, ez a gyakorlatban 109 ezer darabos értékesítés, melyből a BYD is jócskán kiveszi a részét. 

Az erősödő trend egyébként az egész országra jellemző, a Kínai Személyautó-gyártók Szövetsége (CPCA) által július elején közzétett adatok szerint a múlt hónapban a NEV-ek kiskereskedelmi értékesítése elérte a 856 ezret, a penetráció pedig újabb rekordra, 48,4 százalékosra nőtt.

A BYD városában a zöldautó a trendi

Sencsenben a legfrissebb adatok szerint 13 millió 312 ezer ember él, számuk csak tavaly 1,83 százalékkal nőtt. Tulajdonukban a júniusi adatok szerint 4,263 millió autó volt, ebből 1,08 millió volt NEV, azaz

• elektromos hajtású (BEV),
• tölthető hibrid (PHEV)
• vagy üzemanyagcellás (FCV) gépkocsi.

A NEV-járművek penetrációja a teljes állomány körében már meghaladja a 25 százalékot, ami kirívóan magas még a fejlett országok gazdag nagyvárosai körében is – leszámítva Norvégia fővárosát, Oslót. Az egész országot tekintve a kép árnyaltabb, de a növekedő trendet legfeljebb apróbb pihenők szakítják meg. A kínai belügyminisztérium július elején közzétett összesítése szerint 

A világ legnagyobb autópiacán a tisztán elektromos hajtású járművek száma jelenleg 18 millió 134 ezer, részesedése a NEV-kategórián belül 73,35 százalékos.

Az önkormányzat is partner az átállásban

Visszatérve Sencsenhez, a város kiemelt szerepe nem a véletlen műve, hiszen itt található a Szegeden és Törökországban épülő gyárai révén európai bevételére készülő BYD globális központja és három gyára is. Az összesen 704 ezer embert foglalkoztató BYD méreténél fogva saját városnegyedet épített ki Sencsenben, ahol a helyhatóság – egyes vélemények szerint – a leginkább NEV-barát közlekedési politikával járul hozzá az elektromos átállás felgyorsításához. 

Azok a helyi lakosok, akik NEV-járművet vásárolnak, akár hibrid hajtásút, akár akkumulátorosat, ingyenes zöld rendszámtáblát kaphatnak, míg a hagyományos üzemanyaggal működő járműveket vásárlóknak sorsoláson vagy licitáláson kell részt venniük ahhoz, hogy egyáltalán valamikor hozzájuthassanak az őket megkülönböztető kék rendszámhoz. 

Nem is csoda, hogy a BYD és helyi versenytársai által Sencsenben gyártott, tavaly épp 1,73 millió NEV-jármű egy része nem is hagyja el a város határát, helyben vevőt találnak rájuk.

Amerika visszavonulót fújhat

A sencseni példa nem ragadós: az Egyesült Államokban az elektromos átállás lángját a Biden-adminisztráció a 2022 augusztusában elfogadott inflációellenes törvénycsomag nyújtotta hatalmas támogatások közvetítésével feljebb tekerte, s nagyratörő terveket fogalmazott meg: 2030-ra például a villanyautók penetrációjának el kellene érnie az 50 százalékot az újautó-eladásokban. 

Az elnök a közismerten lusta amerikaiak autózási szokásaival azonban nem számolt, a hatótávpara, a töltőhálózat-sűrűség okozta negatívumok mellett az utóbbi időszakban a magas infláció és a hitelfelvételi költségek megszaladása sem kedvezett a villanyautók értékesítésének, a gyártók is milliárdokat vettek vissza a kategória fejlesztési keretéből. A vásárláshoz biztosított 7500 dolláros adókedvezmény sem volt eléggé vonzó.

Az eddig elért eredmények azonban egy pillanat alatt elporladhatnak, ha a kampányában az elektromos átállást és a klímavédelmet érintő kérdésekben bigott elutasító álláspontra helyezkedő Donald Trump költözhet be jövőre a Fehér Házba a novemberi elnökválasztás eredményeként. A republikánus elnökjelölt csütörtöki milwaukee-i kampánybeszédében 

„Megmenteném az amerikai autóipart a teljes megsemmisüléstől, és autónként több ezer dollárt spórolnék meg az amerikai vásárlóknak” – hangoztatta a klímaszkeptikus elnökjelölt. 

Bírálta a szerinte pazarló közkiadásokat, amelyeket „a zöldátverés” jegyében költ a kormányzat, s amivel Kína és Mexikó malmára hajtja a vizet. Azt mondta, hogy a pénzt inkább utak, hidak és gátak építésére költené, de azt már nem ecsetelte, hogy miként fogja beváltani ígéretét. 

Ehhez hozzátartozik, hogy a Trump elnöksége alatt meghirdetett, több ezermilliárd dolláros infrastruktúra-fejlesztési terv csúnya kudarcot vallott.

Mi akarhat Trumptól Elon Musk?

Ott még nem tartunk, hogy Trump még az elektromos golfautók motorját is belső égésűre cserélje, de még az sem kizárt, mivel az exelnök az elektromos járművek megveszekedett ellenségei közé sorolta magát. 

Innentől fogva végképp talányos, hogy a BYD mögött a világ második legnagyobb elektromosautó-gyártóját, a Teslát megalapító és irányító Elon Musk miért támogatja havi 45 millió dollárral az általa képviselt technikai haladás megfojtásával fenyegetőző Trumpot.

Elképzelhető, hogy a Trumpnak látványos gesztusokat tevő üzletembert más gazdasági érdekeltségein keresztül (SpaceX, Boring Company, xAI, X, Neuralink stb.) kompenzálnák a fáradozásaiért.