Hollandia az amerikai-kínai gazdasági háborúban őrlődik

Hollandiában készülnek a világ legfejlettebb csipgyártó berendezései, a legnagyobb szereplőnek az ASML számít. Az ország az elmúlt években az amerikai–kínai technológiai és gazdasági háború középpontjába került: Washington nyomására az ASML nem exportálja a gépeket a távol-keleti országba, de a céggel együttműködő Eindhoveni Műszaki Egyetem is a figyelem középpontjába került.

Az ASML nagy összegeket fektetett az egyetemi kutatás-fejlesztésbe és oktatásba, csak májusban 80 millió eurót  ígért az intézménynek a PhD-hallgatók képzésére és berendezésekre. Robert-Jan Smits, az Eindhoveni Műszaki Egyetem elnöke arról beszélt a Bloombergnek, hogy a geopolitikai feszültségek miatt az Egyesült Államok rendszeresen figyelmezteti az intézményt a nála tanuló kínai diákok okozta kockázatokra.

Az egyetem hallgatóinak több mint egynegyede külföldről érkezett, bár a kínai hallgatók pontos száma nem ismert. Smith elmondta, hogy az intézmény együttműködik a kormánnyal és a biztonsági szolgálatokkal, továbbá nem mindenkinek adnak hozzáférést a csúcsminőségű, érzékeny technológiához. Azt ugyanakkor furcsállja, hogy miközben őket rendszeresen figyelmeztetik, 

A kormány tavaly törvénytervezetet dolgozott ki: ez megtiltaná a kínai diákok részvételét az olyan egyetemi programokban, amelyek érzékeny technológiákat, köztük a félvezetőket és a védelmi ágazatot érintik. A jogszabályról még nem szavaztak, azt pedig nem tudni, hogy az új, szélsőjobboldali kormány hogyan áll a kérdéshez.

Bizonyos megszorítások már korábban életbe léptek: több kínai diáknak az egyetemi csereprogramjuk befejezése után egy évet kellett volna egy csipgyártó berendezések készítő vállalatnál tölteniük, de az elmúlt években a kormány által bevezetett korlátozások miatt nem dolgozhattak a cégeknél.

Miért harcolnak az országok a félvezetőkért?

A kormányok hatalmas összegeket költenek a helyi csipgyártás kiépítésére, a függetlenedésre, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért is olyan fontosak a félvezetők. A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek. 

Minél kevesebb nanométeres egy félvezető, annál fejlettebb, mivel nagyobb a teljesítménye és kisebb az energiafogyasztása. Ez azt is jelenti, hogy bonyolultabb és drágább legyártani. Jelenleg a 3 nanométeres félvezetők számítanak a legfejlettebbeknek, ilyet csak három cég, az amerikai Intel, a dél-koreai Samsung és a tajvani TSMC képes gyártani, mivel ezeknek a készítése rendkívüli szakértelmet igényel.

Washington korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek kínai exportját, valamint a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések Kínába szállítását. Kezdetben úgy tűnt, hogy ez visszavette a távol-keleti ország csipiparát.

Tavaly azonban nem várt fordulat következett: a Huawei ugyanis nyár végén és ősz elején piacra dobta legújabb okostelefonjait, amelyekben a HiSilicon tervezte, SMIC által gyártott 7 nanométeres csip dolgozik, így helyben készült félvezetőkkel sikeresen kijátszották az amerikai szankciókat.