Július 4-én lépnek hatályba a kínai elektromos autókra vonatkozó, június 12-én hivatalosan is közzétett büntetővámok, amelyeket valójában ideiglenes vámoknak illene nevezni, ám funkciójuk szerint a kínai elektromos autók európai exportját és sommásan az egész kínai új generációs autóipar fejlődését irgalmatlan összegekkel támogató Peking által közvetve előidézett torz helyzetet kellene orvosolniuk.
A lényeg, hogy a vámokkal el kell simítani a dömpingáras kínai villanyautók és az Európában gyártottak között mesterségesen létrehozott árkülönbséget. Mondjuk a kínaiak sem szentek, az otthon gyártott autójukat Európába áthozva kapásból a duplájáért kezdik árulni, de gondosan ügyelve arra, hogy a behozatali vámszabályok betartását és az általános 10 százalékos importvám megfizetését követően még mindig az uniós kínálat alatt tartsák a kínai elektromos autók fogyasztói árát. Az Európai Bizottság a Kínában gyártott elektromos járművekre
ideiglenes vámot vet ki a gépkocsiimportra kivetett szokásos 10 százalékos vámon felül. A mérték függ attól, hogy a kínai elektromos autók gyártói milyen mélyen vannak beágyazva a pekingi politikába, és mennyire voltak együttműködők a tavaly ősszel elindított uniós dömpingellenes vizsgálat során.
A legtöbb takargatnivalója az amúgy is állami tulajdonú SAIC-nek lehetett, ő kapta a nyakába a legmagasabb, 31,8 százalékos büntetővámot.
A Szegeden gigagyárat építő BYD megúszta 17,4 százalékkal, a Geely 20-szal, míg az együttműködő többi cég a normálisnak számító 21 százalékos ideiglenes vámkulccsal hozhatja Európába a kínai elektromos autóikat.
Fizetni viszont most senkinek sem kell, mert Kína és az Európai Bizottság megállapodott abban, hogy tárgyalásokat kezdenek az Európai Unióba importált, kínai gyártmányú elektromos járművekre (EV) tervezett vámok kivetéséről, ami megnyitja az utat a feszült helyzet enyhítésére, a kompromisszumos megoldás megtalálására, ezzel elhárítva egy esetleges kereskedelmi háború kirobbanásának a veszélyét.
Nézzük meg közelebbről a Reuters segítségével, hogy mi és hogyan változik a kínai elektromos autók európai exportjában, és ez mennyiben érinti a magyar vásárlókat, akik kínai elektromos autó beszerzésében gondolkodnak, bár a választék egyelőre meglehetősen szűkös, a BYD és a SAIC (MG) néhány modelljére terjed csak ki.
Ideiglenes vámokat az uniós szubvencióellenes vizsgálat megindításától számított kilenc hónapon belül lehet kivetni, ha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy meg kell akadályozni az uniós iparnak okozott kárt. Márpedig úgy ítéli meg. Az ideiglenes vámok legfeljebb négy hónapig alkalmazhatók, és az Európai Bizottság – melynek az élén Ursula von der Leyen jelenlegi elnök újrázhat – ekkor dönt arról, hogy alkalmazza-e a végleges vámokat. Az EV esetében ennek határideje november 3.
Az ideiglenes vámokat csak akkor szedik be, ha a vizsgálat végén végleges vámokat vetnek ki az importált kínai elektromos autókra. Ha a végleges vámok alacsonyabbak, vagy az Európai Bizottság mégsem alkalmaz végleges vámokat, akkor az ideiglenes vámokat ennek megfelelően lefelé módosítják.
Addig a vámhatóságok általában csak bankgaranciát kérnek az importőröktől. A vámok akár 90 napra visszamenőlegesen is alkalmazhatók, tehát a kínai elektromos autók esetében április elejétől, és erről a vizsgálat végén születik döntés.
Az Európai Bizottság július 4-ig az EU hivatalos lapjában egy hosszú dokumentumot tesz közzé, amelyben részletesen ismerteti a folyamatban lévő vizsgálatot és annak megállapításait. Az ideiglenes vámok ennek másnapján lépnek életbe.
Ebből a dokumentumokból derülhetnek ki az importált kínai elektromos autók körüli turpisságok.
A tárgyalások azonban ettől függetlenül is folynak Kínával, erről Valdis Dombrovskis uniós biztos tájékoztatta a bő egy hete Kínába érkezett, a Robert Habeck alkancellár, egyben gazdasági miniszter által vezetett német delegációt.
Azt javasoltam kínai partnereimnek, hogy az ajtók maradjanak nyitva a tárgyalások előtt, és remélem, hogy ez az üzenet meghallgatásra talál
– bizakodott Habeck az egyeztetések megkezdése előtt. A hivatalos dokumentumokban publikált megállapításokkal szemben az érdekelt feleknek július 18-ig van lehetőségük észrevételeket tenni, de meghallgatást is kérhetnek. Sokra aligha mennek vele, hiszen az Európai Bizottság már több mint száz kínai és európai autógyártó telephelyén tett látogatást, és elvégezte a vizsgálat dandárját.
A végleges jelentés általában az ideiglenes megállapítások megerősítését jelenti, a beérkezett észrevételek alapján esetleg kiigazításokat is eszközölhetnek.
A végleges vámok jellemzően valamivel alacsonyabbak, mint az ideiglenes vámtételek, ami azt tükrözi, hogy ha ütős érvekkel jelentkeznek a kínai elektromos autók gyártói, az meghallgatásra találhat. Az egyik új elem a Tesla azon kérése lesz, hogy az Európai Bizottság szabjon ki rá speciális vámtételt a sanghaji Gigafactoryban gyártott Tesla Model 3-asok európai exportja vonatkozásában.
Jelenleg a Tesla a Kínából Európába irányuló legnagyobb elektromosjármű-exportőr, s Elon Musk cége a rá július 4-től vonatkozó 21 (+10) százalékos vámtételnél alacsonyabbat szeretne kijárni magának.
Az ideiglenes szakaszban az Európai Bizottság teljes hatáskörrel rendelkezik a vámok kivetésére, bár konzultál az EU-tagállamokkal, és elvileg figyelembe veszi az álláspontjukat. A tagállamoknak július 15-ig kell benyújtaniuk álláspontjukat, a németek mellett a magyarok is ellenzik az autókereskedelem vámokkal való korlátozását.
A vizsgálat végén az Európai Bizottság végleges vámokat javasolhat, amelyeket általában öt évig alkalmaznak.
Ezt meg lehet akadályozni, ha az Európai Unió 27 tagjának minősített többsége ellenzi az intézkedéseket. A minősített többség 15 uniós tagot jelent, akik az EU lakosságának 65 százalékát képviselik. A legtöbb esetben nincs blokkoló többség.
A BYD, a Geely és a SAIC vámtételi csoport egyikébe sem tartozó vállalatok egyedi elbírálást kérhetnek, közvetlenül a végleges intézkedések bevezetése után. Az ilyen gyorsított felülvizsgálat legfeljebb kilenc hónapig tarthat.
Az Európai Bizottság egy év elteltével időközi felülvizsgálatot is végezhet, ha az intézkedésekre már nincs szükség, vagy ha azok nem elegendők a támogatások ellensúlyozására.
Az Európai Bizottság maga is gyakran vizsgálja, hogy a gyártók nem kerülik-e meg a vámokat a máshol összeszerelésre szánt alkatrészek exportja révén. Az EU esetében ilyen kijátszásról akkor van szó, ha az alkatrészek értékének legalább 60 százalékát a vámköteles országból importálják, és ha az összeszerelés hozzáadott értéke nem haladja meg a 25 százalékot.
A vállalatok az Európai Bíróságon támadhatják meg az intézkedéseket.
Kína a Világkereskedelmi Szervezethez fordulhat az Európai Unióval szemben. Mindkét jogi út jóval több mint egy évig is eltarthat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.