Bár a Kommunista Párt e havi csúcstalálkozója után Peking egy nagyszabású tervet mutatott be az ország gazdaságának teljes átalakítására, az internet csak a program egyetlen pontja miatt hangos: az öregedő népesség miatt jelentősen megemelnék a nyugdíjkorhatárt, a kínai fiatalok pedig tiltakoznak az ellen, hogy a kormány újabb terhet akasszon a nyakukba.
Az utóbbi években már nem a korábbi tempóban növekszik a kínai gazdaság, a legutóbbi pártközgyűlésen azonban Hszi Csin-ping elnök egy vadonatúj és ambiciózus tervet mutatott be, amely új irányba fordítaná az országot.
A magas színvonalú fejlődés a modern szocialista ország építésének legfőbb küldetése. Óriási gazdasági reformokat tervezünk, amelyekkel hazánk messze lehagyná nyugati vetélytársait
– jelentette ki a kínai elnök a Hszinhua állami hírügynökség szerint.
Bár érdekes módon az említett javaslatok hivatalos szövegét még nem adták ki, a közgyűlésen elhangzottak és a sajtónak kiadott közlemények alapján Peking:
A nagyratörő tervnek a kormány szerint óriási lendületet kellene adnia a gazdaságnak, amelynek fejlődése a koronavírus-járvány kitörése óta erősen lelassult. A közvélemény azonban nem a pozitív ígéretekre, hanem csupán az egyik reformra fókuszált, amelynek bevezetése a pártközgyűlésen elhangzó beszédek alapján szinte biztosra vehető.
Peking megemelné a nyugdíjkorhatárt, a munkanélküliségtől szenvedő, otthon ragadt és a sötét jövővel szembenéző fiatalok pedig ennek egyáltalán nem örülnek.
A kínai nyugdíjkorhatár más fejlett gazdaságokhoz képest igencsak alacsony: a fizikai munkát végző nők esetében 50, míg az irodában dolgozó nőknél 55 év; a férfiak esetében nem tesznek különbséget, mindenki 60 éves kora után vonulhat nyugdíjba.
Ez az alacsony korhatár viszont azt a veszélyt hordozza, hogy az állam által eltartott idősek rátája a munkaképes korúakhoz képest túl nagyra nő, az ország demográfiai problémái pedig a gazdaság stabilitását is megroppanthatják.
Extrém reformok mellett is csak lassú növekedést vár PekingHszi elnök szerint a kínai gazdaság fejlesztéséhez óriási átalakításokra lesz szükség, hogy a jelenlegi visszaesés ne váljon állandóvá. A Kommunista Párt azonban még mindig nem mutatta be agresszív programját. |
A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) szerint Kína időskori eltartottsági rátája tavaly 21 százalék volt, szemben az Egyesült Államok 27 százalékával. A jelenlegi trendek mellett 2050-re ez az arány azonban 52 százalékra fog emelkedni – ugyanezt a szintet Amerika csak 2100-ra közelítené meg.
A nyugdíjba vonulás késleltetése lelassítaná munkavállalók számának drámai zuhanását Kínában, és ami a legfontosabb, csökkentené a nyomást a már most is gyengélkedő nyugdíjrendszeren. Ám ez a téma, ahogyan azt a tavalyi francia tömegtüntetések is megmutatták, rendkívül kényes, és hiába szólították fel a szakértők a kormányt, hogy azonnal lépniük kell az ügyben, a pártvezetés csak fokozatosan vezetné be az emelést.
„Azt javaslom, hogy a politikusok és a szakértők haljanak meg korábban, az enyhítene a nyugdíjrendszer problémáin” – csattant fel egy felhasználó a Weibo kínai közösségi oldalon, válaszul a kormány terveire, hozzá pedig rengeteg elkeseredett fiatal csatlakozott, akiket sokkolt a Párt bejelentése.
A felháborodás nem meglepő: a 16 és 24 év körüli fiatalok munkanélküliségi rátája 2023 májusára rekordmagasra, 21,3 százalékra nőtt, a kormány pedig azóta nem adja ki ezt az adatot; a jelenlegi becslések alapján ez jelenleg akár 50 százalék felett is lehet.
Kína egy fejlett, csúcstechnológiákra épülő gazdaságról álmodik, ehhez pedig elméletileg meg is vannak az erőforrásai: ma a felsőoktatásba beiratkozó fiatalok aránya több mint 60 százalékos, a diplomások pedig felkészülten, nagy szaktudással lépnek be a munkaerőpiacra.
A valóság azonban az, hogy a fiatalok szinte képtelenek állást találni, pláne, ha a képzettségüknek megfelelő fizetést is szeretnének.
Az országot megrázó ingatlanválság nemcsak a lakossági befektetéseket semmisítette meg, számtalan céget is magával rántott egyéb szektorokból, a kínai gazdaság visszaesése, valamint a külföldi fogyasztás csökkenése miatt pedig a túlélők is nehezen boldogulnak. Ilyenkor senkinek sem kellenek a pályakezdők.
Az alacsony nyugdíjkorhatárt akkor állapították meg, amikor a várható élettartam sokkal alacsonyabb volt, és kevesen jártak a felsőoktatásba – Kína fejlődésével azonban teljesen átalakult a társadalom, és ezt az időskori juttatási rendszernek is sürgősen követnie kellett volna.
Bár a kormány hivatalos javaslatában szereplő új nyugdíjkorhatárt eddig nem jelentették be, belső információk alapján az 1990 után születettek számára nemtől függetlenül 65 évre emelnék azt.
Amikor születtem, azt mondták, hogy túl sokan vagyunk. Mire felnőttem, azt mondják, túl kevesen vagyunk. A cégek szerint túl öreg vagyok a pályakezdéshez, a kormány pedig most azt találta ki, hogy túl fiatal vagyok a nyugdíjhoz. Az egész rendszer köp ránk
– fakadt ki a Financial Timesnak a 28 éves Csi, egy sanghaji fiatal, aki több mint egy éve próbál munkát találni friss diplomásként, és így kénytelen a szüleivel lakni.
Ráadásul a fiatalok nincsenek egyedül: a középkorú munkavállalók is dühösek a kormányra és irigységgel tekintenek az idősebb generációkra, akik szerintük viszonylag fiatalon, – az ő fogalmaik szerint – bőkezű juttatásokkal vonulhattak nyugdíjba, miközben kiélvezték Kína korábbi évtizedeinek gyümölcseit – a gyors gazdasági növekedést és a bőséges lehetőségeket. A kínai átlagnyugdíj 2022-ben nagyjából 300 ezer forintnak felelt meg ám 2014 óta több mint a duplájára emelkedett.
A világgazdaságot is lehúzza, hogy nem dolgoznak a kínai fiatalokA kínai termelésre támaszkodó országoknak és vállalatoknak súlyos károkat okozhat a munkanélküliségi válság. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.