Orosz gazdaság - konszolidáció kérdőjelekkel

Oroszországban központi rendelettel 60 százalékról 40 százalékra engedték le az exportőrök keményvaluta-bevételei kötelező beszolgáltatásának, rubelre való átváltásának az arányát. A lépés egyértelműen az orosz gazdaság helyzetének javulását jelzi.  

Vezető nyugati közgazdászok viszont pont ennek az ellenkezőjére hívják fel a figyelmet. 

írja a moszkvai kormánybejelentés, amely szerint a rendelkezés 2025. április 30-ig marad érvényben. 

Az elmúlt időszakban stabilizálódott, sőt javult az orosz külkereskedelmi mérleg; a 2024. január–április közötti időszakban 22,1 százalékkal nagyobb volt a többlet. Ehhez persze célszerű hozzátenni, hogy az import nagyobb mértékben, 10,3 százalékkal esett vissza, mint az 1,5 százalékkal mérséklődő kivitel. 

A stabilizációhoz hozzájárul az orosz hadiipar erőltetett fejlesztése és exportjának növelése is. A hadiipari robbanáson degeszre keresték magukat az orosz oligarchák, becslések szerint 11 milliárd dollárral lettek gazdagabbak az osztalékkivétel miatt. Ennek hátterében az áll, hogy adóemelésektől tartanak, így inkább kiveszik a cégből a nyereséget – vagyis mégsem annyira szép az orosz makrotájkép.

A legtöbbet Vagit Alekperov, a Lukoil elnöke szakította, mintegy kétmilliárd dollárral. A Szeversztal és a Novolipecki Fémkombinát tulajdonosai, Alekszej Mordasov és Vlagyimir Liszin az ezüst-, illetve bronzérmesek.

Az orosz gazdaságot az olajárbevételek is húzzák

Oroszország nemzetközi fizetésimérleg-pozíciói (folyó tételek) is javultak. Az idei első fél évben az egyenleg több mint negyvenmilliárd dolláros többletet mutatott, ami 1,7-szerese a tavalyi év hasonló időszakáénak. Mint a moszkvai jegybank kommentárja aláhúzza, 

Oroszország ugyan akut beruházási-finanszírozási (nyugati hitelek) hiányban szenved, de a büntetőszankciók megakadályozzák Moszkvát, hogy kölcsönöket vegyen fel nyugati bankoktól. A központi bank előrejelzése szerint ha a Brent 2024-es teljes évi átlagára hordónként eléri a 85 dollárt (és ez felfelé húzza az oroszországi Urals keverék árát is), akkor igen tetemes, 121 milliárd dolláros szufficittel zárulhat a külkereskedelmi mérleg áruexportot felölelő része. 

Hogy véglegesen és teljesen megszabaduljanak a nyugati dominanciájú nemzetközi pénzrendszernek, az elszámolási és fizetési struktúráknak való kiszolgáltatottságtól, Moszkvában – bizonyosan Peking jóváhagyásával vagy diszkrét, a kulisszák mögötti részvételével – 

A tervezetet vélhetően a 2024 őszén az oroszországi Kazanyban tartandó BRICS-csúcstalálkozón hozzák nyilvánosságra.

Keleti nyitás orosz módra

Oroszország radikálisan átstrukturálja külgazdasági kapcsolatait, a nyugatiakat visszavágja, a keletieket felturbózza. Öt esztendő alatt (2019-től napjainkig) az orosz–kínai külkereskedelem értékben több mint a kétszeresére, 110 milliárd dollárról 2024-re várhatóan 250 milliárd dollárra emelkedik. 

Dél-Korea kormánya a The Wall Street Journal szerint hétmilliárd dollár értékű kedvezményes hitelekkel, adócsökkentéssel próbálja az ország akkumulátoriparát leválasztani Kínáról, a legfontosabb megrendelőről, és közelíteni akarja az egyesült államokbeli villanyautó-gyártókhoz. 

GDP vagy PPP?

Kiújult az „örökzöld” vita is globális közgazdászkörökben, hogy a hivatalos árfolyamon számolt bruttó hazai termék (GDP) vagy a PPP (vásárlóerő-paritás) alapján számított GDP tekinthető-e a megfelelő mérő-összehasonlító alapnak. Moszkvában és Pekingben a PPP-alapú számításokat hangsúlyozzák, mert ezek alapján lényegesen jobb a két ország nemzetközi besorolása. Ha a PPP-alapú GDP-t nézzük, Kína legalább egy fél évtizede, mint a világgazdaság legerősebb hatalma, magasan veri az Egyesült Államokat. 

A PPP-számítás alapján Oroszország

• Kína, 
• az Egyesült Államok, 
• India, 
• Japán 
• és Németország 

mögött a hatodik helyen áll a Nemzetközi Valutaalap, az IMF kalkulációja szerint. 

Ha a Világbank (WB) kalkulációját vesszük alapul, Oroszország (2023-as PPP-bázisú adatok) a negyedik helyet foglalja el Kína, az USA és India mögött, megelőzve Japánt és Németországot.