Más országoknak is fájna, ha Donald Trump nekimenne Kínának

Ha az Egyesült Államok 60 százalékos általános vámmal sújtja a kínai importot, akkor más országok is pórul járnak: Dél-Korea növekedési üteme például egy százalékkal csökkenne – derül ki a koreai jegybank előrejelzéséből. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy tavaly 1,4 százalékkal bővült a távol-keleti ország gazdasága, vagyis jelentős visszaeséssel járna a vámháború.

A Bloomberg szerint mindez azzal magyarázható, hogy Dél-Korea számos köztes terméket, felszerelést és alapanyagot szállít Kínába. Ha Peking és Washington viszonya tovább romlana, akkor Szöul kevesebb árucikket tudna exportálni a világ második legnépesebb országába, így a Kínába irányuló dél-koreai kivitel 7 százalékos visszaesést szenvedne el.

A Bank of Korea úgy számol, hogy Kína esetében 2,5 százalékkal mérséklődne a bővülés üteme, miután tavaly 5,2 százalékkal gyorsult a gazdaság. Fontos hangsúlyozni, hogy a legtöbb ázsiai ország gazdaságilag és kulturálisan kötődik Pekinghez, mivel a világ gyártó műhelyének számító ország számos terméket külföldről vásárol a fogyasztóknak szánt termékekhez. 

A Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi súrlódások pedig ezért kellemetlenül érintik az exportorientált államokat, például Dél-Koreát, amely már több termék, köztük a félvezetők és a csipgyártó berendezések kínai kivitelét is korlátozta. Szöul Washington fontos katonai és politikai szövetségese, Dél-Koreában több mint 28 ezer amerikai katona állomásozik. 

Kampánytéma lett a Kínával szembeni keménykedés

Az amerikai–kínai kereskedelmi és gazdasági háborút még Donald Trump akkori elnök robbantotta ki 2018-ban, aztán Joe Biden elnöksége alatt tovább eszkalálódott: a Biden-adminisztráció meredeken megemelte a kínai elektromos járművekre, napelemekre és más stratégiai fontosságú árukra kivetett importvámokat augusztusi hatállyal.

Ugyanis Hszi Csin-ping elnöknek az a stratégiája, hogy a gazdasági növekedés megállítására Peking a gyengélkedő ingatlanszektorról a feldolgozóiparra helyezze át a hangsúlyt. Az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetői viszont azzal vádolják a kínai kormányt, hogy állami támogatásokkal teszi exportképessé a termékeket. 

A Kínával szembeni fellépés és az ázsiai termékekre kivetett védővámok az amerikai elnökválasztás központi témáinak számítanak, így Joe Biden, majd az őt váltó Kamala Harris és a republikánus jelölt, Trump is korán meg akarja mutatni, milyen keményen fog fellépni Pekinggel szemben. Trump néhány hónapja megígérte, hogy az elnöki székbe visszaülve 60 százalékos adóval sújt minden kínai importot, ezzel ellehetetlenítve az olcsó ázsiai termékek behozatalát.

Ezek után nem meglepő, hogy a kínai vezetőket nem igazán érdekli, hogy Joe Biden vagy a merényletet túlélő Donald Trump nyer a novemberi amerikai elnökválasztáson, mivel egyikük győzelméért sem drukkolnak. Pekingben is azt tartják ugyanis a legvalószínűbbnek, amit Washingtonban: bárki lesz Fehér Ház ura, tovább romlik a világ két legnagyobb gazdaságának a kapcsolata.

Kína a vámkerülés mesterévé vált, és megtorlást ígért

Az elmúlt években Peking kiskapukat talált a washingtoni szigor megkerülésére: a napelemek és egyéb zöldtechnológiák gyakorlatilag szabadon jutnak be az Egyesült Államokba olyan közvetítőkön keresztül, mint Mexikó. A megválasztásért kampányoló Donald Trump azonban megígérte, hogy ezeket a kerülő utakat is lezárná.

Peking már korábban közölte, hogy az amerikai vámok kontraproduktívak, kárt okoznak az amerikai és a globális gazdaságnak, valamint protekcionizmussal vádolta meg az Egyesült Államokat. Kína kijelentette, hogy nem hagyja válasz nélkül Biden idei vámemeléseit, így Trump intézkedése még jobban feldühítené az országot. Kína Trump elnöksége idején az amerikai mezőgazdasági export korlátozásával válaszolt.