Romániában a költségvetési hiány idén valószínűleg meghaladja a GDP 7 százalékát, sőt, fennáll annak a veszélye, ha a kormány nem avatkozik közbe, hogy a GDP 8 százalékát is eléri – ezt állapította meg a romániai Költségvetési Tanács (CF) az első hat hónap államháztartási adatai alapján – írja az Economedia.ro.
A bukaresti kabinet az idei büdzsé pénzforgalmi hiányát 5 százalékkal, az ESA 2010 módszertan szerint pedig a GDP 4,9 százalékával tervezte meg.
Az utóbbi 2023-ban 6,6 százalékos volt, tehát idén 1,7 százalékkal kellene lefaragni a kormányzati cél teljesítéséhez. Ezt azonban nem látja megalapozottnak a Költségvetési Tanács.
Az idei magasabb hiány oka, hogy az új nyugdíjtörvény és a közszférában nyújtott béremelések többletköltségeket generálnak 2024 második felében, a költségvetés végrehajtásának szezonalitása nyomán pedig az egyes kiadási tételek a költségvetés utolsó hónapjaira koncentrálódnak.
Ráadásul szerintük a középtávú, 2025–2027 közötti költségvetési konszolidáció kizárólag a kiadási oldalon valósul meg.
A CF hangsúlyozza, hogy a makrogazdasági kiigazítás és a költségvetési konszolidáció a költségvetési bevételek jelentős növelését igényli
– olvasható a jelentésben, amelyben kiemelik, hogy a költségvetésben jelen lévő kockázatok mérlege egyértelműen az előirányzatnál magasabb hiányt vetít előre.
A vártnál rosszabbul teljesülő adóbevételek az előrejezettnél kisebb növekedésre vezethetők vissza. 2024-re a kormány 3,4 százalékos gazdasági növekedési prognózisa mérsékelt optimizmust tükröz, ennek esélyét azonban csökkenti, hogy a második negyedévben befékezett a román gazdaság, negyedéves alapon mindössze 0,1 százalékkal, éves bázison pedig még a magyarnál is kisebb mértékben, csak 0,8 százalékkal tudott növekedni. Ezért a Költségvetési Tanács is arra figyelmeztet, hogy a nagy belső és külső bizonytalanság miatt inkább lefelé módosulhat az idei GDP.
Korábban többször írtunk róla, hogy a hazai nyilvánosságban bezzegországként számon tartott Románia, bár kétségtelenül jelentős növekedést produkált az elmúlt húsz évben, emögött valójában semmilyen különleges teljesítmény nincs, a növekedés javarészt hitelből történt. Az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai szerint, miközben Magyarországon a nominális államadósság 2008 óta 19 553 milliárd forintról 48 834 milliárd forintra, azaz két és félszeresére nőtt, addig Romániában ez idő alatt megtízszereződött, az akkori 66 milliárd lejről 2022-re 665 milliárd lejre. Tavaly is már a GDP 48,8 százalékán állt a román bruttó államadósság, szemben 2008-cal, amikor még 12,3 százalékon volt a mutató.
Ekkora adósságnövekedést márpedig senki nem produkált az unióban.
Mindez azért lényeges, mert mi úgy tudtunk növekedni – bár alacsonyabb ütemben, mint a románok –, hogy közben sikerült lefaragni az adósságunkból 15 százalékpontot, ami egyértelműen behatárolta a hazai gazdaságpolitika mozgásterét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.