Dél-Európának elege van a turistákból – újabb korlátozásokat vezetnek be

Rómának, Barcelonának és Athénnak elege van a nyaralókból. A helyi lakosságnál betelt a pohár, a turizmus hiába hoz meghatározó bevételt országuknak, a zsúfoltság és az egyre romló lakhatási körülmények miatt sorra hozzák a korlátozásokat. 

A koronavírus-járvány sok helyi lakosnak szívesen látott felüdülést jelentett az ideérkező utazók tömegei elől, a kellemetlenkedő turisták most ismét az idegeikre mennek. Olyannyira, hogy a helyiek és a tömegturizmus-ellenes aktivisták Spanyolország, Olaszország, Portugália és Görögország különböző városaiban az utcára vonultak – közülük néhányan vízipisztollyal és matricákkal felfegyverkezve utasítják rendre a randalírozó turistákat.

A tiltakozók szerint a túlzott turizmus felhajtja a lakásárakat, felgyorsítja az elszegényedést, és tovább apasztja a már amúgy is szűkös vízkészleteket. Az olyan aszály sújtotta városi központokban, mint Barcelona, a turisták jóval több vizet fogyasztanak, mint a helyi lakosok. A kiszáradt Szicíliában számos város a vízhiány miatt már nem is fogad turistákat.

A helyieknek lehet, hogy nem, de a GDP-nek jót tesz a turizmus

A kormányok a maguk részéről kevésbé hajlanak a radikális korlátozásokra. Számos uniós ország, különösen a dél-európai országok számára a turizmus a gazdaság egyik legfontosabb pillére: 

• Horvátország esetében 11,3 százalék, 
• Portugália, Görögország, Spanyolország és Olaszország esetében pedig 6–8 százalék közötti a turizmus részaránya a GDP-ben – írja az Allianz elemzése.

Miután a járvány két évre szinte teljesen befagyasztotta a turizmust, az utazni vágyók „bosszúturizmusba” kezdtek – kényszerűen elhalasztott nyaralásaikat pótolják be. 

Részben a turizmusnak köszönhetően Spanyolország, Portugália és Görögország – amelyek sokáig a nagy európai gazdaságok sereghajtói voltak – 2023-ban az EU többi országát is felülmúló gazdasági növekedést hoztak össze. 

• Az egész blokkban 0,5 százalékkal nőtt a GDP, 
• Portugália, Görögország és Spanyolország gazdasága 2 százalék feletti ütemet ért el.

Forró városok, forrongó indulatok

Július vége felé mintegy 20 ezer turizmusellenes aktivista gyűlt össze Palma de Mallorcán, követelve, hogy változtassanak a turisztikai modellen, amely szerintük árt a Baleár-szigeteknek, amelynek három fő szigete Mallorca, Menorca és Ibiza. A szigeteken 2023-ban 14,4 millióra emelkedett a turisták száma – ez egészen megdöbbentő tömeg az 1,2 millió lakosú szigetek számára.

Barcelonában egy kisebb léptékű tüntetésen aktivisták vízipisztollyal fújták le a külföldi látogatókat. A spanyol idegenforgalmi miniszter elítélte az akciót, mondván, hogy az szöges ellentétben áll az ország vendégszeretetének kultúrájával. Spanyolország-szerte az utcákon és közterületeken matricák és graffitik jelentek meg, amelyek a „guiris”-re, a helyi törvények, a kultúra és a szokások tiszteletben nem tartásával gondot okozó turisták enyhén becsmérlő köznyelvi kifejezésére utalnak.

Hasonló turizmusellenes tiltakozásokra került sor idén nyáron Spanyolország különböző városaiban, többek között Madridban, Malagában, Granadában és Alicantéban. Spanyolországon kívül pedig olyan turisztikai – szó szerint – forró pontokon, mint Portugália, Olaszország és Görögország, különböző fokú tiltakozásokat tapasztaltak. 

A szelfitilalom itt már kevés 

A városok bírságokkal, díjakkal és tilalmakkal harcolnak a túlzott turizmus ellen – változó sikerrel. Néhányan kisebb szabályokat vezettek be a turisták elriasztására: tilos szelfizni az olaszországi Portofino város területén, tilos a spanyol lépcsőkön ülni Rómában, tilos nagy sétahajókkal közlekedni a horvátországi Dubrovnikban vagy a görögországi Szantorinin, és tilos flip-flop papucsban  flangálni az olaszországi Cinque Terrében.

Velencében a hatóságok jelképes, 5 eurós belépődíjat vezettek be, hogy korlátozzák a turisták számát. Az intézkedés azonban visszafelé sült el, és a helyiek további tiltakozását szította fel, akik szerint a várost témaparkká alakították át.

Néhányan azonban sokkal szigorúbb szankciókat hoztak. A barcelonai polgármester júniusban bejelentette, hogy a város 2028-tól megszünteti a turisták számára a rövid távú lakáskiadást, hogy elkerülje a lakáshiányt, hasonlóan cselekedett Valencia is. Az elmúlt évtizedben a Kanári-szigetek, valamint Berlin és Lisszabon is hasonló intézkedéseket hozott.

Szakértők szerint a sikeres idegenforgalmi stratégiának a gazdasági, társadalmi és környezeti hatások egyensúlyára kell összpontosítania, 

Amszterdam és Koppenhága a jó példa

Sandra Carvao, az Egyesült Nemzetek Turisztikai Ügynökségének piacelemzési, szakpolitikai és versenyképességi igazgatója a Politicónak nyilatkozva Amszterdamot hozta fel példaként egy olyan városra, amely jó úton halad a fenntartható turizmus felé. 

A város, amely egykor Európa bulifővárosaként szerzett magának hírnevet, betiltotta a füves cigizést a vörös lámpás negyedben, és távolmaradási kampányt indított a részeg brit hordák távoltartására. Legutóbb pedig új szállodák építésének tilalmát is bejelentette.

Az utazókkal szembeni szigorítások helyett más úti célok közül néhány nyitottabb megközelítést választott: Koppenhága jutalmakkal ösztönzi az éghajlatbarát turista-magatartást. Aki biciklivel jár, tömegközlekedik, vagy szemetet gyűjt a városban, az az ingyenes kávétól kezdve az ingyenes múzeumi belépőig bármit elnyerhet.