Az öt legnagyobb európai autógyártó – a BMW, a Mercedes-Benz, a Stellantis, a Renault és a Volkswagen – kevesebb mint feleannyi járművet szerelt össze tavaly, mint amennyit a kapacitásuk lehetővé tenne. Az üzemek közel egyharmada számított kihasználatlannak az előző évben.
A Bloomberg szerint ez azzal magyarázható, hogy tavaly Európában az éves eladások 3 millió autóval maradtak el a koronavírus-járvány előtti szinttől, miközben a kulcsfontosságú exportpiacokon, az Egyesült Államokban és Kínában egyre fokozódik a verseny. Az elektromos átállás sem segített, mivel lelassult az elektromos járművek értékesítése.
Ennek két fő oka az e-autók magasabb ára, valamint a megfelelően kiterjedt töltőhálózat hiánya. Az e-autózás elterjedését továbbá akadályozza, hogy a kormányok tavaly kivezették a villanyautók állami támogatását. Ráadásul 2023-ban az amerikai Tesla Model Y-ja lett a kontinens legkelendőbb autója, a kínai autógyártók pedig agresszívan nyomulnak Európában.
Így az európai vállalatok már hazai pályán is egyre erősebb versennyel szembesülnek. A munkaerőhiány korábban felhajtotta a munkaerőköltségeket, az orosz–ukrán háború miatt nőttek az energiaköltségek, és a kontinens cégei az orosz piacot is elvesztették, amelyet a kínai autógyártók hódítottak meg.
A legnagyobb hírveréssel a Volkswagen (VW) bejelentése járt: az ikonikus autógyártó közölte, hogy a költségcsökkentés jegyében németországi üzemeket is bezárhat, pedig a 87 éves történelemmel büszkélkedő cég korábban még sohasem tett ilyet a saját országában. A Volkswagen csoport tavaly nagyjából 9 millió járművet gyártott,
miközben a teljes kapacitása 14 millió.
A VW kénytelen volt megszüntetni az évtizedek óta létező németországi foglalkoztatási garanciákat is. Hasonlóra akadt már példa: a Honda három évvel ezelőtt bezárta swindoni üzemét az Egyesült Királyságban, mintegy 3 ezer munkahelyet megszüntetve. A bezárást viszont csak utolsó lehetőségként vetik be a cégek, mivel Európában a szakszervezetek és a politikusok sokszor jelentős befolyással bírnak a vállalati döntéshozatalra.
Az elemzők szerint az autógyártók a költségek csökkentése és a versenyképesség növelése érdekében a jövőben gyárakat zárhatnak be, vagy dolgozóikat bocsáthatják el, továbbá a termelést áthelyezik más országokba. A kihívást elsősorban azt jelenti, hogy ezt letolják a szakszervezetek és a politikusok torkán.
A Stellantis például több mint háromezer fős elbocsátást hajt végre olaszországi egységeinél: a világ harmadik legnagyobb autógyártója a szakszervezetekkel egyeztetve vezényli le az elektromos átállás alacsonyabb munkaerőigényével indokolt leépítéseket. A cég gáláns végkielégítést, szociális csomagokat kínált az önkéntes távozáshoz, elsősorban a nyugdíj előtt állókat megcélozva, ezzel elkerülte a sztrájkokat.
Németországban mintegy 780 ezer ember dolgozik közvetlenül az autóiparban, a kapcsolódó ágazatokkal együtt ez a szám 3 milliót tesz ki. Összességében az európai autóipar több mint 13 millió embernek biztosít munkahelyet, a szegmens húzóágazat az öreg kontinens jó néhány országában.
Az autóipar adja az Európai Unió bruttó hazai termékének több mint 7 százalékát. Eddig az EU évente több mint 5,7 millió gépjárművet exportált, 79,5 milliárd eurós kereskedelmi többletre szert téve. A személygépkocsi-export legfontosabb célországai között az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kína emelhető ki.
Gondoskodó elbocsátási programot vezetett be a román autógyártó. A Dacia a leglojálisabb, a 16 évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkező dolgozóit jutalmazza a legjobban, ha saját elhatározásból távoznak. A „búcsúzó” kollégák továbbra is kedvezményes áron juthatnak Dacia, Nissan vagy Renault típusú személyautóhoz is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.