Nem tapostak egymás sarkára a vevők augusztusban az európai autókereskedésekben, ezt igazolja, hogy az értékesítések volumene éves összevetésben 18,3 százalékkal zuhant , s az Európai Unió tagállamaiban összesen 643 637 új autóra szereltek rendszámot. Az első két nyári hónapban még 4,3, illetve 0,2 százalékos pluszt mutatott ki az Európai Személyautó-gyártók szövetség (ACEA). Az autópiac tehát gyors fordulatot vett.
A kánikula és a nyári szabadságolások idején az egyébként amúgy is nagy kilengéseket mutatni képes augusztusi statisztikai adatokból hosszú távra szóló konzekvenciákat levonni nem érdemes, viszont több részadat is jelzésértékű lehet.
Intő jel például, hogy a forgalom szempontjából meghatározó négy nagy európai piac közül háromban is két számjegyű éves visszaesést jeleztek:
zuhant az értékesítési volumen. Különösen riasztó a legnagyobb európai piacon, a németeknél mért visszaesés, ott az egy évvel korábbinál 76,1 ezerrel kevesebb, 197 322 autót adtak csupán el.
A német gazdaság ramaty állapotát nézve azonban nincs mit csodálkozni, ha a lakosság és a cégek inkább tologatják az autóvásárlás vagy a csere időpontját. A német piac még ezzel együtt is az uniós eladások 30,6 százalékát tudhatta magáénak.
A nyolchavi statisztikát nézve azonban a helyzet mégsem tűnik annyira katasztrofálisnak, noha az idén az unióban eladott 7,2 millió autó által generált 1,4 százalékos éves növekedés acélosnak ugyancsak nem mondható.
Az igát azonban nem a „nagyok” húzzák, ezt jelzi, hogy a németeknél összességében 0,3, a franciáknál 0,5 százalékos volt az éves visszaesés,
ami ezen a szinten inkább stagnálásnak nevezhető.
Ami az augusztusi teljesítményt illeti, a kis országok nagy hónapját jegyezhettük fel: a növekedési dinamikában 13,5 százalékos előrelépéssel Szlovénia lett a csúcstartó, ehhez azonban 3678 autó eladása is elégséges volt.
Ciprus 10,3 százalékkal és 812 autó értékesítésével vitte el az ezüstérmet, míg a dobogó harmadik fokára egy 5,5 százalékos bővüléssel is fel lehetett állni. Ezt egy másik szigetország, Málta érte el 619 autós eladással.
A magyar autópiac sem a szebbik arcát mutatta, augusztusban az értékesítésben 9,4 százalékos, tehát legalább az uniós átlagnál kisebb visszaesés következett be, 8111 autó eladásával.
Másutt is repkedtek a mínuszok, de a németek manusz 27,8 százalékát egy ország sem tudta überelni. A franciák mögött a románok vitték el a bronzot 22,6 százalékos mínusszal (9972 darab), ami némi elégtétel lehet a magyar-román gazdasági adatok méricskélésével foglalatoskodó szakemberek számára.
A meghajtás szerinti statisztikából markánsan látszik a tisztán elektromos autók iránti keresletcsökkenés: augusztusban már csak minden hetedik eladott autó volt akkumulátoros, míg egy évvel korábban még minden ötödik járműnek nem volt benzinre szüksége ahhoz, hogy kigördüljön a kereskedés kapuján.
A villanyautók részaránya immár a negyedik hónapja morzsolódik a teljes forgalmon belül. Augusztusban eladásaik éves összevetésben 43,9 százalékkal, 92 627 darabra zuhantak. E tekintetben Magyarország pozitív példát mutatott, igaz az 518 darabos, 8,8 százalékos bővülést jelző adat a középmezőny aljára volt csak elegendő.
A piacvető Teslánál 43,2 százalékos zuhanás volt, 15 534 darabot tudott csak eladni Elon Musk cége.
A tölthető hibrideknél a zöld rendszám szeptembertől hatályos jogszabályi megvonása még egy utolsó rohamot eredményezett, a magyar piacon 43,9 százalékkal több, 737 plug-in hibrid élvezheti a következő vizsga időpontjáig a zöld rendszámmal járó előnyöket. Az európai piacon 22,3 százalékos mínuszban voltak ezek az autók (45 590 darab).
Augusztusban is folytatódott a sima hibridek világszerte megfigyelhető, dinamikus előretörése az értékesítésben: ezúttal 201 552 darab fogyott belőlük, ami 6,6 százalékos plusz, ez az egyedüli növekedés a meghajtási módok között.
Az autógyártók versenyében a gyenge forgalom miatt gyárbezárásokra és súlyos elbocsátásokra kényszerülő Volkswagen csoport vitte a prímet – mint mindig. Paradox módon a 14,9 százalékos visszaesése (179 041 autó) sem akadályozta meg abban hogy az uniós piacon 26,7-ről 27,8 százalékra növelje a részesedését.
Mögötte immár hagyományosan a Stellantis (mínusz 29,5 százalék, 92 667 autó) és a Renault csoport (mínusz 13,9 százalék, 64 392 autó) következik.
A legnagyobb kínai exportőr, az MG márkáról ismert SAIC erősen megszenvedte az uniós büntetővámok bevezetését, ráadásul ők a legnagyobb állami támogatást élvező kínai gyártók közül a legmagasabb, eredetileg 38,1 százalékos pluszvámtételt kapták a nyakukba.
Ami meg is látszik forgalmuk 27,5 százalékos éves visszaesésében (8308 autó). Ezzel piaci részesedésük 1,5 százalékról 1,3 százalékra olvadt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.