A világ legnagyobb réztermelőjének számító Chilében a bányák az idei év legjobb hónapját produkálták: augusztusban a kitermelés 7,1 százalékkal, 470,5 ezer tonnára nőtt éves összevetésben. Ez tavaly december óta a legnagyobb mennyiségnek számít.
A latin-amerikai országban az ágazat az elmúlt hónapokban sztrájkokkal nézett szembe, továbbá késett a bányák bővítése, felújítása. Emiatt a tavasszal húszéves mélypontra esett a termelés, ami kedvezően hathat az egyik legfontosabb ipari fém árára is.
A rezet széles körben használják az iparban, és nélkülözhetetlen az energiaátmenet szempontjából, mivel fontos összetevője az elektromos autóknak és a szélturbináknak is. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy számos elektronikai eszközben is megtalálható, például a laptopokban. Ebből kifolyólag a jövőben egyre nagyobb lesz a réz iránti kereslet.
Azonban a termelői kapacitás nem követi keresletet, ugyanis az új bányák építése évekig, akár évtizedekig tarthat. Az is hátráltató tényező, hogy nőtt a bányászattal szembeni társadalmi ellenállás, megugrott a berendezések ára, és egyre többet kell fizetni a munkavállalóknak, miközben a sztrájkok sem ritkák.
A bányavállalatok nem finanszírozzák az új projekteket, mivel a részvényesek nem támogatják a költséges beruházásokat. Ez pedig a kereslet növekedésével kombinálva oda vezetett, hogy a fém kurzusa folyamatosan nőtt az elmúlt években: a réz ára fontonként (0,45 kilogramm) 4,6 dollár körül mozog, viszont a chilei hírek után egy nap alatt 1,7 százalékot esett az árfolyam.
Az év eleje óta 16 százalékkal nőtt az kurzus, de a chilei kitermelés tartós felfutása méréskelheti a drágulást. Érdemes megemlíteni, hogy az ágazatban tevékenykedő cégek főleg a riválisok felvásárlásra törekszenek: ennek egyik példája, hogy a BHP Group az Anglo American nevű versenytársát igyekszik bekebelezni.
Az elemzők szerint a készletekkel nincs probléma, rengeteg sárga fém található a bolygón, azonban a bányavállalatok egyszerűen nem költenek új bányákra, de a kereslet növekedésével ez megváltozhat.
Orosz és kínai cégek a magas adók és vámok, valamint a nyugati szankciók elkerülése végett hulladéknak álcázva több ezer tonna rezet csempésztek át a határon, feltehetőleg a hatóságok együttműködésével. A valószínűleg tavaly év végén elindított trükk a két ország vámrendszere közti különbségekre épül: a hivatalos orosz adatok alapján több ezer tonna rezet szállítottak Kínába, míg az ottani vámjelentések ugyanekkora mennyiségű ócskavasat írnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.