Kerékkötő vagy a nemzeti érdekek védője? Mire lehet elég az AfD ereje?
Mozgalmasan és eredményesen telt szeptember az AfD számára. Először megnyerte a türingiai tartományi választást, majd a második helyen végzett Brandenburgban – a növekedést immár számok is igazolják, és
2024 szeptemberében végképp csatlakozott a németországi jelentős politikai erők táborához.
A német alkotmányos rendszert nézve pedig az AfD „blokkoló kisebbségek” tekinthető.
Németországban ugyanis kétharmados támogatásra van szükség néhány jelentős döntéshez, például az alkotmány megváltoztatásához, vagy a jogállamiság szempontjából fontos kérdések eldöntéséhez. Ha a tartományi parlamentekben az AfD nem támogatja az ezen témákhoz kapcsolódó jogszabályokat, akkor az ellenzéki párt lesz a „mérleg nyelve”, azaz az AfD-s képviselők meg tudják akadályozni a kiemelten fontos jogszabályok elfogadását.
A „szupertöbbség” rendszerét az 1933-as választások után vezették be, ugyanis az akkori eredményeket a náci párt az alkotmány átalakítására, és a diktatúra kiépítésére használta el – ezt szeretnék elkerülni, alkotmányos eszközökkel. Átfogó változás tehát most csak több fél teljes egyetértésével képzelhető el.
Pácban az állam
Az „alkotmányosság”, és a „demokrácia védelme”, illetve hasonló hangzatos kifejezések mellett tény, hogy
most visszaüthet a rendszer, és nehéz helyzetbe hozhatja a kormányzó többséget.
Egy radikális párt, felismerve a saját „perdöntő” pozícióját, akár az állam működőképességének csökkentésére, és a rendszer legitimitásának megkérdőjelezésére használhatja fel azt.
Türingiában például kétharmados többség szükséges az alkotmánybírák kinevezéséhez, és a biztonsági szolgáltok felügyelőbizottságába való delegáláshoz, valamint azok vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez – ezeket tehát az AfD meg tudja gátolni, sok más egyéb mellett.
Brandenburgban is hasonló a helyzet: az alkotmánybíróság új bíráira a törvényhozók kétharmadának kell szavaznia, mint hogy az állam alkotmányának módosítására is. Emellett a parlament feloszlatásához, és új választások kiírásához is szükség van az AfD-re (valószínűleg a radikális képviselők ezt örömmel megszavaznák – a szerk.)
Parázs vita dúl
Bjoern Hocke, a jobboldali párt vezetője Türingiában, a választás éjszakáján azt mondta, hogy a blokkoló kisebbségi státuszt mindössze arra használják majd, hogy legyőzzék a félreállításukat célzó próbálkozásokat.
Az AfD-t folyamatosan azzal vádolják, hogy formális törvényhozói hatáskörök nélkül is maximalizálja befolyását, a párt szerint viszont csak teljes mértékben kihasználják alkotmányos jogaikat.
Damoklész kardjaként lóg az első kétharmados jóváhagyást igénylő kinevezés,
ugyanis az alkotmánybíróság összetétele hamarosan változik Türingiában. Ugyanakkor – miután sok alkotmánybíró a nyugdíjazás környékén van – az elkövetkező években szinte folyamatosan napirenden lesz a kérdés. Ha nem sikerül gördülékenyen kinevezni helyükre az új tisztviselőket, brutálisan lelassulhat az igazságszolgáltatás. Az AfD persze kihasználja a helyzetet:
előnyt kovácsolnak, és a változás szükségességét hangsúlyozzák abban az időben, amikor végtelenül lassú folyamat egy cég bejelentése, vagy egy válás hivatalossá tétele, vagy éppen rétestésztaként nyúlik egy büntetőügyben való határozathirdetés is.
Csak inog a sámli
Nemzeti szinten ugyan a kormány és az ellenzéki pártok kötöttek egyfajta paktumot, azért, hogy „az autoriter rezsimet építő párt” ne tudja ellehetetleníteni a jogalkotást – persze ez az egyezség is nyilván agyaglábakon áll, ahogyan a Scholz-kabinet is. Ugyanakkor Türingiában és Brandenburgban már túl késő van ehhez:
az állami politikusoknak nemigen lesz más választásuk, mint informális vagy egyéb megállapodásokat kötni az AfD-vel, függetlenül attól, hogy korábban az együttműködés teljes kizárásáról beszéltek.
Ezzel valószínűleg újabb szöget vertek bele Scholz koporsójába. A regnáló kancellár támogatása tovább csökkenhet, ha az állam működése még inkább „döcög”. Emellett a gazdaságban sem várható felvirágzás: egy bizonytalan környezet sem a befektetők számára, sem pedig
a lakossági fogyasztásnak nem kedvez, ami persze mélyen érinti egész Európa gazdaságát,
illetve a szoros beszállítói kapcsolatrendszeren keresztül a magyar gazdaságnak számára is rossz hír. A szövetségi parlamenti választásokig pedig még majd egy év van, az elmúlt napokban pedig egyértelműen nőtt az esélye annak, hogy előrehozott választások jönnek Európa legnagyobb gazdaságában, még akkor is, ha ezt Berlin minden erejével tagadja egyelőre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.