Történelmet írnak a szemünk előtt: a kínaiak is búcsút mondhatnak a korai nyugdíjnak
A kínai törvényhozók pénteken megszavazták az először júliusban bejelentett, a nyugdíjkorhatár fokozatos emeléséről szóló törvényjavaslatot, a lakosság, és különösen a fiatalok heves tiltakozása ellenére.
Az állami Hszinhua hírügynökség értesülései szerint a kínai népgyűlés pénteken közel egyhangúan megszavazta a nyugdíjkorhatár kitolására vonatkozó kormányzati terveket, amelyeket a következő 15 évben, fokozatosan hajtanának végre.
A férfiak 60 helyett legkorábban csak 63 évesen, a nők pedig 55 helyett csak 58 évesen mehetnének nyugdíjba.
Az új rendszer 2025. január 1-jén lépne életbe. A jóváhagyás a Kommunista Párt júliusi bejelentését követi, miszerint a dolgozók nyugalmazását „rugalmasabb módon” akarják kezelni, abban bízva, hogy ennek segítségével
- visszafoghatják a világ második legnagyobb gazdaságát gyötrő demográfiai válságot;
- a munkaerőhiány felszámolásával pedig újra növekedési pályára állíthatják az évek óta gyengélkedő gazdaságot.
A tervnek a hét elején a törvényhozás felsőházában történő megvitatása a közösségi médiában óriási tiltakozást váltott ki – főleg a munkaerőpiacról kirekedt fiatalabb generációk részéről –, mivel a dolgozóknak most nemcsak a rossz munkakörülményekkel és a bizonytalan gazdasági helyzettel kell számolniuk, hanem már a nyugdíj biztonsága is távolabb került tőlük.
A fiatalok számára a jövő különösen aggasztó, mivel júliusban a 16–24 évesek munkanélküliségi rátája 17,1 százalékra emelkedett.
Lázadoznak a kínai fiatalok, nem akarnak későn nyugdíjba menni
A Kínai Kommunista Párt szerint az ország demográfiai válsága miatt a nyugdíjkorhatár emelése elengedhetetlen. A fiatalok azonban, akik úgy érzik, hogy az elmúlt években cserben hagyta őket a kormány és a párt, egyáltalán nem örülnek a borúsabb jövőnek.
Érdekes módon a kínai nyugdíjkorhatár eddig a világ legalacsonyabbjai közé tartozott, annak ellenére, hogy az 1970-es évek óta az országban jócskán megnőtt a várható élettartam. A korhatáremelés ezért az elmúlt évtizedekben folyamatosan politikai téma, a kormány legutoljára 2008-ban próbálta meg elfogadtatni, akkor még sikertelenül.
A magas fiatalkori munkanélküliség akut probléma Kínában, ezért érthető, hogy a pályafutásukat kezdő generációk nemigen örülnek az idősek hosszabb ideig tartó foglalkoztatásának, amit gyakorlatilag büntetésként fognak fel
– mondta Eric Zhu. A Bloomberg Economics szakértője szerint, bár a lépés hosszú távon segíteni fogja az országot, félő, hogy az egyelőre csak az internetre korlátozódó tiltakozás szélesebb lakossági ellenállást vált ki, ami belföldön is meggyengíthetni a kormányt.
Az adófizető réteg kibővülése, valamint az ellátás késleltetése révén azonban enyhülné a Pekingre nehezedő gazdasági nyomás, ahol az öregedő társadalom és a csökkenő születésszámok is egyre súlyosabb problémát okoznak.
Forrnak az indulatok a kínai társadalomban
Egyre rosszabb a kínaiak közérzete, mivel már nem nő a megszokott mértékben az életszínvonal. A kínai társadalomnak nem tetszik a gazdasági helyzet, főként a lakhatási és munkaügyi politika, a tiltakozások száma pedig csaknem ötödével nőtt egy év alatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.