Az amerikai elnökválasztás előtt zuhan az olaj ára

Az északi-tengeri Brent olajfajta ára hordónként 71,5  dollár alá került, ami több mint 11 százalékos csökkenés az elmúlt egy hónapban. Az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate (WTI) kurzusa mintegy 12 százalékkal, 68,2 dollárra esett vissza.

A mérséklődést több tényező is magyarázza: az egyik, hogy a világ legnagyobb olajimportőrének számító Kínában lanyhul a feldolgozóipari termelés, így a távol-keleti országnak kevesebb energiahordozóra van szüksége. A világ második legnépesebb országa augusztusban 7 százalékkal kevesebb fekete aranyat vásárolt.

Itt azonban fontos megemlíteni, hogy ebben a bázishatás is közrejátszik, mivel Kína tavaly rekordmennyiségben importált nyersolajat, az pedig kérdéses, hogy a jövőben hogyan alakul a kereslet a világ második gazdaságában. Az is lényeges, hogy a Közel-Keleten egyik fél sem akarja tovább eszkalálni a helyzetet.

A nyáron a Hamász vezetőjével precíziós rakéta végzett Teheránban, emiatt a perzsa állam megtorlással fenyegette meg Izraelt, de végül az Egyesült Államok önmérsékletre intette a feleket. A vörös-tengeri válság sem okozott árrobbanást. Az árak hetek óta tartó esését nem tudta megállítani az OPEC+ bejelentése – az olajkartell elhalasztja az októbertől esedékes termelésnövelést – és a líbiai zavarok sem. 

Az áresés érzékeny időszakban, a novemberi amerikai elnökválasztás előtt következett be. Ha a tendencia tartós marad, az kedvezhet Kamala Harris alelnöknek, mivel az amerikaiak olcsóbban tankolhatnak a kutakon, és az infláció tovább mérséklődhet.

Érdemes megjegyezni, hogy a Brent ára tavaly 71 és 94 dollár közt minden szintet megjárt, az orosz–ukrán háború kirobbanása után 110 dollár felett is jegyezték, amihez képest az idei 71–72 dolláros árfolyam jókora visszaesésnek számít.

Három ország uralja az olajtermelést

Az olaj továbbra is a világ egyik legfontosabb erőforrása maradt: az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia és Oroszország – a Szovjetunióhoz tartozó Orosz Föderáció rendszerváltás előtti termelését is beleszámítva – minden más országnál több fekete aranyat termelt ki az elmúlt évtizedekben. A három ország együttesen a globális olajtermelés 40 százalékát adta 2023-ban napi 32,8 millió hordóval.

Az előrejelzések szerint idén Washington megőrizheti vezető olajtermelői pozícióját, miközben az olajexportáló országokat tömörítő OPEC+ tartja a termeléscsökkentési megállapodást. Az energiahordozót viszonylag kevés ország aknázza ki, ami továbbra is jelentős gazdasági és politikai előnyöket nyújt az érintett államoknak.