késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Moszkva gyors ütemben fejleszti az északi-tengeri útvonalat, hogy kiszolgálja Ázsiát
Oroszország növelni fogja a teherforgalmat az északi-tengeri útvonalon, hogy átirányítsa a kereskedelmet Nyugatról Keletre – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Keleti Gazdasági Fórum (EEF) egyik panelbeszélgetésén, és más államokat is meghívott, hogy vegyenek részt a murmanszki közlekedési csomópont építésében.
Moszkva az ukrajnai invázió és az azt követő nyugati szankciók miatt volt kénytelen Ázsia felé fordulni, és a kereskedelmi forgalom további bővítésére a murmanszki mellett egy sor más kikötő kapacitását is növeli ezen az északi útvonalon.
Két éve még csak helyközi teherszállítással kezdtünk az északi-tengeri útvonalon, ma már 14 északnyugati, sarkvidéki és távol-keleti kikötő része a rendszernek
– idézte Putyint az UNI indiai hírügynökség.
„Ezeknek az orosz kikötőknek a kapacitása tavaly év végéig meghaladta 40 millió tonnát. Természetesen úgy gondoljuk, hogy ez csak a kezdet, tovább folytatjuk a fejlesztést, korszerűsítjük a rakományok átrakodását, és javítjuk a vasúti megközelítésüket” – tette hozzá az orosz elnök.
Kína partner a tervben
Oroszország és Kína külön kormányközi bizottságot hozott létre az északi-tengeri útvonal fejlesztésére, amely a TASZSZ tudósítása szerint októberben ül össze először Szentpéterváron. Azt fogják megvitatni, hogyan lehetne jobban bevonni a kínai partnereket a fejlesztésbe, amibe beletartozik az infrastruktúra javítása és a hajóépítés – számolt be ugyancsak a fórumon Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója, a bizottság orosz illetékese.
Becslése szerint a kínai tranzit 2030-ra elérheti az 50 millió tonnát, és a kínaiak beszállhatnak a jégtörők építésébe, a kikötők és logisztikai központok fejlesztésébe.
Putyinnak meggyőződése, hogy a távol-keleti térség a legfontosabb az orosz pozíciók erősítéséhez globálisan.
A legfontosabb üzleti kapcsolatok, kereskedelmi útvonalak és a fejlődés teljes vektora egyre inkább keletre és a globális délre terelődik át. Oroszország távol-keleti régiói közvetlen hozzáférést biztosítanak ezekhez a növekvő és ígéretes piacokhoz, lehetővé téve számunkra, hogy leküzdjük azokat az akadályokat, amelyeket egyes nyugati elitek megpróbálnak a világra erőltetni
– fogalmazott a fórumon.
A Távol-Kelet lett Oroszország zászlóshajója
A legfontosabbnak azonban azt nevezte, hogy az orosz Távol-Kelet hatalmas teret biztosít az üzleti kezdeményezések számára, hogy komplex projekteket indítsanak el és egész új iparágakat hozzanak létre. „Minden túlzás nélkül állíthatom, hogy a Távol-Kelet lett a zászlóshajónk” határtalan alkotási és partnerségi lehetőségekkel – jelentette ki.
Emlékeztetett arra, hogy a régió fejlesztését
a 21. század nemzeti prioritásaként határozták meg, és ennek a döntésnek a helyességét igazolta az élet,
az Oroszország előtt álló kihívások és a világgazdaságban felerősödő tendenciák.
Moszkva adna gázt Európának, de nekik nem kell
Putyin egyéb aktuális kérdésekről is beszélt, többek között arról, hogy Oroszország folytatná a gázszállítást az Európai Unióba, de nem kényszerítheti Ukrajnát a december végén lejáró tranzitmegállapodás megújítására.
Úgy tűnik, az EU-nak nem kell az orosz gáz – mondta a Reuters tudósítása szerint –, Moszkva ezért növelni fogja a szállítást más régiókba és Ukrajnát megkerülő útvonalakon. Vannak is már érdeklődők, Irán például már jelezte, hogy több orosz gázt szeretne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.