Történelmi döntés: új állam jön létre Európában, ezt kell róla tudni – térkép

Történelmi szempontból is kivételes bejelentést tett New Yorkban az ENSZ közgyűlése előtt az albán miniszterelnök. Edi Rama ugyanis nyilvánosságra hozta a döntést, amely szerint új államot hoznak létre Albánia területének egy részén.

A kormányfő egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy szuverén államot alakítanának ki az albán fővárosban, Tiranában, amit a bektási muszlimoknak adnak. Ezzel a lépéssel a mérsékeltséget, a toleranciát és a békés együttélést szeretnék előmozdítani.

Ennek megértéséhez érdemes tudni, hogy a 2,4 milliós albán népesség nagyjából fele muszlim vallású, a másik 50 százalékot katolikus és ortodox keresztények, illetve egyéb kisebb vallási közösségek követői képezik. A bektási rend követői az albániai muszlimok mintegy 10 százalékát teszik ki a legutóbbi népszámlálás adatai szerint.

Új állam jön létre Európában – ezt kell róla tudni

Az új európai ország neve és pontos jogi definíciója egyelőre nem ismert, de az már kiderült, hogy a muszlim misztikus rendekhez tartozó bektásik államát Vatikán mintájára hoznák létre. Ebből pedig már néhány fő pont azért megállapítható.

1. A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam független városállam.
2. Van államformája, ami teokratikus, választásos abszolút monarchia.
3. Saját területtel bír, amivel a világ legkisebb területű (0,44 km²) és népességű független államának számít. (Könnyen lehet, hogy a bektási állam ennél is kisebb lesz.)
4. Önálló államfője is van, aki a pápa.

Amennyiben ezeket a kereteket átültetik az új tiranai államra, akkor Albánián belül létrejön egy független ország, saját területtel, határokkal, közigazgatással és vezetővel. Ő Baba Mondi (65 éves), őszentsége Haji Dede Baba, aki a bektási (egyébként síita-szúfi vallási irányzat) legfőbb vezetője.

Baba Mondi minden bizonnyal a világ legkisebb ország élére kerül, az elképzelések szerint mindössze 27 hektár fölött rendelkezhet Kelet-Tirana egy alacsony bérleti díjú lakónegyedében. Ez negyed akkora, mint Vatikánváros. „Nem a méret számít. Diktátor sem akarok lenni, a tekintélyem egyetlen jelentős korlátja Isten lesz. Nem tartok igényt a tévedhetetlenségre, csak Isten nem követ el hibákat” – nyilatkozta.

Nagy kérdés, hogy az új európai államot, mely országok fogják elismerni. Jogi szakértők, köztük nemzetközi jogászok most egy olyan jogszabályt dolgoznak ki, amely meghatározza az új állam Albánián belüli szuverén státuszát. Ezt az albán parlamentnek kell jóváhagynia, amelyben a kormányzó szocialista erők bírnak többséggel. (Alább a bektási állam tervezett térképe látható Titanán belül.)

Irán bizonyosan nem fogja elismerni a bektási állam létezését, legfőképpen vallási okokból. De ezt leszámítva sem rózsás a helyzet Albánia és a perzsa állam között, 2022 óta diplomáciai kapcsolat sincs egymással. Akárhogy is, ami most Albániában történik, az egy új korszak kezdetét jelenti. Edi Rama ennek megfelelően hátterezte meg a döntést.

Felidézte, hogy Albánia számos zsidó embernek nyújtott menedéket a második világháború idején és afgánokat is befogadott a tálibok három évvel ezelőtti hatalomra kerülése után. Arra is emlékeztetett, hogy Albánia adta a világnak Teréz anyát is, aki az emberiség iránti szeretetet testesítette meg. „Teréz anya arra tanított minket, hogy nem tudunk mindannyian nagy dolgokat véghez vinni, de mindannyian megtehetünk kisebb dolgokat, nagy szeretettel. Ez inspirál minket arra, hogy a bektási rendnek szuverén államot biztosítsunk Tiranában” – fogalmazott az albán kormányfő.

Új állam Európában: kik azok a bektásiak?

A bektási közösség túlzás nélkül eufóriaként élte meg a nemzetközi közösség előtt tett bejelentést. Ugyan megjegyezték, hogy egyelőre nem világos, jogilag hogyan lehet szuverén államot kialakítani a számukra, de ezzel együtt is történelminek nevezték a lépést. Egyértelművé tették a szándékot: ez az, hogy egy szuverén, önkormányzattal rendelkező államként ismerjék el a bektási rendet, amely a Vatikánéval megegyező önállóságra tehet így szert. Vagyis, hogy Albániától függetlenül, saját maga rendelkezhet a vallási és közigazgatási ügyekben.

Erről azt mondták, hogy bektási útlevelet csak a legfelsőbb vezetés tagjainak adnak majd. Már azt is eldöntötték, hogy ennek a színe zöld lesz, ami kiemelt árnyalat az iszlám vallásban. Albánia engedélyezi a kettős állampolgárságot. Egyúttal azt is leszögezték, hogy az új állam kizárólagosan a lelki vezetésre fog törekedni. De senki ne gondolja, hogy valamiféle muszlim ortodox tanítás alapján: az ígéretek úgy szólnak, hogy engedélyezni fogják az alkoholfogyasztást, hogy a nők azt viseljenek, amit akarnak és nem írnak elő életmódbeli szabályokat.

Baba Mondi elárulta, hogy saját titkosszolgálatot hoznak létre, mert nekik is vannak ellenségeik. De hadseregük nem lesz, ahogy határőrségük és bíróságuk sem.

Az MTI azt írta, hogy a bektási rend gyökerei egészen a 13. századig, az Oszmán Birodalomig nyúlnak vissza. Politikai jelentőségre tettek szert a 15. században, amikor a rend tagjai irányították a szultánt szolgáló janicsárokat. A Török Köztársaság megalapítása után Kemal Atatürk számos vallási intézményt betiltott. Ennek következtében a bektási muszlimok Albániába települtek át, ahol hamar a politikai életben is szerepet vállaltak. 

A bektási rend tagja volt Ismail Qemali, az albán nemzeti mozgalom kiemelkedő alakja is, aki 1912-ben kikiáltotta Albánia függetlenségét.

Már csak az a kérdés, mikor születik meg az új bektási állam. Erre az albán miniszterelnök úgy reagált, hogy egy szuverén iszlám állam létrehozása időt vesz igénybe. „Lehet, hogy rám sütik, hogy megőrültem. De ezt már korábban is sokszor mondták. Nem érdekel. Akár őrülten, akár nem, egy a fontos: a jóért harcolni.”