Oroszország korlátozhatja az uránexportot
Vlagyimir Putyin orosz elnök arra kérte a kormányt, hogy mérlegelje: van-e értelme korlátozni egyes nyersanyagok, például a nikkel, a titán és az urán exportját a nyugati szankciókra válaszul. Putyin szerint fontos, hogy az intézkedés ne ártson az orosz gazdaságnak.
Ugyan az orosz uránimportot tiltó törvényjavaslatot idén írta alá Joe Biden, azonban a jogszabály olyan mentességeket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az alacsony dúsítású urán behozatalát Oroszországból, ha az amerikai energiaügyi miniszter megállapítja, hogy nincs alternatív forrás egy atomreaktor vagy egy amerikai atomenergia-vállalat üzemeltetésére.
A Reuters emlékeztet: Oroszország a világ negyedik legnagyobb urántermelője, és a globális urándúsítási kapacitás mintegy 44 százalékával rendelkezik. Az orosz hasadóanyag legnagyobb vásárlóinak az Egyesült Államok, Kína, Dél-Korea és Franciaország számítanak. Tavaly az Egyesült Államok atomreaktoraiba szállított nukleáris fűtőanyag 27 százalékát adta Oroszország.
Európa nyersurán-importjának közel 20 százaléka Oroszországból származik, miközben dúsított uránjának mintegy 30 százalékát az eurázsiai országtól szerzi be. Franciaország Oroszországból származó dúsított uránimportja jelentősen megnőtt az elmúlt két évben, miközben összesen 18 orosz tervezésű atomreaktor van Szlovákiában, Bulgáriában, Magyarországon, Csehországban és Finnországban,
amelyek kizárólag orosz üzemanyaggal működnek, és orosz technológiákra támaszkodnak.
A közép- és kelet-európai országok – a történelmi előzmények, az infrastruktúra és a földrajzi helyzetük miatt – különösen függenek az orosz urántól. Érdemes megemlíteni, hogy a Roszatom egyike azon kevés vállalatnak a világon, amely elsajátította a teljes nukleáris üzemanyagciklust: a dúsítást, az üzemanyag-előállítást és az újrafeldolgozást.
Nikkel terén Oroszország a világ harmadik legnagyobb exportőre és kitermelője, egyben az ismert készletek 7,3 százalékát birtokolja. Bár az Egyesült Államok gőzerővel fejleszti urándúsítási kapacitását, azonban ezzel együtt évekbe telhet, amíg a Nyugat pótolni tudja az orosz hasadóanyagot. Nem véletlen, hogy ezen a területen Moszkva csak idén kapott enyhe szankciókat.
Európa búcsút mondhat a kazah uránnak, ha folytatódik az ukrajnai háború
A Kazatomprom vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy az orosz–ukrán háború és az azt követő szankciók miatt a világ legnagyobb urántermelője egyre nehezebben tudja ellátni az Európai Uniót és más nyugati országokat, így inkább Kelet felé folytatná a szállításokat, mivel a büntetőintézkedések a független országokat is büntetik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.