Kilenc helyen törhet ki háború a víz miatt

Az évszázad legnagyobb környezetbiztonsági kihívása a szakértők szerint a vízkészletek fogyása, a vízhiány ugyanis a felmelegedéssel tovább súlyosbodhat és fegyveres konfliktusokhoz vezethet.

Az egyik ilyen aggódó szekértő Francis Galgano, a pennsylvaniai Villanova Egyetem földrajz és környezetvédelem tanszékének docense, aki szerint a két legnagyobb gondot az akut módon veszélyeztetett területeken – különösen a határokon átnyúló vízgyűjtőkben – a rossz vízkezelés és az egyre mélyülő éghajlati válság jelenti.

– nyilatkozta a CNBC-nek.

Az biztos, hogy fogynak a vízkészletek

A portál emlékeztetett, hogy régóta aktív vita folyik a legszélesebb szakértői és politikai körökben a vízkészletekért folytatott fegyveres konfliktusok esélyeiről. Sokan tartanak ilyesmitől, míg mások optimistábbak. A Stockholmi Nemzetközi Vízintézet (Stockholm International Water Institute – SIWI) szerint például a „víz inkább vezethet békés tárgyalásokhoz, mint háborúk kirobbanásához”.

Az viszont biztos, hogy egyre nagyobb kihívás globálisan a vízellátás. Becslések szerint a világ népességének a fele már jelenleg is súlyos vízhiánnyal küzd legalább az év egy részében. Az 1982-ben alapított World Resources Institute globális kutatási nonprofit szervezet pedig tavaly közzétett jelentésében figyelmeztetnek, hogy 2050-re 70 ezermilliárd dollár, 

vagyis rossz lesz az arány a vízigények és a hasznosítható vízkészlet között.

Nő az aggodalom Mexikótól Iránig

Folyamatosan érkeznek az aggasztó hírek. Mexikó City lakosai az utcára vonultak az év elején az „precedens nélküli”, hetekig tartó vízhiány elleni tiltakozásképpen, később pedig arra figyelmeztettek a hatóságok, hogy elfogyhat az ivóvíz a fővárosban.

Iránt fél évszázada nem látott aszály sújtotta 2021-ben, júniusban pedig közölték a hatóságok, hogy Teheránt és több mint 800 várost és falut veszélyeztet a talajsüllyedés. A Moody’s Ratings nemrégiben közölte, hogy a súlyos vízhiány árthat a India szuverén hitelminősítésének. Idén sem volt elég víz az ország hőség sújtotta nagyvárosaiban.

A globális vízválság súlyosságát alátámasztja az incidensek – tiltakozások, lázongások – számának riasztó növekedése is. A Control Risks globális kockázati és stratégiai tanácsadó által június elején közölt adatok szerint 2019 eleje és 2024 májusa között több mint 230 százalékkal nőtt ezek száma, és „igen valószínűtlen”, hogy ez a trend lassulna a közeljövőben.

Kilenc robbanásveszélyes hely a vízhiány miatt

Galgano kilenc olyan nemzetközi vízgyűjtő területet azonosított robbanásveszélyesként, ahol már zajlanak konfliktusok, vagy nagy azok veszélye. Ezek többek között:

• a Nílus vízgyűjtő medencéje Afrikában,
• a Tigris és az Eufrátesz térsége a Közel-Keleten,
• a Helmand és a Hari Rud folyó medencéje Afganisztán és Irán határán,
• Nyugat-Kína himalájai térsége,
• a Brahmaputra és az Indus folyó térsége India, Pakisztán és Nepál között.

Egyiptom és Etiópia például évek óta vitázik, mert az utóbbi négy-öt milliárd dolláros költséggel vízi erőművet akar építeni a Nílus fő mellékfolyóján, ami 

Ez a vita bármikor teljes körű konfliktusba torkolhat, ahogyan az is, ha Törökország elvágja a Tigris és az Eufrátesz vizét; mindkét kulcsfontosságú folyó az országban ered.