BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
von der Leyen

Beintettek a tagállamok Ursula von der Leyennek

Hiába erőlteti az Európai Bizottság elnöke, hogy a biztosok között több nő legyen, a tagállamokat ez láthatóan nem érdekli. Von der Leyen értelmetlen szélmalomharca csak hátráltatja az új testület megalakulását.

Ursula von der Leyen saját maga által kijelölt határideje rohamosan közeledik, ám ragaszkodása a női biztosok arányához a tagállamok ellenállásába ütközik, így még inkább lelassítja az amúgy is vontatottan haladó folyamatot. 

von der Leyen
Hiába kérte von der Leyen, a tagállamok nem nemi alapon javasoltak biztosokat / Fotó: DPA Picture-Alliance via AFP

Von der Leyen a tervek szerint szerdán jelenti be, hogy 26 biztosjelöltje közül (minden tagállamból egy-egy) ki melyik feladatot kapja meg. Előtte azonban még egyeztet az Európai Parlament különböző politikai frakcióinak vezetőivel. Kritikusai szerint az elnök túlságosan is a nemek közötti egyensúlyra összpontosít, anélkül, hogy rendelkezne a cél eléréséhez szükséges eszközökkel – mondta egy uniós diplomata a Politico című lapnak, hozzátéve, hogy

a gödör, amelyet magának ás, „egyre mélyebbé és mélyebbé” válik.

A rejtvény, amellyel meg kell küzdenie egy bizottsági elnöknek, már eleve bonyolult, hiszen figyelembe kell vennie a földrajzi egyensúlyt, a politikai egyensúlyt és a nemek közötti egyensúlyt. A szerdai határidő elmulasztása azonban nagyon kínos lenne, különösen a nehéz alkudozás után, amely azért zajlott, hogy elkerüljék a férfiak dominálta csapat-összeállítást.

A tagállamokat nem érdekelte Von der Leyen követelése

Von der Leyen arra kérte az európai fővárosokat, hogy egy férfi és egy női jelöltet is küldjenek a 26 biztosból álló csapatába (azok az országok, amelyek lejáró mandátumú biztosukat jelölték újra, kivételt kaptak ez alól a szabály alól). Bulgária volt az egyetlen ország, amely eleget tett ennek a kérésnek, aminek következtében Von der Leyen nyomást gyakorolt több kisebb uniós országra, hogy az általuk javasolt férfi jelöltek helyett női jelölteket állítsanak, amiért cserébe következetesebb befolyási területeket ajánlott fel. 

Minden európai vezetőtől két jelöltet kért. Ehelyett középső ujjakat kapott

– mondta egy brüsszeli tisztviselő. 

Az elmúlt napokban azonban meggyőzte Szlovéniát és Romániát, hogy cseréljék ki férfi jelöltjeiket. 

  • A múlt héten Románia Roxana Minzatu európai parlamenti képviselőt jelölte, miután eredetileg egy férfit javasolt a posztra. 
  • Szlovénia hétfőn Marta Kos volt nagykövetet, Robert Golob miniszterelnök liberális Szabadságpártjának egykori alelnökét jelölte, miután a férfi jelölt, Tomaz Vesel pénteken visszalépett. 

Kos beszállásával a 26 jelölt között most már tíz nő van, amit Von der Leyen győzelemként fog kommunikálni – mutatnak rá a brüsszeli lap forrásai. 

Most már legalább két számjegyű a számuk

– mondta a Von der Leyen vezette Európai Néppárt egyik uniós tisztviselője. Hozzátette, hogy ha Von der Leyen nyomást gyakorol az Európai Parlamentre (EP), a törvényhozásnak is megvan a lehetősége arra, hogy férfi jelölteket buktasson meg – igaz, ez egyáltalán nem garancia arra, hogy az érintett tagállam nőt jelöljön, viszont jelentősen lelassítja az új bizottság megalakulását. Ráadásul a háttéralkuk folyamata a leendő biztosokat is elbizonytalanítja, hogy milyen portfóliót kapnak majd, milyen területet kell irányítaniuk a következő években. 

Von der Leyen elkötelezetten képviseli a nemek közötti egyenlőségre való törekvést. 

Egész politikai életemben azért küzdöttem, hogy a nők is hozzáférhessenek a döntéshozói pozíciókhoz és a vezetői pozíciókhoz 

– mondta egy múlt szerdai sajtótájékoztatón. „És az a tapasztalatom, hogy ha nem kérsz, nem kapsz. Ez nem jön magától értetődően” – tette hozzá. 

Már így is késésben

Ezért az elkötelezettségért azonban – főleg ha az EP nekiáll visszadobni a biztosjelölteket – súlyos árat kell fizetni. A biztosjelöltek meghallgatása már így is jelentős késésben van. Az eredeti tervek szerint az amerikai elnökválasztás, november 6. előtt fel kellett volna állni a testületnek, hiszen számos olyan terület van, amelyen fel kell készülni az új amerikai elnök külpolitikai, gazdaságpolitikai irányvonalára, főleg, ha Donald Trump lesz a befutó. A csúszások révén most már szinte biztos, hogy a következő Európai Bizottság december eleje előtt nem kezdi meg működését.

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.