Beintettek a tagállamok Ursula von der Leyennek

Ursula von der Leyen saját maga által kijelölt határideje rohamosan közeledik, ám ragaszkodása a női biztosok arányához a tagállamok ellenállásába ütközik, így még inkább lelassítja az amúgy is vontatottan haladó folyamatot. 

Von der Leyen a tervek szerint szerdán jelenti be, hogy 26 biztosjelöltje közül (minden tagállamból egy-egy) ki melyik feladatot kapja meg. Előtte azonban még egyeztet az Európai Parlament különböző politikai frakcióinak vezetőivel. Kritikusai szerint az elnök túlságosan is a nemek közötti egyensúlyra összpontosít, anélkül, hogy rendelkezne a cél eléréséhez szükséges eszközökkel – mondta egy uniós diplomata a Politico című lapnak, hozzátéve, hogy

A rejtvény, amellyel meg kell küzdenie egy bizottsági elnöknek, már eleve bonyolult, hiszen figyelembe kell vennie a földrajzi egyensúlyt, a politikai egyensúlyt és a nemek közötti egyensúlyt. A szerdai határidő elmulasztása azonban nagyon kínos lenne, különösen a nehéz alkudozás után, amely azért zajlott, hogy elkerüljék a férfiak dominálta csapat-összeállítást.

A tagállamokat nem érdekelte Von der Leyen követelése

Von der Leyen arra kérte az európai fővárosokat, hogy egy férfi és egy női jelöltet is küldjenek a 26 biztosból álló csapatába (azok az országok, amelyek lejáró mandátumú biztosukat jelölték újra, kivételt kaptak ez alól a szabály alól). Bulgária volt az egyetlen ország, amely eleget tett ennek a kérésnek, aminek következtében Von der Leyen nyomást gyakorolt több kisebb uniós országra, hogy az általuk javasolt férfi jelöltek helyett női jelölteket állítsanak, amiért cserébe következetesebb befolyási területeket ajánlott fel. 

– mondta egy brüsszeli tisztviselő. 

Az elmúlt napokban azonban meggyőzte Szlovéniát és Romániát, hogy cseréljék ki férfi jelöltjeiket. 

• A múlt héten Románia Roxana Minzatu európai parlamenti képviselőt jelölte, miután eredetileg egy férfit javasolt a posztra. 
• Szlovénia hétfőn Marta Kos volt nagykövetet, Robert Golob miniszterelnök liberális Szabadságpártjának egykori alelnökét jelölte, miután a férfi jelölt, Tomaz Vesel pénteken visszalépett. 

Kos beszállásával a 26 jelölt között most már tíz nő van, amit Von der Leyen győzelemként fog kommunikálni – mutatnak rá a brüsszeli lap forrásai. 

– mondta a Von der Leyen vezette Európai Néppárt egyik uniós tisztviselője. Hozzátette, hogy ha Von der Leyen nyomást gyakorol az Európai Parlamentre (EP), a törvényhozásnak is megvan a lehetősége arra, hogy férfi jelölteket buktasson meg – igaz, ez egyáltalán nem garancia arra, hogy az érintett tagállam nőt jelöljön, viszont jelentősen lelassítja az új bizottság megalakulását. Ráadásul a háttéralkuk folyamata a leendő biztosokat is elbizonytalanítja, hogy milyen portfóliót kapnak majd, milyen területet kell irányítaniuk a következő években. 

Von der Leyen elkötelezetten képviseli a nemek közötti egyenlőségre való törekvést. 

– mondta egy múlt szerdai sajtótájékoztatón. „És az a tapasztalatom, hogy ha nem kérsz, nem kapsz. Ez nem jön magától értetődően” – tette hozzá. 

Már így is késésben

Ezért az elkötelezettségért azonban – főleg ha az EP nekiáll visszadobni a biztosjelölteket – súlyos árat kell fizetni. A biztosjelöltek meghallgatása már így is jelentős késésben van. Az eredeti tervek szerint az amerikai elnökválasztás, november 6. előtt fel kellett volna állni a testületnek, hiszen számos olyan terület van, amelyen fel kell készülni az új amerikai elnök külpolitikai, gazdaságpolitikai irányvonalára, főleg, ha Donald Trump lesz a befutó. A csúszások révén most már szinte biztos, hogy a következő Európai Bizottság december eleje előtt nem kezdi meg működését.