A legnagyobb vállalatok vezetőinek elegük lett a home office-ból

A legnagyobb vállalatok vezetői – hasonlóan az elmúlt évekhez – mind a világgazdaság, mind a saját cégük növekedési kilátásait kedvezően látják, 72 százalékuk bízik a világgazdaság bővülésében a következő három évben, míg saját cégétől 92 százalék vár növekedést – derül ki a KPMG 2024-es CEO Outlook kutatásából, melyet több mint 1300, legalább 500 millió dollár éves árbevétellel rendelkező vállalat vezérigazgatójának megkérdezésével készítettek el.

Egyre nő a nyomás a vezérigazgatókon

A cégvezetők ugyanakkor azt is elismerik, hogy most nagyobb a nyomás rajtuk a növekedés fenntartására, miközben a globális növekedés fő motorjai is köhögnek: az Egyesült Államokban gyakran térnek vissza a recessziós félelmek, Európában számos iparág szenved, és a kínai gazdaság sem úgy teljesít, mint korábban. A megkérdezettek 72 százaléka arról számolt be, hogy növekszik a rá nehezedő nyomás.

ami a tengeri szállítmányozásban bekövetkező balesetek, cégcsődök és terrortámadások árnyékában nem is csoda, miközben a kikötői munkások sztrájkja és a kibontakozó vámháború is óriási veszteségeket okozhat. A második legnagyobb kockázatnak a működési kérdéseket, a harmadiknak pedig a kiberbiztonságot jelölték meg a válaszadók, a geopolitikai, politikai kockázatok csak ezután jöttek a sorban.

Noha a kockázatok megítélésének rangsora évről évre változik, vannak olyan területek, melyek folyamatosan jelen vannak az elsők között. Ilyen például a kiberbiztonság, mely a CEO Outlook tízéves történetében hatszor végzett az első három hely valamelyikén.

Ezeket tartják a fő kihívásoknak a cégvezetők

A felmérés szerint a vállalatvezetőket a kihívások közül leginkább a gazdasági bizonytalanság foglalkoztatja, 53 százalékukat, amit a mesterséges intelligencia (MI) bevezetéséért folytatott verseny követ 50 százalékos aránnyal. Az MI a cégvezetők 64 százalékánál volt az idei év legfontosabb beruházása, noha 63 százalékuk szerint ez csak leghamarabb középtávon, három-öt év alatt térülhet meg.

Az MI-től főként a hatékonyság és termelékenység növekedését, a munkaerő felkészültségének javítását és fokozott szervezeti innovációt várnak. A technológiában rejlő kockázatok közül 61 százalék az etikai kihívásokat nevezte a legnehezebben kezelhetőnek, ám felük a szabályozást is említette, míg 48 százalékuk szerint okoz gondot a technikai készségek és képességek hiánya. Ugyanakkor 

miközben 38 százalék gondolja azt, hogy az alkalmazottai rendelkeznek az MI teljes körű kihasználásához szükséges képességekkel, és 58 százalék véli úgy, hogy a generatív MI miatt át kellett gondolni a belépő szintű pozíciókhoz szükséges készségeket.

A legtöbb vállalatvezető visszaparancsolna mindenkit az irodákba

Az előző évhez képest óriási változás következett be az otthoni munkavégzés megítélésében is, hiszen már a válaszadók 83 százaléka számít arra, hogy három éven belül a munkavállalók teljesen visszatérnek az irodába, szemben a tavalyi 64 százalékkal. A vezérigazgatók 87 százaléka valószínűsíti, hogy érdekes feladatokkal, fizetésemeléssel vagy előléptetéssel jutalmazza azokat, akik segítik a visszatérést az irodába. Az irodai munka népszerűsége egyébként az életkorral korrelál, így a 49 évnél fiatalabb vezetők 75 százaléka terelné vissza a dolgozókat az irodába, míg a 60 fölöttieknél ez az arány már 87 százalék. A férfi vezetők egyébként ezt jóval nagyobb arányban preferálják, mint a nők.

ami részben magyarázatot ad arra is, hogy miért nem gondolják azt, hogy az MI miatt általános elbocsátási hullám indulhat. Ugyanis ha felszabadul is valaki egy pozícióban, a cégen belül találnának neki más feladatot. Az érzékelt tehetséghiányra válaszul a vezérigazgatók 80 százaléka szerint a cégeknek a helyi közösségekben kellene befektetniük a készségfejlesztésbe és az egész életen át tartó tanulásba, hogy biztosítsák a hozzáférést a jövőbeli tehetségekhez.

Egyre fontosabbak a környezeti szempontok, de ez főként a hírnév miatt számít

Az ESG és a fenntarthatóság jelentősége is nőtt a vállalatvezetők körében az elmúlt évtizedben, hiszen a 2015-ben elkészített első felmérésben még a környezeti kockázatokat tartották a legkevésbé fontosnak, míg az ideiben már a negyedik helyre kúszott fel. Idén a vezérigazgatók 24 százaléka szerint kerülhet cégük versenyhátrányba, ha nem teljesíti az ESG-elvárásokat. Ezt a kockázatot a saját hivatali idejüket fenyegető veszélynél (21 százalék) és a munkaerő-felvételi kihívásoknál (16 százalék) is előbbre sorolták. 

Az ESG-vel kapcsolatos kockázatok közül különösen a cég jó hírnevére gyakorolt hatás jelentős, a válaszadók 76 százaléka egy nyereséges üzletágtól is megválna, ha az árt a vállalat hírnevének, míg 68 százalék akkor is állást foglalna egy politikailag vagy társadalmilag vitatott kérdésben, ha az igazgatótanácsnak ezzel kapcsolatban aggályai merülnének fel. 

A terület kommunikációján 69 százalék változtatott az elmúlt 12 hónapban, annak ellenére, hogy a cég stratégiája nem módosult.

A KPMG 2024 CEO Outlook az elmúlt évtized tendenciáinak nyomon követése mellett generációs változásokat is feltárt. A fiatalabb, 40 és 49 év közötti vezetők többsége (78 százaléka) érzékel magán nagyobb nyomást a cég hosszú távú prosperitásának biztosítása terén, mint az idősebb, 60–69 éves vezetők (68 százalék). Ugyanakkor a fiatalabb vezérigazgatók nagyobb önbizalommal kezeltek egyes, a szervezetük számára kritikus kérdéseket. Bár idősebb társaikhoz képest kevésbé hiszik azt, hogy cégük képes egyszerre kezelni az összes ESG-prioritást, jobban bíznak abban, hogy képesek lesznek megfelelni az érdekeltek ESG-vel kapcsolatos elvárásainak – a 40–49 évesek 43, az 50–59 évesek 33, míg a 60–69 éves vezetők 30 százaléka gondolta ezt.