Autópiac: zuhant a forgalom, a hibridek állják a sarat

Tovább tart az uniós autópiac zsugorodása, ami nem meglepő a járműgyártók felől érkező sorozatos figyelmeztető jelek és a EU–Kína közötti vámvita tükrében. Szeptemberben a közösség 27 tagállamában összesen 809 163 új autóra szereltek rendszámot, ez 6,1 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához mérten. Igaz, az augusztusi 18,3 százalékos mínuszhoz képest ez már üdítő adatnak is tekinthető. 

Ahogy az is, hogy az év első kilenc hónapjának összteljesítménye előtt még mindig pozitív előjel található, bár az előny egyre olvad. Az Európai Személyautó-gyártók Szövetségének (ACEA) kedden közölt adatai szerint eddig idén 7 989 776 új autót helyeztek forgalomba, ami 0,6 százalékos bővülés a tavalyi állapothoz képest.

Trendszerűen zsugorodik az uniós autópiac

A statisztikát legintenzívebben formáló négy nagy uniós autópiac közül a forgalmat tekintve épp a legnagyobb van a legnagyobb bajban. Németországban valahogy nem fogynak mostanában a gépkocsik, ami nyilvánvalóan összefüggésben van azzal, hogy az ország immár folyamatosan a recesszió szélén pilinckázik. A fő piacok közül szeptemberben

• Németországban 208 848 darab (mínusz 7,0 százalék),
• Franciaországban 139 002 darab (mínusz 11,1 százalék),
• Olaszországban 121 725 darab (mínusz 10,7 százalék),
• Spanyolországban 73 144 darab (plusz 6,3 százalék)

új autó talált gazdára. A teljes idei forgalmat nézve a nagyok közül a németek és a franciák zártak mínusszal (mínusz 1, illetve mínusz 1,8 százalék). Ami a magyar piacot illeti, nálunk a szeptember 9074 autó eladásával zárult, ez félszázalékos csökkenés a bázishoz képest. A 89 052 darabos kilenchavi forgalom viszont 7,3 százalékos előrelépést takar.

A hajtás szerinti csoportosításban kulcskérdés, hogy hol tart a tisztán elektromos járművek elterjedése. Innen némi jó hír is érkezett, az EU piacán szeptemberben 17,3 százalékos volt részesedésük a forgalomban a tavalyi 14,8 százalék után, más kérdés, hogy az elektromos átállást forszírozó közösségi politika menetrendjében ez csekély, de biztató előrelépésnek számít. Ha viszont az kilenchavi adatot nézzük, akkor 

Velük tartottak a tölthető (plug-in) hibridek is, ez a kategória valahogyan kiesik a vásárlók látóköréből, noha Magyarországra sorra érkeznek az ilyen, immár nem zöld, hanem a hagyományos fehér rendszámmal forgalomba helyezhető autók. Az uniós szintű, 22,3 százalékos szeptemberi csökkenés alighanem nem ezzel magyarázható. 

Minden második hazai eladott autó hibrid hajtású

Nálunk viszont a felére, 229-re csökkent a szeptemberi darabszám, amit beszámítva az éves, 4299 darabos mennyiség már csak stagnálást jelent tavalyhoz képest. A hibrideknél csak 5 százalékos volt a szeptemberi mínusz és 3967 a darabszám. 

A hibridek azonban így is tarolnak, az idén eladott 89 052 kocsiból 43 011 volt a hibrid, azaz minden második jármű vegyes üzemmódban is tudott közlekedni. Éves szinten 21 százalékkal nőtt az érdeklődés a hibridek iránt. Villanyautóból 777 fogyott, ez 73 százalékos gyarapodás. 

Az éves 6530 darabos termés 55,6 százalékos bővülést takar. 

még akkor sem, ha a kormány ingyenpénzzel ösztönzi az elektromos flotta bővítésére hajlandó vállalkozásokat.

A Volkswagen betegen is növelte előnyét

Ami a márkák versenyét illeti, ott az egyre nagyobb bajban lévő Volkswagen csoport előnye markáns és stabil, de ez most annak köszönhető, hogy arányosan a többi szereplő forgalma is visszaesett. A top 5 autógyártó versenyének aktuális állása szeptemberben darabszám és (piaci részesedés) szerint a következő volt

1. Volkswagen csoport 216 577 darab (26,8 százalék)
2. Stellantis 120 582 darab (14,9 százalék)
3. Renault csoport 88 149 darab (10,9 százalék)
4. Toyota csoport 62 879 darab (7,8 százalék)
5. Hyundai csoport 62 807 darab (7,8 százalék)

Két gyártót különös figyelemmel érdemes követni a statisztikában, az egyik a Tesla, a másik a kínai invázió első számú felelőse, az Európában elsősorban az MG márkáról ismert, kínai állami tulajdonban lévő SAIC. 

Hol vannak a kínaiak?

Nos, a Teslának jól megy, szeptemberben 31,2 százalékkal több, 31 555 elektromos autót adtak el, ezzel piaci részesedésük egyből 3,9 százalékra ugrott a tavalyi 2,8 százalékról. A júliustól 36,3 százalékos büntetővámmal sújtott SAIC-villanyautók behozatala és értékesítése látványosan visszaesett szeptemberben is, a kocsik így túl drágának bizonyulnak az európai vásárlóközönség számára. 

A SAIC ezért inkább a hagyományos hajtású kocsijainak uniós értékesítését forszírozza, de az értékesítésben ez is csak 10 322 darabra, azaz a tavalyinál 25 százalékkal kevesebbre volt elegendő.