késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Biden Berlinben: béna kacsák csúcstalálkozója
Joe Biden közel négy évvel ezelőtt azzal feladattal lépett hivatalba, hogy helyrehozza Amerika és Európa kapcsolatát – neki ez kevéssé sikerült, Vlagyimir Putyinnak az Ukrajna ellen indított háborúval annál inkább.
Biden csütörtök este érkezik Németországba rövid látogatásra, hogy egyrészt megünnepelje „a transzatlanti szolidaritás új szellemét” (jelentsen ez bármit is), másrészt megvitassa, hogy mit tehet még a Nyugat az orosz elnök ukrajnai előrehaladásának megakadályozására.
Trumptól tart Európa
A második világháború óta kevés dolog erősítette meg annyira a transzatlanti kötelékeket, mint Moszkva Ukrajna elleni támadása. Az összeborulás mögött azonban az igazi kérdés az, hogy pár hét múlva, az amerikai elnökválasztás után milyen helyzet alakul ki.
Biden berlini látogatásán minden bizonnyal elhangzanak majd szép mondatok, az azonban tény, hogy
Biden és Olaf Scholz német kancellár egy befagyasztott ukrajnai konfliktussal hagyja ott posztját.
Kevesebb mint három hét múlva a dolgok még rosszabbul is alakulhatnak az ukránok számára. Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson azzal fenyeget, hogy Washington magára hagyja Európát az ukrán–orosz konfliktusban.
A Politico egyszerűen fogalmaz: Európának nincsenek meg azok a képességei, hogy betöltse azt az űrt, amelyet az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás visszavonása okozna. Ráadásul feltételezhető, hogy Trump alapvetően átalakítaná a NATO-n belüli erőviszonyokat, győzelme az elnökválasztáson arra kényszerítené az európai államokat, hogy sokkal inkább saját biztonságuk megerősítésére összpontosítsanak, mintsem az ukránok támogatására. Scholz már a találkozó előtt elővette a zsebkendőket, amikor ilyeneket nyilatkozott:
Az amerikai elnök az elmúlt években hihetetlen mértékben támogatta az együttműködést. Várom a látogatását, és hálás vagyok az együttműködésért.
Mielőtt azonban mi is meghatódnánk a szappanoperába illő mondatokon, érdemes visszaemlékezni Trump viszonyára Berlinnel. Ezt egyetlen példa is jól szemlélteti. Egy 2018-as G7-csúcson Trump két cukorkát dobott Merkel felé, és azt mondta:
Tessék, Angela, ne mondd, hogy nem adtam neked semmit.
Elnöksége utolsó szakaszában Trump annyira frusztrált lett a németekkel szemben az elmaradt védelmi kiadások miatt, hogy utasította a Pentagont: vonja ki a Németországban állomásozó mintegy 12 ezer amerikai katonát, az összlétszám egyharmadát. Biden később visszavonta ezt a döntést. Ennek tükrében nem csoda, hogy a németek több mint 80 százaléka úgy véli, hogy Trump újraválasztása negatív hatással lenne a transzatlanti kapcsolatokra – derül ki a Körber Stiftung német alapítvány friss felméréséből.
Biden selyemcukorkái
Trumppal ellentétben Biden – még jóval az ukrajnai orosz invázió előtt – igyekezett csillapítani a németek félelmeit Washington biztonságuk iránti elkötelezettségével kapcsolatban. Alig néhány héttel a 2021-es hivatalba lépése után részt vett a müncheni biztonsági konferencián, bár csak virtuálisan, a Fehér Házból beszélve. „A transzatlanti szövetség erős alap, amelyre közös biztonságunk és közös jólétünk épül – mondta beszédében. – Az Európa és az Egyesült Államok közötti partnerség mindannak a sarokköve, amit a 21. században el szeretnénk érni, és annak is kell maradnia” – tette hozzá.
Az ezt követő hónapokban Biden németbarát tisztviselők egész sorát nevezte ki a Nemzetbiztonsági Tanács és a Külügyminisztérium kulcsfontosságú pozícióiba.
- Ebbe a csoportba tartozott Julie Smith, az Egyesült Államok jelenlegi NATO-nagykövete, aki korábban egy évig Berlinben élt, és jó kapcsolatokkal rendelkezik a német hatalmi struktúrában.
- Nem sokkal később, 2022 elején Biden Amy Gutmannt delegálta berlini nagykövetnek, aki igyekezett elhatárolódni Trump nagykövetétől, Richard Grenelltől, aki gyakran meglehetősen szókimondó módon ostorozta a német és az európai vezetőket.
Vele szemben Gutmann, akinek zsidó apja kénytelen volt elmenekülni a nácik elől, rendszeresen dicsérte a németeket a második világháborús történelmükkel való nyilvános elszámolásukért.
Nekünk is van egy történelmünk, a rabszolgaság szégyenteljes történelme az országunkban
– mondta újságíróknak Berlinbe érkezése után. „Fontos, hogy a tetteinkkel is megmutassuk, ne csak a szavainkkal, hogy kiállunk az emberi jogok és ukrán testvéreink mellett” – tette hozzá. Biden és Scholz – aki mindössze néhány héttel az orosz invázió előtt, 2022 februárjában lépett hivatalba – kapcsolata a kezdetektől fogva szoros volt.
Amikor Scholz begyorsul, de akkor is hiába
A szociáldemokrata Scholz számára, akinek a pártja eljátszott a gondolattal, hogy elrendeli az amerikai atomfegyverek eltávolítását német földről, az orosz invázió szinte megvilágosító erejű volt. Tőle szokatlan gyorsasággal és határozottsággal váltott irányt; 100 milliárd eurós különalapot hozott létre, hogy megkezdje a német hadsereg újjáépítését – az ukránoknak nyújtandó katonai támogatással azonban nagyon óvatos volt.
Három évvel később világossá vált, hogy Berlin erőfeszítései nem váltak be, olyannyira nem, hogy a német költségvetés körüli koalíciós torzsalkodásban még az is elhangzott, hogy Németország nem szállít több fegyvert Ukrajnának. Ennek hátterében részben az áll, hogy a németek évtizedek óta elhanyagolt védelmi képességeinek felfejlesztését nem lehet pár év alatt megoldani. A Bruegel brüsszeli agytröszt nemrégiben készített elemzése szerint évtizedekbe telik, amíg Németország katonai készletei a jelenlegi beszerzési ütem mellett elérik a 2004-es (!) szintet.
A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy a németek lassú reakciója az orosz invázióra időt adott Moszkvának arra, hogy a kezdeti kudarcok után újjászervezze stratégiáját. Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár a héten egy interjúban elismerte, hogy számos nyugati szövetséges nem nyújtotta Ukrajnának a szükséges katonai segítséget az invázió előtt, s ez megnyitotta az ajtót Putyinnak.
Úgy gondolom, hogy a katonai támogatás hiánya megkönnyítette az orosz inváziót. Néhány szövetséges szállított fegyvereket, de utólag visszatekintve ez nem volt elég
– mondta a Der Spiegel című német hetilapnak.
Bár Stoltenberg nem nevezte meg Németországot, de a helyzet egyértelmű: a németek 2014 és 2022 között mindössze 44 millió euró értékben szállítottak felszerelést az ukránoknak, szemben a Franciaország által küldött 1,6 milliárd euró értékű katonai támogatással. Később Scholz igyekezett felzárkózni, így Berlin Washington után a második legnagyobb fegyverszállítójává vált Ukrajnának. (Németország eddig mintegy 11 milliárd eurós katonai segélyt vállalt Ukrajna számára, az USA pedig 57 milliárd eurót.)
Scholz és Biden stratégiája, amely szerint Ukrajna lassan, de biztosan nyeri meg a háborút, nem vált be
– állapította meg Jana Puglierin, az Európai Külkapcsolati Tanács vezető politikai munkatársa. „Már két és fél éve tart a háború, és nem sikerült Putyin véleményét megváltoztatni vagy engedményeket kicsikarni” – tette hozzá. Most Berlinben talán nyílik rá alkalom, hogy elgondolkodjanak stratégiájuk kudarcán.
Béna kacsák csúcstalálkozója
Egy német–amerikai csúcstalálkozó általában erős diplomáciai érdeklődést vált ki világszerte. Most azonban nem ez a helyzet, mindkét vezető béna kacsa. Scholz hárompárti koalíciója már hónapok óta a túlélésért küzd, sokan azt is felvetik, hogy még a 2025-ös választás előtt le kellene mondania. Biden látogatása – ahelyett, hogy megszilárdítaná európai örökségét – valószínűleg nem lesz több, mint emlékeztető, hogy mi történhetett volna – kínosan fog ügyelni arra, hogy ne adjon muníciót Trumpnak a választási kampányban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.