Meglepő hatással van a gazdaságra a rövidebb munkahét Izlandon

Egy pénteken közzétett kutatás szerint Izland gazdasága a rövidebb munkahét országos bevezetése után a legtöbb európai versenytársánál jobban teljesít, mindezt úgy, hogy a béreket sem kellett csökkenteni. A munkavállalók 51 százaléka fogadta el a rövidebb munkaidőre vonatkozó ajánlatot Izlandon, beleértve a négynapos munkahetet is. Ez az arány ma valószínűleg még magasabb lenne - írja a CNN cikke nyomán a naphire.hu.

Tavaly Izlandon gyorsabb volt a gazdasági növekedés, mint a legtöbb európai országban, és a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb Európában - állapította meg az Egyesült Királyságban működő Autonomy Institute és az Iceland’s Association for Sustainability and Democracy (Alda).

Izlandon két nagy kísérletben 2015 és 2019 között a közszféra alkalmazottai heti 35-36 órát dolgoztak, a fizetés csökkentése nélkül. Sok résztvevő korábban heti 40 órát dolgozott. A kísérletekben 2500 ember - az akkori izlandi dolgozó népesség több mint 1%-a - vett részt, és a céljuk a termelékenység fenntartása vagy növelése volt a munka és a magánélet egyensúlyának javítása mellett. 

A kutatók megállapították, hogy a termelékenység a legtöbb munkahelyen változatlan maradt vagy javult, míg a munkavállalók jóléte „drámaian” nőtt egy sor mérőszámon, az érzékelt stressztől és a kiégéstől kezdve az egészségi állapoton át a munka és a magánélet egyensúlyáig.

A Nemzetközi Valutaalap e hét elején közzétett legfrissebb világgazdasági kilátásai szerint Izland gazdasága 2023-ban 5%-kal bővül, ami a gazdag európai gazdaságok közül Málta után a második helyen áll. Ez jóval magasabb, mint az ország átlagos, csaknem 2%-os növekedési üteme a 2006 és 2015 közötti évtizedben. Az IMF azonban az idei és a következő évre lényegesen lassabb növekedést jósol Izlandnak.

Világszerte számos kísérlet történt a négynapos hét bevezetésével. Ezek közé tartozik a 2022-es sikeres kísérlet, amely 33 vállalatot érintett, többségében az Egyesült Államokban és Írországban.