Ha van valami, ami megrettenti a németeket, akkor az az üres pénztárca. A megélhetési válságtól való félelem került egymást követő harmadik évben az első helyre a wiesbadeni székhelyű R+V Versicherung biztosító éves felmérésében. A németek szkeptikusak maradtak, hiába lassul folyamatosan az infláció és nőnek a bérek, mert változatlanul azt látják, hogy kevesebb kerül a bevásárlókosarukba ugyanazért a pénzért.
„Ez egy igazán mélyen gyökerező félelem Németországban” – nyilatkozta a Deutsche Wellének Grischa Brower-Rabinowitsch, a kutatás vezetője.
A felméréseink 33 éve alatt 14 alkalommal került az első helyre a megélhetési költségek emelkedésétől való félelem. Azonnal a felszínre tör, amint nőnek az árak
– tette hozzá.
Az idei felméréshez július és augusztus között 2400 felnőttet kérdeztek meg, és kiderült, hogy az idén némileg még javult is a helyzet, a megélhetési válság miatt leginkább aggódok aránya tavalyhoz képest 8 százalékponttal, 57 százalékra esett vissza, amire nem számítottak a kutatók.
A második helyre a migráció került, a megkérdezettek 56 százaléka fél attól, hogy az ország számára túl nagy terhet jelentenek a menekültek. Ez az eredmény nem lepte meg a kutatókat, mivel egyre élesebb vita folyik a migrációról, ami a radikális jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) megerősödéséhez vezetett, elsősorban a volt NDK területén.
A felmérés is megerősítette, hogy a keletnémetek jobban tartanak a migrációtól, mint az ország nyugati részén élők, és ez a helyzet évek óta nem változott, 2019-ben például több mint 10 százalékpontos volt a különbség a két országrész között.
A külföldiek beáramlása feszültségekhez vezet, ami a megkérdezettek 51 százalékát aggasztja, így ez a probléma került a negyedik helyre.
A félelmek listáján azonban az utóbbit megelőzik a lakhatási problémák,
az emberek 52 százaléka tart attól, hogy az otthon megfizethetetlenné válik Németországban.
Két-három éve sok tüntetés is volt emiatt – emlékeztetett Brower-Rabinowitsch, és bár az utóbbi időben más miatt mennek utcára az emberek, attól még tény marad, hogy a probléma az egész országban súlyos. „Próbáljanak csak meg lakást keresni Berlinben, Frankfurtban, Münchenben vagy Düsseldorfban, és meglátják, milyenek az árak” – magyarázta.
Az árak pedig a Deutsche Bank legfrissebb, júliusban kiadott jelentése szerint számottevően csökkentek az elmúlt években, az új lakóingatlanok ára 5, a régieké 15 százalékkal 2022 tavasza óta.
A lakhatási válság mellett két olyan gazdasági kérdés van, ami miatt aggódnak a németek: az adóemelés vagy a juttatások csökkentése miatti félelem került az ötödik, a gazdaság hanyatlása miatti pedig a nyolcadik helyre.
Európa legnagyobb gazdasága valóban óriási bajban van, a héten már Christian Lindner pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy helyben toporognak, mert a strukturális változás a versenyképesség elvesztésével párosul. A gazdaság csupán stagnálhat az idén a 2023-as visszaesés után.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentése is megerősítette ezt a tényt, adatai szerint Németország a vásárlóerő-paritáson alapuló GDP tekintetében a 21. helyre csúszott vissza a világon.
Brower-Rabinowitsch szerint bizonyos szintig a sajtó is felelős a félelmek gerjesztésében, ha különösen sokat foglalkozik egy-egy kérdéssel, ez egyértelműen kiderült a kutatás 33 éve alatt. „Ugyanakkor az emberek is nagyon érzékenyek a konkrét eseményekre, például az árak emelkedésére és a terrortámadásokra” – tette hozzá.
Az utóbbiból több is történt Németországban, ami magyarázza, hogy a terrorizmustól és a politikai szélsőségektől való félelem erősödött a leginkább tavaly óta, de az utóbbi így is csak a 10. helyre került 46 százalékkal.
Ami viszont a rengeteg idei áradás miatt meglepő, hogy
a természeti csapások miatti aggodalom a 13. helyre csúszott vissza.
„Az emberek most másra koncentrálnak. A természeti csapásoktól való félelem 2010-ben volt csúcson, 20 százalékponttal többen aggódtak miatta, mint most” – hangsúlyozta a kutatás vezetője.
Nem ártana, ha a német politikusok is figyelembe vennék a felmérés eredményét, és levonnák belőle a szükséges tanulságokat, mert az előkelő 6. helyen szerepelnek a listán:
a válaszadók 49 százaléka tart attól, hogy a politikusok nem képesek hatékonyan végezni a feladatukat.
A tanulmány szerzői szerint ez lesújtó ítélet.
„Minden második ember úgy gondolja, hogy a politikusok már nem képesek megoldani a problémáikat, hogy nem értenek a dolgukhoz. Megkérdeztük a válaszadókat arról is, hogyan osztályoznák őket 1-től 6-ig, ahol a 6 a legrosszabb, és a politikusok átlagos osztályzata 4-es volt. Minden harmadik megkérdezett 5-öst vagy 6-ost adott nekik. Ez igazán aggasztó” – mondta a kutatás vezetője.
A tanulságokat különösen a kormánykoalíciónak kellene levonnia egy évvel a választás előtt. Állandók a viták a három párt között, a Zöldek vezetősége már lemondott, a legutóbbi tartományi választásokon Olaf Scholz kancellár pártját kivéve katasztrofálisan szerepeltek, ami nem sok jót vetít előre a jövőre nézve.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.