késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Bárki lesz az amerikai elnök, a Kínával folytatott technológiai hidegháború folytatódik - és mindkét fél számára károkat okoz
A Donald Trump és Kamala Harris közötti elnökválasztási verseny egy olyan időszakban zajlik, amikor a geopolitikai feszültségek több fronton is fokozódnak. A technológiai verseny a két nagyhatalom között tipikusan ilyen terület.
Washington és Peking high-tech rivalizálása várhatóan folytatódni, sőt fokozódni fog, függetlenül attól, hogy ki nyeri az amerikai elnökválasztást – vélik elemzők, akik szerint a további feszült amerikai–kínai kapcsolatok alaphangja már megvan. Donald Trump korábbi elnök dicsekvése, miszerint „dollármilliárdokat” vett el Kínától a legkülönbözőbb kínai importtermékekre, köztük high-tech berendezésekre kivetett vámok révén, arra utal, hogy magasabb vámok jöhetnek, ha ő nyeri a Fehér Házat.
Persze Kamala Harris alelnök, demokrata elnökjelölt se maradt adós az ígéretekkel:
Amerika – és nem Kína – nyeri meg a 21. századi versenyt, globális vezető szerepünkről nemhogy lemondanánk, de megerősítjük azt
A jelöltek megközelítése az alkalmazandó eszközökben lehet eltérő, az azonban biztos, hogy a Peking és Washington közötti gazdasági hidegháború továbbra is súlyosan befolyásolja majd a nemzetközi gazdasági és geopolitikai feszültségeket – értékeli a helyzetet a South China Morning Post.
A tudományos és technológiai áttörések központi szerepet játszanak majd a 21. század geopolitikai helyzetében, valamint az USA és Kína globális hatalmi törekvéseiben
– mondta a lapnak Sourabh Gupta, a washingtoni Kína–Amerika Tanulmányok Intézetének vezető szakpolitikusa. Ugyanakkor hozzátette, hogy az amerikai–kínai kapcsolatokban egyelőre nincs benne egy olyan klasszikus hidegháborús helyzet létrejötte, mint amilyen a 20. század második felében Washington és Moszkva között zajló átfogó, zéróösszegű rivalizálás volt. Az azonban érezhető, hogy „egy hidegháborús stílusú, zéróösszegű játszma telepszik bele a holnap csúcstechnológiai és fejlett feldolgozóiparának uralmáért folytatott versenyükbe”.
Szankció szankció hátán
Az USA évek óta szigorítja a Kínával folytatott technológiatranszfert, megtagadva a kínai technológiai termékek piacra jutását, és mindkét irányban visszaszorítva a technológiával kapcsolatos beruházásokat. Így például a Huawei és a ZTE távközlési berendezéseket gyártó óriáscégeket a Trump-kormányzat idején kitiltották az Egyesült Államokból a kínai kormánnyal és hadsereggel való állítólagos kapcsolataik miatt.
Az USA és szövetségesei nemzetbiztonsági okokból megtiltották a fejlett csipek és csipgyártó berendezések Kínába történő értékesítését is. Hszi Csin-ping kínai elnök többször hangsúlyozta a technológiai önállóság és a jövő saját fejlesztésű iparágainak fontosságát, beleértve a mesterséges intelligenciát és a kvantumszámítást, hogy Kína továbbra is a globális technológiai versenyben maradjon.
Elemzők arra számítanak, hogy Harris, ha novemberben nyer, ragaszkodni fog Joe Biden elnök „kis udvar, magas kerítés” (small yard, high fence) megközelítéséhez Kínával kapcsolatban.
Ez a stratégia szigorú korlátozásokat vezet be néhány katonai vonatkozású technológiára, miközben más területeken fenntartja a viszonylag normális külkereskedelmet.
Viszont azokat a csipeket, amelyeket
- a fejlett mesterséges intelligenciákban,
- a fegyverekben és a
- megfigyelőrendszerekben használnak – s így exportkorlátozás alatt vannak –
- használják az önvezető autókban,
- az 5G-hálózatokkal összekapcsolt telefonokban és berendezésekben,
- valamint a mesterséges intelligencia kereskedelmi alkalmazásaiban is.
A Biden-kormányzat így több száz kínai vállalat számára tiltotta meg az USA-tól és szövetségeseitől származó szinte valamennyi amerikai eredetű termék behozatalát, és bevezette a be- és kiáramló befektetések átvilágítását, ha technológiai cégekről van szó.
Harris várhatóan a számítástechnikával kapcsolatos technológiák, a biotechnológia és a tiszta technológiák – a Biden-kormányzat által „nemzetbiztonsági szempontból elengedhetetlenül fontos” területek – kerítését is megemeli, hogy az USA megőrizze vezető pozícióját.
Egy hét alatt 25 törvény Kína ellen
Az amerikai képviselőház szeptemberben mindössze egy hét alatt 25 törvényt fogadott el, nagyrészt kétpárti kezdeményezésben, hogy korlátozza a Kínához kötődő biotechnológiai vállalatok, a Kínában gyártott drónok, sőt még a kínai elektromos járművek amerikai technológiákhoz, alkatrészekhez való hozzáférését is.
A legújabb törvényjavaslatok a 2022 augusztusában elfogadott „Chips and Science Act”-et követik, amely 53 milliárd dollárt különített el az amerikai félvezetőgyártás és kutatás finanszírozására. Pang Zhongying, a Csengtui Szecsuáni Egyetem nemzetközi politikai gazdaságtan professzora szerint
már most is teljes körű szabályrendszer létezik Kína technológiai fejlődésének megfékezésére. Ha Harrist megválasztják, a politika folytonossága lesz a fő téma, bár később, ciklusa második felében, megmutathatja saját preferenciáit.
Ha Trump visszakerül az elnöki székbe, valószínűleg a „kisebb kormány” felé fog hajlani, csökkenteni fogja az ipari támogatásokat, és újra a kereskedelmi vámok emelését, az azzal való fenyegetést használja majd fegyverként a kereskedelmi alkudozásokban – mondta Pang.
Trump a közelmúltban 20 százalékos vámokat szorgalmazott minden importárura, és 60 százalékos vámokat a kínai árukra. Ennek nyomán sok szakértő arra számít, hogy egy második ciklusban Trump sokkal konfrontatívabb lesz Pekinggel szemben. 2018-ban és 2019-ben a Trump-kormányzat négy hullámban vetett ki vámokat a Kínából származó amerikai import mintegy kétharmadára.
Bizalmatlanság és technológiai verseny
A Biden-kormányzat igyekszik nyomást gyakorolni az USA szövetségeseire – köztük Hollandiára, Németországra, Dél-Koreára és Japánra –, hogy szigorítsák Kína hozzáférését a csúcstechnológiákhoz. Trump azonban többször is kétségeit fejezte ki a szövetségesek ez irányú elkötelezettségével kapcsolatban.
Mei Xinyu, a Kereskedelmi Minisztérium alá tartozó Kínai Nemzetközi Kereskedelmi és Gazdasági Együttműködési Akadémia kutatója szerint, bár megközelítésük eltérő lehet, mindkét jelölt folytatni kívánja a Kínára vonatkozó technológiai korlátozások bevezetését. Mei szerint
a konfrontáció valószínűleg a következő amerikai elnök négyéves hivatali ideje alatt éri el a tetőpontját.
Erre az időszakra tehető ugyanis, hogy a Peking által a tech szektorba ölt, irdatlan összegek termőre fordulnak. Peking 2014 óta közel 690 milliárd jüant (97 milliárd dollárt) pumpált a csipszektorba, hogy képes legyen saját erőből is fejlett félvezetők gyártására, és jelen legyen a globális MI-piacon is. Kína emellett megduplázta erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a tengerentúlon élő számos vezető kínai tudóst rávegye, térjenek haza, és képezzék a hazai tehetségeket a hi-tech iparágakban.
Jó példa erre Hszi Csin-ping levele, amelyet júniusban írt Andrew Yao Chi-Chih világhírű informatikusnak és mesterségesintelligencia-szakértőnek, a rangos AM Turing-díj egyetlen kínai nyertesének. A levélben a kínai vezető méltatta a tudós döntését, hogy két évtizeddel ezelőtt elhagyta az Egyesült Államokat, hogy a Tsinghua Egyetemen tanítson.
Eltérő ökoszisztémák alakulnak ki, előbb-utóbb választani kell
Richard Suttmeier, az Oregoni Egyetem kutatója szerint
a jelenlegi helyzet sok szempontból mindkét ország számára vesztes-vesztes helyzetet jelent.
Az USA erőfeszítései a demokráciák közötti tudományos és technológiai együttműködési hálózat kiépítésére rövid távon járnak ugyan némi előnnyel, de mint olyan stratégia, amely megpróbálja elszigetelni Kína tudományos és technológiai nagyhatalommá válását, hosszabb távon valószínűleg komoly problémákba ütközik – véli a kutató.
A mesterséges intelligencia területén 2019 és 2023 között a tíz legjelentősebb felemelkedő intézmény közül hat Kínában található,
de a legfrissebb Nature Index szerint ezek viszonylag függetlenek maradtak az USA által vezetett globális együttműködési hálózatoktól – ugyanakkor a Kína által kialakított high-tech ökoszisztéma kiterjedése még messze elmarad az amerikai-nyugati befolyás alatt álló együttműködési hálózatokétól.
A taktikák változhatnak, de a Kínába irányuló technológiatranszfer korlátozására irányuló amerikai stratégia és a technológiai önellátás elérésére irányuló kínai stratégia rögzült
– mondta.
„Sok ország egyelőre óvakodik attól, hogy választani kényszerüljön az USA és Kína között. A globális vállalatoknak azonban előbb-utóbb dönteniük kell, hogy melyik ökoszisztémát részesítik előnyben” – tette hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.