késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Vízkatasztrófa felé robog az emberiség
Az emberiség a történelme során először kibillentette az egyensúlyából a globális vízkörforgást, és ezzel egyre nagyobb katasztrófát idéz elő a gazdaságban és az élelmiszer-termelésben. Az évtizedek óta tartó pusztító földhasználat és a rossz vízgazdálkodás az ember okozta éghajlati válsággal együtt oda vezetett, hogy a szakértők szerint veszélybe került a világ fél népességének élelmiszer-biztonsága, robogunk a vízkatasztrófa felé.
A vízkörforgás összetett rendszer: a víz elpárolog a talajból, felemelkedik a légkörbe, majd lehűl, lecsapódik, és végül eső vagy hó formájában visszahull a talajra, a felborulása pedig súlyos következményekkel jár, amelynek már érezzük a hatásait – figyelmeztetett a héten kiadott jelentésében a nemzetközi vezetők és szakértőkből álló Global Commission on the Economics of Water (Vízgazdaságtan Globális Bizottsága).
Jelenleg a világ 8,2 milliárd lakosából majdnem hárommilliárd embert fenyeget vízhiány, csökkennek a terméshozamok, és városok süllyednek, mert eltűnik alóluk a talajvíz. Nem Mexikóváros és Újdelhi az egyetlen nagyváros, ahol elfogyhat az ivóvíz, és az Európai Unió sincs felkészülve arra, hogy megvédje a társadalmat és a gazdaságot a vízhiánytól.
Katasztrofális következmények
A következmények még katasztrofálisabbak lesznek, ha nem cselekszünk sürgősen.
A vízválság a világ élelmiszer-termelésének több mint felét veszélyezteti,
2050-re átlagosan 8 százalékponttal csökkentheti az országok GDP-jét, az alacsony jövedelmű országok esetében pedig ennél sokkal nagyobb, akár 15 százalékos veszteséget is prognosztizálnak.
„Nem támaszkodhatunk többé a csapadékra, minden édesvízforrásra” – idézte a CNN amerikai hírtelevízió Johan Rockströmöt, a bizottság társelnökét, a jelentés egyik szerzőjét.
A kék és a zöld víz is egyformán fontos
A jelentés különbséget tesz a „kék víz”, azaz a tavakban, folyókban és víztartó rétegekben lévő folyékony víz, valamint a „zöld víz”, azaz a talajban és a növényekben tárolt nedvesség között.
Bár a zöldvíz-készletet sokáig figyelmen kívül hagyták, a jelentés szerint ugyanolyan fontos a vízkörforgásban, mivel a növények által kibocsátott vízgőzzel visszajut a légkörbe, és a szárazföldön lehulló csapadék mintegy felét adja.
A jelentés szerint a vízkörforgásban bekövetkező zavarok mélyen összefonódnak az éghajlatváltozással.
Kimerítjük a szén-dioxid-nyelőket
A stabil zöldvíz-ellátás létfontosságú a növényzetnek, amely képes tárolni a bolygót felmelegítő szén-dioxidot. Az emberek által okozott károk – többek között a vizes élőhelyek elpusztítása és az erdők letarolása – azonban kimerítik ezeket a szén-dioxid-nyelőket, és felgyorsítják a globális felmelegedést.
Az éghajlatváltozás okozta hőség kiszárítja a tájat, csökkenti a nedvességet és növeli a tűzveszélyt.
Szakértők szerint van a világnak kilenc olyan pontja, ahol akár háború is kitörhet a víz miatt.
Richard Allan, az angliai Reading Egyetem éghajlattudományi professzora szerint a jelentés „komor képet fest a globális vízkörforgás ember okozta megzavarásáról, amely pedig a legértékesebb természeti erőforrás, végső soron a megélhetésünket biztosítja”.
A válságot csak a természeti erőforrásokkal való jobb gazdálkodással és a bolygót felmelegítő szennyezés masszív csökkentésével lehet kezelni – hangsúlyozta a professzor, aki nem vett részt a jelentés elkészítésében.
Közös jószágként kell tekinteni a vízre
A bizottság szakértői szerint a világ kormányainak a vízkörforgásra „közös jószágként” kell tekinteniük, és együtt kell megoldaniuk a problémát. Függenek ugyanis egymástól, nemcsak a határokon átívelő tavak és folyók, hanem a légkörben lévő víz miatt is, amely hatalmas távolságokat képes megtenni, ami azt jelenti, hogy az egyik országban hozott döntések megzavarhatják egy másik országban az esőzést.
Első lépésként át kell értékelni a víz helyét a gazdaságokban, árképzéssel ösztönözni a víztakarékosságot, korlátozni a nagy vízigényű növények termesztését, és át kell telepíteni vízben gazdagabb régiókba a számítógépek hűtése miatt nagy vízigényű létesítményeket, például az adatközpontokat.
A vízkatasztrófa esélyét a mesterséges intelligencia is növeli
A Google például azt ígéri, hogy 2030-ra az irodáiban és adatközpontjaiban felhasznált édesvíz 120 százalékát pótolni fogja; 2022-ben ezt csupán 6, tavaly pedig a 18 százalékban tette meg. Csak a cég károsanyag-kibocsátása 48 százalékkal nőtt 2019 óta.
A Google ma már „rendkívül ambiciózusnak” tartja azt a célját, hogy 2030-ra elérje a nettó zéró kibocsátást, a vállalást valószínűleg befolyásolja „a mesterséges intelligencia (MI) jövőbeli környezeti hatása körüli bizonytalanság, amely összetett és nehezen megjósolható”. Más szóval: a vállalat fenntarthatósági törekvése az MI következtében bonyolultabbá vált.
A globális vízválság tragédia, de egyben lehetőség is a vízgazdaság átalakítására
– hangsúlyozta Ngozi Okonjo-Iweala, a Világkereskedelmi Szervezet főigazgatója, a jelentést kiadó bizottság társelnöke. A víz megfelelő értékelése alapvető fontosságú, ahogy „annak a felismerése is, hogy szűkösen áll rendelkezésre”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.