Éhhalálra ítéljük magunkat, ha nem lassítjuk le a klímaváltozást

A háromszorosára nőtt a szárazsággal sújtott területek mérete világszerte az 1980-as évek óta, tavaly a Föld 48 százalékán pusztított legalább egy hónapig extrém aszály, harminc százalékán pedig ez a jelenség legalább három hónapig tartott, derült ki a Lancet című brit tudományos folyóirat „Visszaszámlálás az egészség és éghajlatváltozás kapcsán” című legfrissebb jelentéséből.

Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy egy hónapos tartós aszály az 1980-as években mindössze a Föld területének átlagosan 15, három hónapos pedig az öt százalékát érintette.

A friss számokból tehát egyértelműen kiderült, hogy milyen gyorsasággal romlik ezen a téren a helyzet, emlékeztetett tudósításában a BBC.

Veszélyezteti az élelmiszer-biztonságot

Extrém szárazságról akkor beszélünk, ha hat hónapig nagyon alacsony a csapadék mennyisége vagy nagyon gyorsan párolog el a nedvesség a növényekből és a talajból – vagy egyszerre tapasztalható mindkettő.

Ez azonnali veszélyt jelent a vízellátásra, a közegészségügyre és az élelmezésbiztonságra, de hatással lehet az energiaellátásra, a közlekedési hálózatokra és az egész gazdaságra is.

Az egyes aszályok okai bonyolultak, mivel sok különböző tényező befolyásolja, hogy mennyi víz áll rendelkezésre, a természetes időjárási jelenségektől kezdve az emberek földhasználat módjáig.

Az éghajlatváltozás azonban megváltoztatja a globális csapadékviszonyokat, és egyes régiókat hajlamosabbá tesz az aszályra, különösen súlyossá vált a helyzet Dél-Amerikában, a Közel-Keleten és Afrika szarván.

Az aszály elindítja a dominót

A dél-amerikai Amazonas vidékén az aszály az időjárási minták megváltozásával fenyeget. Elpusztítja a fákat, amelyeknek szerepük van az esőfelhők kialakulásának ösztönzésében, ami megzavarja a csapadékciklusok finom egyensúlyát – ez pedig egy visszacsatolási hurkot hoz létre, ami további szárazsághoz vezet.

Ugyanakkor 

– az elmúlt 10 évben a világ 61 százalékán az 1961-1990 közötti alapátlaghoz képest.

Az aszályok, árvizek és a globális felmelegedés közötti kapcsolat összetett. A meleg időjárás fokozza a víz párolgását a talajból, ami még szárazabbá teszi az esőmentes időszakokat.

Az éghajlatváltozás azonban az esőzések mintázatát is megváltoztatja. Az óceánok felmelegedésével több víz párolog a levegőbe. A levegő is melegszik, ami azt jelenti, hogy több nedvességet képes megtartani. Amikor ez a nedvesség a szárazföld fölé kerül, vagy viharban gyűlik össze, akkor intenzívebb esőzésekhez vezet.

Terjednek a vírusok és kórokozók

A Lancet jelentése szerint az éghajlatváltozás egészségügyi hatásai rekordszintet értek el.

Az 1990-es évekhez képest tavaly 151 millióval több ember élelmiszer-ellátása vált bizonytalanná, ami hozzájárult az alultápláltsághoz. A 65 év felettiek körében 167 százalékkal nőtt a hőség okozta halálozás.

Eközben az emelkedő hőmérséklet és a több eső miatt egyre több a szúnyogok okozta vírusos megbetegedések száma. Soha nem volt még annyi dengue-lázas eset, mint most, és az azt okozó kórokozó a maláriát okozó parazitával és a nyugat-nílusi vírussal együtt olyan helyekre is eljutott, ahol korábban még soha nem fordult elő.

A porviharok gyakoribbá és súlyosabbá válása miatt több millió ember van kitéve a veszélyes légszennyezésnek.

Nem szoktunk ilyen körülményekhez

„Az éghajlat gyorsan változik” – hangsúlyozta a jelentés kapcsán Marina Romanello, a Lancet Visszaszámlálás ügyvezető igazgatója. 

– tette hozzá.

Az Élet 50 fokon című sorozathoz a BBC World Service a világ legforróbb részeire látogatott el, ahol már eleve nagy volt a víz iránti kereslet, és egyértelműen azt tapasztalták, hogy a szélsőséges szárazság és az esőzések tovább rontottak a helyzeten.

2020 óta szélsőséges és rendkívüli mezőgazdasági aszály sújtja Északkelet-Szíriát és Irak egyes részeit. Az egymillió lakosú szíriai Haszaka város az elmúlt években kifogyott a friss vízből.

Hasmenés, bőrbetegség, gyilkosság

„Húsz évvel ezelőtt volt víz a Hábúr folyóban, de már sok éve kiszáradt, mert nem esik az eső. Az emberek nem jutnak friss vízhez” – mondta akkor a stábnak Oszmán Gaddo, a városi vízművek egyik vezetője.

Az emberek jobb megoldás híján maguk ásnak kutakat, de a talajvíz fertőzött lehet, így megbetegíti őket. A város egy 25 kilométerre lévő kútrendszerből kapja az ivóvizet, de azok is kiszáradnak, ráadásul hiány van a kiemeléshez szükséges üzemanyagból is.

Az emberek nem tudnak mosni és mosakodni, így egyre gyakoribbak a bőrbetegségek és a hasmenés. 

– panaszkodott a város egyik lakosa.

Szakértők szerint kilenc olyan hely van a világon, ahol háború törhet ki a vízhiány miatt.

Dél-Szudánban tavaly az ország területének 77 százalékán tapasztaltak legalább egy hónapos szárazságot, az ország felét legalább fél évig súlyos aszály sújtotta. Közben több mint hétszázezer embert érintettek az áradások.

Iránt fél évszázada nem látott aszály sújtotta 2021-ben. A Moody’s Ratings nemrégiben közölte, hogy a súlyos vízhiány árthat a India szuverén hitelminősítésének. Idén sem volt elég víz az ország hőség sújtotta nagyvárosaiban.

A növények nehezen alkalmazkodnak

„A növények bizonyos mértékig képesek alkalmazkodni a szélsőséges szárazsághoz, de az árvíz teljesen megzavarja a fiziológiájukat. Ez nagyon rossz hatással van az élelmezésbiztonságra és a mezőgazdasági ágazatra” – hangsúlyozta a Lancet munkatársa.

Hacsak nem tudjuk csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását és megállítani a globális hőmérséklet további emelkedését, akkor még több aszályra és még több intenzív esőre számíthatunk. 2023 volt a legmelegebb év a feljegyzések szerint.

– figyelmeztetett Romanello. „Minél magasabbra engedjük a globális hőmérsékletet, annál rosszabb lesz a helyzet”.