Donald Trump Latin-Amerikát már elveszítette Kínával szemben
Peruban, a világ második legnagyobb rézexportőrországában rendezik meg az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóját, és Hszi Csin-pin elnök is részt vesz a kínaiak által épített chancayi kikötő átadásán, amely a hatóságok reményei szerint a dél-amerikai-ázsiai kereskedelem jelentős központja lesz.
Jelentősen megváltoztak ugyanis az erőviszonyok a Washington hátsó udvarának tekintett Latin-Amerikában, és Donald Trump megválasztott amerikai elnök a Reuters elemzése szerint vesztes csatában találhatja magát a Kínával vívandó újabb kereskedelmi háborúban.
Peru különösen nagy kihívást jelenthet, a kínai jelenlét ugyanis gyorsan nő, mert szinte kielégíthetetlen a világ második legnagyobb gazdaságának éhsége a régió főbb exporttermékei: a kukorica, a réz, a szója, a marha és az akkumulátorgyártáshoz nélkülözhetetlen lítium iránt.
Ez tette Pekinget a térség első számú kereskedelmi partnerré Brazíliától Chilén keresztül Argentínáig, és aláásta Washington regionális politikai befolyását. A tendencia tovább erősödött Trump első kormányzása alatt az „America az első” politikai okozta befelé fordulással, amelyet bizonyos szintig Joe Biden is folytatott.
Katonai jelenlét helyett gazdasági
„Latin-Amerika stratégiai értéke az, hogy ez az Egyesült Államok hátsó udvara” – nyilatkozta a hírügynökségnek Li Hszing, a Guangdong Institute for International Strategies professzora.
Segít ellensúlyozni az Egyesült Államok jelenlétét az indiai-csendes-óceáni térségben és a kereskedelmi háború kockázatait.
„Kína nem kezdhet ott katonai támaszpontok építésébe, mert ez túl érzékeny kérdés, és túlságosan kiélezné a konfliktusát az Egyesült Államokkal... Ezért először a gazdasági kapcsolatok építi ki” – tette hozzá.
Peru az eklatáns példa. Az országnak sokáig az Egyesült Államok volt az első számú kereskedelmi partnere, a helyét 2015-ben vette át Kína, tavaly már 16,3 milliárd dollár volt a különbség a két országgal meglévő forgalom között. (Egy dollár 386 forint.)
Kína gyors és agresszív
„Kína agresszíven tört be a régióba, gyorsan tanul, és kész hosszú távon maradni” – ért egyet Eric Farnsworth, az amerikai külügyminisztérium korábbi illetékese.
Ha az Egyesült Államok nem helyezi új és hatékonyabb módon érdemben előtérbe a regionális gazdaságpolitikát, akkor a régió továbbra is a kínai érdekek felé fog billenni
– tette hozzá.
Az amerikaiak azonban állandóan csak azzal érvelnek, hogy Kína mindig feltételekhez köti a befektetéseket és az Egyesült Államok megbízhatóbb partner.
A kezdetek óta komoly aggodalmakat kelt az amerikaiakban a chancayi kikötő, amelyet az állami tulajdonban lévő Cosco Shipping épít, és amely jelentősen – a célállomástól függően 10-20 nappal – megrövidíti a szállítási útvonalat Kínába a perui mellett a brazil árucikkek esetében is. A kikötő a megnyitása után is kínai kézben marad.
Raul Perez Reyes perui közlekedési miniszter szerint a kikötő a mexikói Manzanillo és egy idő múltán a kaliforniai Long Beach versenytársává válik. „Az a célunk, hogy Latin-Amerika Szingapúrja legyünk” – fogalmazott.
Összehasonlításképpen: Manzanillo Mexikó egyik legforgalmasabb kikötője, tavaly 1,7 millió konténert kezelt, a Long Beach-i pedig az Egyesült Államok 2. a világon a 20.
Brazília is érdekelt
Az új kikötő más befektetésekhez vezet az összeköttetés javítsa érdekében, amelyben különösen érdekeltek a brazil szójatermelők, akik szeretnék csökkenteni a szállítási költségeket és időt egyik legfontosabb piacukra, elkerülni a Panama-csatornát. A perui kormány ennek érdekében szorgalmaz egy 10 milliárd dollár értékű vasúti projektet.
Bár a legtöbb helyi tisztviselő és diplomata óvatos hangot üt meg, hangsúlyozva, hogy Kína és az Egyesült Államok is kulcsfontosságú partner,
magánbeszélgetésekben elismerik, hogy Peking konkrétabb figyelmet szentelt Latin-Amerikának, mint Washington.
„Peru minden országgal nyitott üzletkötésre” – mondta egy neve elhallgatását kérő magas rangú perui tisztviselő. „Kína azonban a befektetéseit Latin-Amerikába és Afrikába koncentrálja”, amelyek rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal, tette hozzá, és reményét fejezte ki, hogy a csúcson tovább bővítik majd a 2009-ben megkötött kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményt, amely többnyire csak a szellemi tulajdonra, az elektronikus kereskedésre és a vámeljárásokra koncentrálódik.
Mexikó vámokkal vág vissza Donald Trump vámjaira
Éleződni fog a feszültség az Egyesült Államok és Latin-Amerikai második legnagyobb gazdasága, Mexikó között is, amelyet 25 százalékos vámokkal fenyeget Donald Trump.
Marcelo Ebrard gazdasági miniszter visszavágott a héten, és figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépésre hasonló lesz a válasz. „Ha vámokat vezet be, mi is azt tesszük. És mi lesz a vége? Gigantikus árat fizet az észak-amerikai gazdaság” – idézte a szavait a Reuters.
Ebrard emlékeztetett, hogy a vámok ismét felpörgetik majd az inflációt az Egyesült Államokban, ami fontos érv a kereskedelmi viták ilyenfajta „rendezése” ellen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.