BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Gyenge a vállalati növekedés a régióban, de a Mol így is dobogós helyen végzett

Három év után az autóipar és a szállítási szektor visszaszerezte a vezető helyet, de 2024 már közel sem látszik ugyanilyen erősnek. Viszont a gyenge növekedés ellenére is dobogós helyen végzett a Mol a régiós ranglistán.

Gyengén teljesítettek a közép- és kelet-európai régió országai tavaly: a térség összesített GDP-je mindössze 0,7 százalékkal nőtt éves szinten, ami az évszázad leggyengébb adata. A kedvezőtlen gazdasági klíma nyomot hagyott a régió ötszáz legnagyobb vállalatának teljesítményén is, az érintett mamutcégek összforgalma ugyan 2,5 százalékkal, 1100 milliárd euróra emelkedett, azonban csak a cégek fele tudott árbevétel-növekedést elérni.

Gyenge a vállalati növekedés a régióban, de a Mol így is dobogós helyen végzett
Gyenge a vállalati növekedés a régióban, de a Mol így is dobogós helyen végzett / Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Ráadásul az összesített nyereségük több mint 17 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Coface hitelbiztosító minden évben megjelentő CEE Top 500 című elemzéséből. A régió legnagyobb vállalata a lengyel Orlen, majd a cseh Skoda következik, a harmadik helyet pedig a magyar Mol szerezte meg. A régiós listán az MVM a hatodik, az Audi Hungaria pedig a tizenegyedik lett.

Az évek óta kitartó lendület után a régió vállalkozásai jókora kihívásokkal szembesültek:

  • a csökkenő belföldi és külpiaci kereslet,
  • a magas infláció,
  • a növekvő költségek,
  • és a geopolitikai feszültségek miatt.

Ez a tendencia idén is folytatódott, bár a belföldi kereslet némileg fokozódott, az infláció pedig alacsonyabb szintre mérséklődött – közölte a Coface. „A kelet-közép-európai régió 2023-ban példátlan gazdasági kihívásokkal nézett szembe: a magas infláció és a gyengülő fogyasztói kereslet kombinációja még a legnagyobb vállalatokat is hátráltatta” – mondta Jaroslaw Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója. Hozzátette: „Ezen akadályok ellenére számos vállalatnak sikerült megőriznie forgalmát, bizonyítva ellenálló képességét a nehéz környezetben.”

A Coface-elemzésben vizsgált félezer nagyvállalat összforgalma 1100 milliárd euróra rúgott tavaly, ami 2,5 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest.

A kedvezőtlen gazdasági klímára jellemző, hogy csak a vállalatok mintegy fele tudott forgalombővülést elkönyvelni, és az is kérdéses lehet, hogy ez a bővülés mennyiben volt köszönhető valós volumennövekedésnek, illetve és/vagy árhatásoknak. Ráadásul a nyereségük az előző évhez képest 17,4 százalékkal, 44,91 milliárd euróra mérséklődött. Ettől vélhetően nem függetlenül az alkalmazotti létszám összességében szinte stagnált, hiszen a mamutcégeknél foglalkoztatottak száma mindössze 1 százalékkal, 2,4 millió főre emelkedett.

A vállalati rangsort a lengyel olajcég, a PKN Orlen vezeti, amely 34 százalékkal, 85,9 milliárd euróra növelte a forgalmát a múlt év során. Második helyen zárt a Skoda: a cseh autógyártó árbevétele 31 százalékkal, 23,45 milliárd euróra gyarapodott.

A harmadik legnagyobb régiós vállalat a Mol lett, 

amely az egy évvel korábbinál 5 százalékkal alacsonyabb, 23,3 milliárd eurós összeggel szerepel a Coface-listán. Az első tízbe a magyar vállalatok közül az MVM került be, 13,3 milliárd euróval a hatodik helyen végzett. A magyar vállalatok közül az Audi Hungaria a tizenegyedik helyet szerezte meg 9,1 milliárd eurót meghaladó forgalmával, ami 8 százalékos emelkedés éves szinten.

Az autóipar fellendülése

A korábbi évektől eltérően nem minden ágazatban volt forgalomnövekedés 2023-ban. A nehézségekkel küzdő ágazatok közé tartoztak az energiaigényes iparágak, mint a fém-, a papír- és a faipar, valamint a közművek és a közszolgáltatások. 

Három év után az autóipar és a szállítási szektor visszaszerezte a vezető helyet, 16,8 százalékos forgalom- és 40,8 százalékos nettó nyereségnövekedéssel, 

amit az emelkedő autóeladásoknak köszönhet. A 2023-as év kihívást jelentett a háztartások és a vállalkozások számára is, és ennek következtében visszafogták a tartós fogyasztási cikkekre, de nem a járművekre fordított kiadásaikat. Az uniós autóeladások – a 2019 óta tartó ellátási láncokat érintő krízishelyzetek után – először emelkedtek. Sajnos 2024 már közel sem látszik ugyanilyen erősnek ebben az iparágban.

Az ásványi anyagok, vegyi anyagok, kőolaj, műanyag és gyógyszeripari ágazat, amely hagyományosan a legnagyobb szektor, idén a második helyre esett vissza, szerény forgalomnövekedéssel, de a nettó nyereség 42,8 százalékos csökkenésével, mivel a közép- és kelet-európai olaj- és gázipari vállalatoknak kihívást jelentő feldolgozási árrésekkel kellett szembenézniük az ingadozó olajárak és a csökkenő földgázárak mellett. 

A vegyes termékkörű kereskedelem dobogóra került, amit az alacsony munkanélküliség és a növekvő bérek által ösztönzött fogyasztói kereslet élénkülése támogatott.

A jövőről szólva Grzegorz Sielewicz, a Coface közép- és kelet-európai regionális közgazdásza kiemelte: „2024-ben és 2025-ben a régió gazdaságai javulást tapasztalhatnak majd a háztartások várhatóan tovább élénkülő fogyasztásának köszönhetően.” Ugyanakkor a szakértő szerint még mindig komoly kihívások várnak a vállalatokra, beleértve a legnagyobb cégeket is. Hozzátette: „Miközben a szűkös hazai munkaerőpiacok miatt az üres pozíciókat még a magasabb bérek mellett is nehéz betölteni, a fő veszélyt továbbra is a külgazdasági helyzet jelenti, ami korlátozza a közép- és kelet-európai régió termelését és exportját.”

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.