Gyengén teljesítettek a közép- és kelet-európai régió országai tavaly: a térség összesített GDP-je mindössze 0,7 százalékkal nőtt éves szinten, ami az évszázad leggyengébb adata. A kedvezőtlen gazdasági klíma nyomot hagyott a régió ötszáz legnagyobb vállalatának teljesítményén is, az érintett mamutcégek összforgalma ugyan 2,5 százalékkal, 1100 milliárd euróra emelkedett, azonban csak a cégek fele tudott árbevétel-növekedést elérni.
Ráadásul az összesített nyereségük több mint 17 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Coface hitelbiztosító minden évben megjelentő CEE Top 500 című elemzéséből. A régió legnagyobb vállalata a lengyel Orlen, majd a cseh Skoda következik, a harmadik helyet pedig a magyar Mol szerezte meg. A régiós listán az MVM a hatodik, az Audi Hungaria pedig a tizenegyedik lett.
Az évek óta kitartó lendület után a régió vállalkozásai jókora kihívásokkal szembesültek:
Ez a tendencia idén is folytatódott, bár a belföldi kereslet némileg fokozódott, az infláció pedig alacsonyabb szintre mérséklődött – közölte a Coface. „A kelet-közép-európai régió 2023-ban példátlan gazdasági kihívásokkal nézett szembe: a magas infláció és a gyengülő fogyasztói kereslet kombinációja még a legnagyobb vállalatokat is hátráltatta” – mondta Jaroslaw Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója. Hozzátette: „Ezen akadályok ellenére számos vállalatnak sikerült megőriznie forgalmát, bizonyítva ellenálló képességét a nehéz környezetben.”
A Coface-elemzésben vizsgált félezer nagyvállalat összforgalma 1100 milliárd euróra rúgott tavaly, ami 2,5 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest.
A kedvezőtlen gazdasági klímára jellemző, hogy csak a vállalatok mintegy fele tudott forgalombővülést elkönyvelni, és az is kérdéses lehet, hogy ez a bővülés mennyiben volt köszönhető valós volumennövekedésnek, illetve és/vagy árhatásoknak. Ráadásul a nyereségük az előző évhez képest 17,4 százalékkal, 44,91 milliárd euróra mérséklődött. Ettől vélhetően nem függetlenül az alkalmazotti létszám összességében szinte stagnált, hiszen a mamutcégeknél foglalkoztatottak száma mindössze 1 százalékkal, 2,4 millió főre emelkedett.
A vállalati rangsort a lengyel olajcég, a PKN Orlen vezeti, amely 34 százalékkal, 85,9 milliárd euróra növelte a forgalmát a múlt év során. Második helyen zárt a Skoda: a cseh autógyártó árbevétele 31 százalékkal, 23,45 milliárd euróra gyarapodott.
A harmadik legnagyobb régiós vállalat a Mol lett,
amely az egy évvel korábbinál 5 százalékkal alacsonyabb, 23,3 milliárd eurós összeggel szerepel a Coface-listán. Az első tízbe a magyar vállalatok közül az MVM került be, 13,3 milliárd euróval a hatodik helyen végzett. A magyar vállalatok közül az Audi Hungaria a tizenegyedik helyet szerezte meg 9,1 milliárd eurót meghaladó forgalmával, ami 8 százalékos emelkedés éves szinten.
A korábbi évektől eltérően nem minden ágazatban volt forgalomnövekedés 2023-ban. A nehézségekkel küzdő ágazatok közé tartoztak az energiaigényes iparágak, mint a fém-, a papír- és a faipar, valamint a közművek és a közszolgáltatások.
Három év után az autóipar és a szállítási szektor visszaszerezte a vezető helyet, 16,8 százalékos forgalom- és 40,8 százalékos nettó nyereségnövekedéssel,
amit az emelkedő autóeladásoknak köszönhet. A 2023-as év kihívást jelentett a háztartások és a vállalkozások számára is, és ennek következtében visszafogták a tartós fogyasztási cikkekre, de nem a járművekre fordított kiadásaikat. Az uniós autóeladások – a 2019 óta tartó ellátási láncokat érintő krízishelyzetek után – először emelkedtek. Sajnos 2024 már közel sem látszik ugyanilyen erősnek ebben az iparágban.
Az ásványi anyagok, vegyi anyagok, kőolaj, műanyag és gyógyszeripari ágazat, amely hagyományosan a legnagyobb szektor, idén a második helyre esett vissza, szerény forgalomnövekedéssel, de a nettó nyereség 42,8 százalékos csökkenésével, mivel a közép- és kelet-európai olaj- és gázipari vállalatoknak kihívást jelentő feldolgozási árrésekkel kellett szembenézniük az ingadozó olajárak és a csökkenő földgázárak mellett.
A vegyes termékkörű kereskedelem dobogóra került, amit az alacsony munkanélküliség és a növekvő bérek által ösztönzött fogyasztói kereslet élénkülése támogatott.
A jövőről szólva Grzegorz Sielewicz, a Coface közép- és kelet-európai regionális közgazdásza kiemelte: „2024-ben és 2025-ben a régió gazdaságai javulást tapasztalhatnak majd a háztartások várhatóan tovább élénkülő fogyasztásának köszönhetően.” Ugyanakkor a szakértő szerint még mindig komoly kihívások várnak a vállalatokra, beleértve a legnagyobb cégeket is. Hozzátette: „Miközben a szűkös hazai munkaerőpiacok miatt az üres pozíciókat még a magasabb bérek mellett is nehéz betölteni, a fő veszélyt továbbra is a külgazdasági helyzet jelenti, ami korlátozza a közép- és kelet-európai régió termelését és exportját.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.