Német kilépés, energiagondok, villanyautóvámok – ezek voltak a legolvasottabb külföldi hírek májusban
Egy közéleti téma lett a májusi nemzetközi hírek legolvasottabbja, ugyanis megváltozott az amerikaiak gondolkodása,
Egyre kevesebben akarnak dolgozni idősebb korukban
A munkaerőpiaci felmérés országos és reprezentatív, 1300 családfő körében végzik négyhavonta 2014 márciusa óta – számolt be a MarketWatch.
Két kérdést tesznek fel a résztvevőknek a munkával és a nyugdíjba vonulással kapcsolatban.
Az egyik azt firtatja, mekkora esélyt adnak annak, hogy teljes munkaidőben dolgoznak majd, miután elérik a 62 évet. A második ugyanezt kérdezi, de a 67 éves kor utáni időszakra vonatkozóan.
A pandémia előtti négy évben stabilan 54,6 százalék válaszolta azt, hogy teljes munkaidőben szándékozik majd dolgozni 62 éves kora után is. Az arányuk ma 49,4 százalék, ami jókora visszaesés.
Dexit: a német kilépés megpecsételné az unió sorsát
Az Egyesült Királyság uniós kilépése, a Brexit-népszavazás óta egy másik kulcsfontosságú európai tagállam, Németország távozása is egyre gyakoribb témává vált a radikálisabb pártok és a lakosság körében, mivel szerintük hazájuk az unió igáslovává vált. S valamennyire igazuk is lehet, mivel az IW gazdaságkutató intézet szerint
a „Dexitnek” katasztrofális következményei lennének.
A 2016-os Brexit óta több nyugati tagállamban is nagy népszerűségre tett szert az uniós kilépés gondolata, mivel sokan úgy vélik, hogy az európai együttműködésbe ők csak beletesznek, Brüsszel pedig nem ad cserébe semmit.
Ez a legjobban Németországban, a blokk legnagyobb gazdaságában terjedt el, ahol az elégedetlen lakosságnak az Alternatíva Németországért (AfD) párt adott hangot. Az utóbbi időben azonban, ahogy a párt népszerűsége meredeken megugrott, a Dexit lassan háttérbe szorult az AfD céljai között.
A közép-európai elektromos hálózatot is veszélyeztetik a tomboló napviharok
A májusi, 2003 óta mért legnagyobb napvihar miatt az Egyesült Államokban szokatlanul sok helyen volt látható az északi fény, több helyen pedig
rádiókimaradásokat és az energiahálózatok zavarait tapasztalták.
Ez azonban nem egy egyszeri jelenség volt, hanem egy veszélyes ostromállapot kezdete, amely során a következő években súlyos károk érhetik az infrastruktúránkat – írta a Bloomberg.
Az úgynevezett geomágneses viharok, amelyeket a Napból ciklikusan kiinduló „napszelek” – az égitest forrongó felszínéből kirobbanó, több mint egymillió kilométer per órás sebességgel terjedő plazma és mágneses tér – okoznak, amelyek megjelenése egy nagyjából 11 éves ciklust követ.
A legveszélyesebb időszakban a Föld a szeleket okozó napfoltok útjába kerül, amelyek kilövései telibe találhatják a bolygó érzékeny mágneses mezőjét.
Gazprom után Equinor – ismét egy lábon áll Európa gázellátása
A totális állami befolyás alatt álló orosz gázóriás után most egy piaci szemléletű norvég gázmonopólium vált az öreg kontinens legnagyobb szállítójává. Az egy lábon állás tehát nem sokat változott.
Ugyan továbbra is szinte egyetlen hatalmas társaságtól függ az európai gázellátás, Norvégia azért „nyugodtabb víz”, mint Oroszország.
Nagy változás történt az elmúlt két évben, mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát. Európa leszokott az orosz gázról, és csendben a Norvég Equinor vette fel a koronát, azaz vált Európa fő nyersanyag-beszállítójává. Jelenleg Norvégia szállítja a blokk gázszükségletének 30 százalékát, míg a Gazprom a háború előtt a 35 százalékát fedezte.
A norvég export több mint kétharmadát az Equinor biztosítja. Könnyű tehát levonni a következtetést: mindaddig, amíg a blokk erősen függ a fosszilis tüzelőanyagoktól, a norvég szénhidrogén nélkülözhetetlen marad.
Villanyautó-vámháború: Berlin vesztett, Párizs nyert
Brüsszel a németek tiltakozása ellenére mégis bevezeti a büntetővámokat. A villanyautó-háborúban szinte biztos, hogy válaszcsapás jön Kínából.
Mindent visz az uniós választás – Brüsszel hamarosan bejelentheti a kínai villanyautókra bevezetendő importvámot. Bár az európai szubvencióellenes vizsgálat befejeztének hivatalos határideje július eleje, a bizottságnak négy héttel korábban kell tájékoztatnia az érintett feleket – ami június 5. körül lenne –, a választásokat a június 6–9. között tartják.
A protekcionizmusra és a fenyegető kereskedelmi háborúra vonatkozó figyelmeztetések ellenére Olaf Scholz kancellár és kollégái végül rájöttek, hogy nem tudják megakadályozni, hogy az EU vámokat vezessen be.
A kereskedelem szabályozása az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, így az országok csak minősített többséggel (azaz az EU lakosságának legalább 65 százalékát képviselő tagországok legalább 55 százalékával) állíthatják meg Brüsszelt.
Nem jön több orosz gabona és ukrán cukor az EU-ba
Az Európai Unió kereskedelmi miniszterei csütörtökön megállapodtak abban, hogy július 1-jétől tetemes vámokat vetnek ki az orosz és fehérorosz gabonára, olajos magvakra, illetve az azokból készült termékekre, ami gyakorlatilag leállítja ezeknek a behozatalát.
A vám tonnánként 95 euró (37 ezer forint) lesz a gabonafélékre és 50 százalék az olajos magvakra,
számolt be a honlapján az Európai Tanács. A miniszterek döntése az Európai Bizottság március 22-i javaslatát követi – emlékeztetett a hírről tudósítva a Reuters.
Az új vámok célja, hogy a gyakorlatban leállítsák az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabona behozatalát az EU-ba – mondta a döntés meghozatala után Vincent Van Peteghem, az EU soros elnökségét betöltő Belgium pénzügyminisztere.
Joe Biden: ideje lezárni a háborút
Az amerikai elnök tudatta, hogy Izrael új, átfogó, három fázisból álló tűzszüneti megállapodással állt elő, melynek első, hathetes fázisában teljes tűzszünet áll be, és
az izraeli erők kivonulnak a Gázai övezet lakott területeiről.
Ez idő alatt Izrael és a Hamász megállapodna a második fázisról, ami az ellenségeskedés végleges megszüntetését jelentené, és ha ez hat hét alatt nem sikerül, akkor a tűzszünet fennmarad.
Ideje, hogy véget érjen a háború – jelentette ki pénteken Joe Biden amerikai elnök az Izrael és a Hamász közötti fegyveres konfliktussal kapcsolatban. A Fehér Házból közvetített beszédében Biden leszögezte, hogy a palesztinok a földi poklot élték át, és túl sok civil vesztette életét.
Macron lekenyerezte a kínai elnököt pár üveg konyakkal
Hszi Csin-ping nem akar egyelőre büntetővámot kivetni a francia italra.
Megnyugodhatnak a francia konyakgyártók.
Hszi Csin-ping kínai elnök egyórás párizsi tárgyalásukon elárulta vendéglátójának, Emmanuel Macronnak, hogy nem akar előzetes büntetővámokat kivetni az európai brandykre, köztük a híres francia italra.
Peking az év elején indított dömpingellenes vizsgálatot az európai brandy ügyében az alkoholos italokat gyártók szövetségének panaszára. Félő volt, hogy emiatt a konyakkal ugyanaz történik majd, mint az ausztrál borral, amelyre Peking a két ország között kirobbant kereskedelmi háború keretében 218,4 százalékos importvámot vetett ki. Emiatt az ausztrálok a saját borukba fulladtak, a 2019-ben még 1,1, milliárd dollár értékű kínai exportjuk gyakorlatilag nullára zuhant vissza.
Az igazi bűnös – a hajózás brutális mennyiségű szén-dioxidot juttat a levegőbe
A század közepére a globális hajózási iparnak is el kellene érnie a nettó zéró kibocsátást.
Nagy változások várhatók a hajózásban,
ugyanis ha nem egészen három évtized alatt valóban megszüntetik a szektor károsanyag-kibocsátását, ahhoz igen látványos intézkedésekre van szükség. A globális hajózás ma a teljes szén-dioxid-kibocsátás 3 százalékáért felelős, és még a gázolajnál is rosszabb minőségű tüzelőanyagokkal működik – írja a Bloomberg.
A globális hajózás szakmai szervezete szerint a világkereskedelem több mint 80 százalékát változatlanul a hajózás bonyolítja, ami 2018-ban egymilliárd tonna szén-dioxid-kibocsátással járt. Vannak innovatív megoldások: ma már az új hajók többsége metanollal is működik, és robotokkal igyekeznek megtisztítani a hajók fenekét, hogy csökkentsék a lerakódott algák mennyiségét.
Háborús lázban ég Németország, a Bild szerint Putyin már eldöntötte, hogy támad
Vezető katonai és biztonságpolitikai szakértők szerint az orosz elnök Ukrajna legyőzése után azonnal továbbküldi csapatait Európa nyugatibb részébe, megtámadva a NATO-t. Putyin lehetséges támadása miatt kardinális kérdés az európai védelem megerősítése: a védelmi költségvetés kibővítése és a fegyverkezés.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a NATO elleni támadást fontolgatja,
sőt, van olyan szakértő, aki szerint ezt már el is döntötte – adta hírül vezető cikkében a Bild pénteken. A legnagyobb példányszámú német napilap azt írja több vezető katonai és biztonságpolitikai szakértő egyöntetű véleménye alapján, hogy az orosz támadás elkerülhetetlen. A népszerű lapban szinte mindennapossá vált a figyelmeztetés az orosz veszélyre, és a német média nem határolódik el ettől: a németek komolyan fenyegetve érzik magukat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.