BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Uniós helyreállítási alapok: még mindig nem működik megfelelően az ellenőrzés

Az uniós helyreállítási alapok kapcsán a közbeszerzések és állami támogatások ellenőrzése továbbra is hiányos. A Számvevőszék szerint ez pénzügyi kockázatokat jelenthet az EU számára.

Az Európai Bizottság továbbra sem lehet biztos abban, hogy az uniós országok eredményes rendszerekkel tudják-e biztosítani az Európai Unió 650 milliárd eurós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze esetében a közbeszerzési és állami támogatási szabályok betartását – olvasható az Európai Számvevőszék ma közzétett különjelentésében. Egyes uniós országokban a kapcsolódó kontrollrendszereket jelentős hiányosságok jellemzik, emellett az Európai Bizottság ellenőrzéseinek hatóköre sem megfelelő. 

Uniós helyreállítási alapok: még mindig nem működik megfelelően az ellenőrzés
Uniós helyreállítási alapok: még mindig nem működik megfelelően az ellenőrzés / Fotó: Francesco Scatena

A számvevők figyelmeztetnek: mindezek miatt a Covid–19-válságból való kilábalásra szánt forrásokból így olyan intézkedések is finanszírozhatók, melyeket nem vetettek alá alapos közbeszerzési vagy állami támogatási ellenőrzésnek.

A 27 uniós tagállamnak mint a világjárvány utáni helyreállítást célzó források kedvezményezettjeinek biztosítaniuk kell a vonatkozó uniós és nemzeti jog betartását, beleértve a közbeszerzési és állami támogatási szabályokat is. Az Európai Bizottságnak pedig bizonyosságot kell szereznie arról, hogy a tagállami szervek rendszeresen és eredményesen ellenőrzik a szabályok betartását.

A közbeszerzési és állami támogatási szabályok be nem tartása állandó problémát jelent az uniós költségvetési kiadások terén, és amint azt megállapításaink is mutatják, kezdetben sem az Európai Bizottság, sem a tagállamok nem összpontosítottak kellő mértékben erre a kérdésre 

– jelentette ki Jorg Kristijan Petrovic, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag. 

Bár a szabályok eltérő kontrollrendszereket tesznek lehetővé a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz esetében, a számvevők a legtöbb vizsgált országban hiányosságokat állapítottak meg a közbeszerzési szabályok betartásának ellenőrzését illetően. A nemzeti hatóságoknál problémákra derült fény az ellenőrzések hatókörével, minőségével, illetve időzítésével kapcsolatban. Az állami támogatások esetében azonban jobb a helyzet. A számvevők megállapítása szerint e téren az ellenőrzések többnyire érvényben voltak, és lefedték a fő kockázatokat. 

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz tagállami ellenőrző szervei azonban a kifizetési kérelmek benyújtásakor általában nem rendelkeztek bizonyossággal az állami támogatásokról.

A számvevők szerint ezért részben a nem egyértelmű szabályok a felelősek, az uniós országok ugyanis nem kaptak részletes iránymutatást az uniós közbeszerzési és állami támogatási szabályok ellenőrzéséhez. Az Európai Bizottság ellenőrzési munkája így kezdetben inkább a csalásra, a korrupcióra és az összeférhetetlenségre, nem pedig a közbeszerzési és az állami támogatási szabályok betartására összpontosított. A bizottság azóta javított ellenőrzési stratégiáján, de a számvevők még mindig találtak problémákat. A közbeszerzési kontroll- és ellenőrzési rendszerek tekintetében például nem ugyanolyan részletességgel ellenőrizték a helyreállítási alapból finanszírozásban részesülő uniós országokat.

A számvevők emellett rámutatnak az uniós országok által hozott korrekciós intézkedések hiányosságaira is, amelyek esetleg hátráltathatják azok visszatartó erejét. 

A gyakorlatban az uniós országok nem mindig fizettetik vissza a végső kedvezményezettek tartozásait. 

Amikor a forrásokat mégis visszafizettetik, azokat nem térítik vissza az uniós költségvetésbe, és nem vonják le a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz későbbi kifizetéseiből. A számvevők elismerik, hogy ez az uniós helyreállítási alapok kialakításából következik, ahol a kifizetések feltétele elsősorban a mérföldkövek és célok kielégítő teljesítése. Ugyanakkor figyelmeztetnek: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kifizetései akkor is teljes mértékben folyósíthatók, ha a közbeszerzési vagy állami támogatási szabályokat nem tartják be.

Von der Leyen a járvány-helyreállítási és a kohéziós alapokat is fegyverkezésre költené

Az EU a fel nem használt 93 milliárd eurós Covid-helyreállítási alap felhasználását, valamint a kohéziós alapok átszabását fontolgatja a védelem érdekében. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke erről az Európai Néppárt egy szűkkörű tanácskozásán beszélt.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.