Fél percet repült a német startup, az Isar Aerospace rakétája, mielőtt lefújták a kilövést, és a rakéta visszazuhant a norvégiai Andoyai Űrrepülőtér fagyos környékére – jelentette a Bloomberg. Már az is fegyvertény, hogy a rakéta egyben elhagyta a kilövőpadot, ha pedig pályára is áll, ez az első alkalom lett volna egy európai űrrepülőtér számára. (Európának ebben a definíciójában nem szerepelnek az oroszok.)
Az, hogy a rakéta nem állt pályára, a kísérletek jelenlegi szakaszában nem is tekintik kudarcnak. „A tesztrepülésünk minden várakozásunknak megfelelt. Tiszta felszállás volt, 30 másodperce repülés, és a repülésmegszakító rendszerünket is ellenőrizni tudtuk” – idézte a hírügynökség Daniel Metzlert, az Isar vezérigazgatóját.
Közleményben üdvözölte az eseményt Robert Habeck német gazdasági miniszter, aki szerint a felbocsátás a gazdasági és technológiai szuverenitás szempontjából fontos,
az űrutazásbeli versenyképességünk mérföldköve.
Talán meglepő lehet, hogy ennyire jelentős az esemény: a háttérben az húzódik meg, hogy bár olyanról nem hallottunk, hogy az európaiak ne tudnák fellőni a műholdjaikat, eljöhet azonban az idő, amikor nehézségekbe ütközhetnek.
Jelenleg ugyanis ezen a területen Európa teljes mértékben Amerikától függ. Donald Trump amerikai elnök vámháborús korszakában azonban az amerikai függés kényelmetlenné válhat, ára lehet, ráadásul a kilövéseket vállaló SpaceX-nél – Elon Musk vállalatánál – kezd meglehetősen hosszúra nyúlni a várólista.
Ebben a helyzetben Európa sürgősen saját rakétafellövő képességek kialakítására kényszerül. A müncheni Isar a néhány európai vállalat egyike, amely a SpaceX helyébe léphet.
Európa gyakorlatilag az amerikaiak hátára kapaszkodott fel az űriparban, amint védelmét is az USA-ra építette, és a mesterséges intelligencia fejlesztésében is hátramaradt.
A legegyszerűbb, legolcsóbb és legmegbízhatóbb mód a műholdak űrbe juttatására, ha a SpaceX szolgáltatását veszik igénybe, csakhogy a Musk-cégnek nincs elég kapacitása az összes igény kielégítésére, és a prioritása az amerikai megbízások teljesítése, a többek hátrébb szorulnak – szólaltatta meg március közepén a Bloomberg Elizabeth Sewardot, a brit BAE Systems Plc űrstratégiai igazgatóját.
A múlt évben a SpaceX 130 rakétát bocsátott fel, Európában eközben csak három történt.
Nem vagyunk túlságosan gyorsak szabályozásban és politikában. Ezen még dolgozni kell
– foglalta össze Seward.
Az Isar most sikerrel felbocsátott rakétája nem szállított terhet. A cél, hogy ezer kilogrammnyi terhet tudjon alacsony űrpályára juttatni, ami kicsi és közepes műholdak felbocsátására alkalmas.
Metzler szerint a legtöbb földmegfigyelő rakéta, amelyet kémlelési, környezetmérési és térképezési céllal bocsátanának fel, pályára tud kerülni a norvégiai felbocsátási helyről. Andoya szigete csak az európaiaknak új, 1962 óta lőnek fel innen szuborbitális rakétákat, csak a NATO számára már több mint 300 alkalommal. Orbitális rakétákat is szeretnének, és nem csak az Isarral.
Az Isart 2018-ban alapították, azóta több mint 400 millió euró (160 milliárd forint) finanszírozáshoz jutott, beleértve egy 220 milliós részvénykibocsátást júniusban, amelyet a NATO Innovációs Alap támogatott. A cég München közelében gyárat épít, amely évente 40 Spectrum rakétát gyártana.
A sikerre és a tovább haladásra azért is nagy szükségük van, mert máris eladták a felbocsátásokat 2027 elejéig: addig tíz alkalmat terveznek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.