Képes-e átvenni az USA helyét az európai védelmi ipar?

Több mint harminc év után az európai védelmi ipar ismét felkapottá vált. Az európai katonai költségvetéseket évtizedeken keresztül más kötelezettségek finanszírozása miatt csökkentették, de Donald Trump amerikai elnök keményvonalas Ukrajna-politikája és szövetségeseihez intézett felszólítása, hogy nagyobb részt vállaljanak saját biztonságuk finanszírozásában, cselekvésre késztette a régió vezetőit. A kormányok több száz milliárd euró felszabadítását ígérik ipari bázisuk mozgósítására és arzenáljuk hiányosságainak pótlására.

A régió védelmi ipari vállalatai már Oroszország három évvel ezelőtti, teljes körű ukrajnai inváziója óta profitálnak a megnövekedett katonai kiadásokból, mivel az új állami megrendelések rekordmagasságba növelték a megrendelésállományt.

Trump visszatérése a Fehér Házba azonban tovább gyorsította Európa fegyverkezési erőfeszítéseit, és ezzel együtt fellendítette az iparág kilátásait is. A vállalatok értékelése történelmi csúcsra emelkedett, egyes csoportok részvényei az év eleje óta több mint 40 százalékos növekedést értek el. 

– mondta Financial Timesnak Loredana Muharremi, a Morningstar elemzője.

Az amerikai katonai támogatás lehetséges megszűnése Európa számára kérdéseket vetett fel a kontinens védelmi képességeinek hiányosságaival kapcsolatban és azzal kapcsolatban is, hogy mely vállalatok profitálhatnak abból, hogy ezeket a hiányosságokat sürgősen pótolni kell. Az ukrajnai háború sebezhetőségeket tárt fel többek között a hírszerzés és megfigyelés, a lég- és rakétavédelmi rendszerek, a nehéz teherszállító repülőgépek, valamint a légi utántöltő rendszerek terén. Az Egyesült Államok jelentős csapást mért Ukrajna orosz erők elleni harci képességeire azzal, hogy megszüntette a hírszerzési információmegosztást Kijevvel. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) becslései szerint 

Az Egyesült Államok Európával kapcsolatos politikai irányváltása „a legnagyobb változás a második világháború óta” – véli Guntram Wolff, a brüsszeli Bruegel agytröszt vezető munkatársa. Iparági vezetők jelezték, hogy készen állnak a befektetések növelésére, de hangsúlyozták, hogy a kormányoknak be kell tartaniuk kiadási ígéreteiket, és hosszú távú szerződésekkel kell támogatniuk.

– mondta Patrice Caine, a francia Thales védelmi elektronikai vállalat vezérigazgatója. A kulcskérdés az, hogy ezeket a nyilatkozatokat „szerződésekkel is alátámasztják-e. Ha jönnek a megrendelések, készen állunk” – tette hozzá. 

Lőszer, lőszer, lőszer!

Európa lőszergyártási és páncélozott járműveket előállító kapacitása súlyosan túlterhelt, ami lehetőséget teremthet amerikai gyártók, például a General Dynamics számára, hogy továbbra is ellássák a régiót hadfelszereléssel. Azonban a megnövekedett kiadások közvetlen európai haszonélvezője várhatóan a nemzeti védelmi bajnokok kis csoportja lesz, például a német Rheinmetall és a brit BAE Systems, amelyek már eddig is jelentős megrendeléseket kaptak szárazföldi járművekre, lőszerekre és hadianyagokra. Egy másik valószínű nyertes a KNDS, amely a francia Nexter és a német Krauss-Maffei Wegmann szövetsége.

A Rheinmetall, a BAE, a Nexter és a finn-norvég állami tulajdonú Nammo további lőszeripari beruházásokból profitálhatnak. Az olyan robbanóanyag- és hajtóanyag-beszállítók, mint a brit Chemring és a francia Eurenco, szintén a nyertesek között maradnak.

Légvédelem és rakétarendszerek

A légvédelmi és rakétarendszerek is további finanszírozásban részesülhetnek. Ukrajna eddig az amerikai gyártmányú Patriot rendszert használta, amely Washington legfejlettebb légvédelmi fegyvere, és több szövetséges ország is alkalmazza. A rendszer egy radarrendszerből és mobil kilövőállomásokból áll, amelyek képesek elfogó rakétákat indítani beérkező lövedékek vagy repülőgépek ellen.

Az elemzők szerint Európa inkább több SAMP-T rakétát küldhetne Kijevnek. A rendszert az Eurosam gyártja, amely a páneurópai rakétagyártó MBDA és a Thales közös vállalkozása, és az olasz, valamint a francia fegyveres erők is használják.

A Thales 1,6 milliárd fontos szerződést kötött az Egyesült Királyság kormányával több könnyű, többcélú rakéta (LMM) gyártására, amelyeket az ukrán erők is alkalmaznak. A svéd Saab, amely a vállról indítható NLAW páncéltörő fegyvert gyártja, szintén további megrendelésekre számíthat.

Hírszerzés és megfigyelés

Egy másik kritikus terület, ahol Európának növelnie kell a beruházásait, a hírszerzés, megfigyelés és felderítés (ISR). Douglas Barrie, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének (IISS) katonai repüléstechnikai vezető munkatársa szerint az ukrajnai háború rávilágított az ISR jelentőségére, valamint arra, hogy az Egyesült Államok kulcsszerepet játszik ebben. Európa mindössze három nagy hatótávolságú (big wing) jelhírszerző repülőgépre támaszkodik, beleértve az Egyesült Királyság által használt repülőgépet.

Az elemzők szerint az egyik lehetséges haszonélvező a müncheni székhelyű Hensoldt, amely a német fegyveres erők számára fejleszt egy Pegasus nevű légi megfigyelőrendszert. A svéd Saab szintén jelentős képességekkel rendelkezik a korai előrejelző és irányító rendszerek terén.

Űrtechnológia és műholdas kommunikáció – lemaradt az európai védelmi ipar

A műholdas kommunikáció és a harctéri adatintegráció két olyan kulcsfontosságú terület, ahol Európa eddig nagymértékben az Egyesült Államok segítségére támaszkodott. 

– mondta Guntram Wolff.

A francia műhold-üzemeltető Eutelsat, amely a OneWeb tulajdonosa, ezen a héten bejelentette, hogy tárgyalásokat folytat európai kormányokkal Ukrajna műholdas kapcsolati lehetőségeinek bővítéséről. A vállalat előnyös helyzetben van arra az esetre, ha Elon Musk Starlinkje – amely kulcsszerepet játszott Kijev harctéri kommunikációjának javításában – visszavonná a szolgáltatásait. 

Mesterséges intelligencia és autonóm rendszerek

Európa kormányai várhatóan jelentős összegeket különítenek el olyan új növekedési területekre, mint a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és az autonóm rendszerek, amelyek a jövő hadviselésében kulcsszerepet játszanak majd. A változás néhány meglévő szereplő számára előnyös lesz – a Thales például vezető a kiberbiztonság területén, míg az olasz Leonardo évtizedes tapasztalattal rendelkezik az érzékelők és a radarok gyártásában. A Leonardo emellett tárgyalásokat folytat a török Baykar dróngyártóval egy termelési partnerségről, amelynek célja az európai gyártási kapacitások bővítése.

Az újabb belépők is várhatóan profitálnak majd a növekvő védelmi kiadásokból, akárcsak Ukrajna egyre fejlődő drónipara. Robert Stallard, a Vertical Research Partners elemzője szerint Európának lehetősége van arra, hogy „másként csinálja a dolgokat… és jobban bevonja a kereskedelmi technológiai vállalatokat a védelmi szektorba”. 

– mondta

A német védelmi mesterséges intelligencia startup, a Helsing – amelyet Európa válaszának tartanak Peter Thiel amerikai adatintelligencia-vállalatára, a Palantir Technologiesre – tavaly bejelentette, hogy belép a dróngyártás piacára, hogy kihasználja az autonóm fegyverek iránti növekvő keresletet. A cég vállalta, hogy 

• 6 ezer HX-2 támadó drónt szállít Ukrajnának. 
• Ezek a drónok elektromos meghajtásúak, és akár száz kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek. 
• A fejlett, fedélzeti mesterséges intelligencia teljes ellenálló képességet biztosít számukra az elektronikai hadviseléssel szemben.