Kína nem adja a kritikus fontosságú nyersanyagokat, drasztikusan zuhan az export

A vámháború hatására máris jelentősen visszaesett a kritikus fontosságú nyersanyagok exportja Kínából, néhánynak a kivitele pedig teljesen le is állt márciusban – derült ki a pekingi vámhivatal adataiból. Ez nagy nyomást helyez az amerikai és európai feldolgozóiparra, amelyek nagymértékben Kínától függenek.

Kína domináns szerepet tölt be a kritikus fontosságú nyersanyagok, köztük a ritkaföldfémek kitermelésében és még inkább a feldolgozásukban, a vámháborúban pedig aduként használja a helyzetét, emlékeztetett a hírrel kapcsolatban a South China Morning Post.

Donald Trump elnök vámjaira válaszul Kína nem csupán viszontvámokkal, hanem újabb hét kritikus fontosságú ásványra vonatkozó exportkorlátozásokkal válaszolt.

Ennek következtében a napelemekben és termoelektromos eszközökben széles körben használt tellúr Egyesült Államokba irányuló exportja mind mennyiségben, mind értékben mintegy 44 százalékkal csökkent. A volfrámrúd-szállítások mintegy 84 százalékkal csökkentek, míg az egyéb volfrámtermékek kivitele 77 százalékkal esett vissza. Az ittriumexport éves szinten 86, a szkandiumé több mint kétharmadával zuhant.

Egyes termékkategóriák, köztük 

• a molibdénpor, 
• a bizmuttermékek 
• és a volfrámanyagok további három kategóriája 

esetében a szállítások teljesen leálltak az adatok szerint.

Szigorú kínai ellenőrzés a kritikus fontosságú nyersanyagok fölött

A kritikus fontosságú ásványok feletti egyre szigorúbb ellenőrzés kulcsfontosságú ütőkártyává vált az egyre eszkalálódó vámháborúban. Washington egy ideje már próbál alternatív forrásokat találni Ukrajnától Közép-Afrikáig, amerikai elemzők szerint messze van még attól, hogy független ellátási láncot építsen ki magának. A washingtoni székhelyű Center for Strategic and International Studies (CSIS) friss jelentése szerint 

Emlékeztettek például, hogy az egyetlen amerikai ritkaföldfémbányát és -feldolgozót üzemeltető nevadai MP Materials 2025 végéig mindössze ezer tonna neodímium, vas és bór ötvözetéből készült állandó mágnes előállítására képes – Kína már 2018-ban 138 ezer tonnát gyártott.

Az MP Materials leállította a ritkaföldfém-koncentrátumok Kínába szállítását feldolgozásra azzal az indokkal, hogy „125 százalékos vámmal eladni az értékes kritikus fontosságú ásványainkat üzleti szempontból észszerűtlen, és nem szolgálja Amerikai érdekeit”.

A cég ezentúl otthon dolgozza fel a kitermelt ásványkincs felét, a másik felét pedig felhalmozza, és közben növeli a finomítókapacitásait.

Fennakadásokat okoz a mianmari földrengés

Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának (US Geological Survey) adatai szerint Kína 44 millió tonna ritkaföldfém-tartalékkal rendelkezik – ez a globális készlet 49 százaléka. 2024-ben 270 ezer tonnát termeltek ki – ez a világ teljes kitermelésének a 69,2 százaléka. Ehhez képest az Egyesült Államok csak 45 ezer tonnát bocsátott ki.

Az idei kínai feldolgozásban azonban fennakadásokat okoz a márciusi mianmari földrengés, az 

de a természeti katasztrófa tönkretehette az utakat, a bányászati felszereléseket, és károkat okozhatott magukban a bányákban is.

„A földrengés további aggodalmakat okozhat a ritkaföldfémek kínálatával kapcsolatban, ami fokozhatja az áringadozást” – nyilatkozta a South China Morning Postnak Csang Ven-dong, a Cornell Egyetem alkalmazott közgazdaságtan és menedzsment tanszékének adjunktusa, aki szerint „Kína kénytelen lesz jobban diverzifikálni”.

Európa sem kap szállítmányokat

A Reuters tudósítása szerint nem csupán az Egyesült Államokba irányuló export esett vissza márciusban, európai vevők is hoppon maradtak. Öt hónapos kihagyás után szállítottak ugyan kis mennyiségben antimont Belgiumba és Németországba, de az export messze elmarad a szokásos volumentől, és korábbi jelentős vevők, például Hollandia szeptember óta nem kapott belőle.

Az Egyesült Államokba szintén szeptember óta nem szállítottak antimont és 2023 óta germániumot és galliumot.

Az alacsonyabb kínai export felhajtja az árakat a világpiacon és Kínában is. Az antimon kínai spot ára például idén eddig közel kétharmadával ugrott meg, és április 18-án a tonnánkénti 230 ezer jüannal rekordmagasságra emelkedett. (Egy jüan 48,7 forint.)