Ismét megmenekült az amerikai szankciók alól a szerb olajfinomító
Múlt pénteken immár harmadszor halasztotta el az amerikai adminisztráció azoknak a szankcióknak az érvényesítését, amelyeket az USA korábbi vezetősége rótt ki a szerbiai Kőolajipari Vállalatra, a NIS-re. A szankciók kivetését eredetileg azzal indokolták, az oroszok a bevételekből az Ukrajna elleni fegyveres fellépését finanszírozhatják. Aleksandar Vucic államfő jelentette be, hogy az amerikai adminisztráció ismét jóváhagyta a NIS kérelmét: 60 nappal halasztotta el a szankciók érvényesítését.
Trump elnök hivatalba lépése után az új kabinet kétszer már jóváhagyta a NIS halasztásra vonatkozó kérelmét. A szankciók bevezetésének elhalasztását a szerb állam, valamint Magyarország is támogatta, nem utolsósorban a horvát JANAF kőolajvezeték fenntartásáért felelős cég is csatlakozott a támogatókhoz.
A NIS szerepe kulcsfontosságú a régió ellátásában
A NIS-nek Szerbián kívül a régióban is kulcsfontosságú szerepe van az energiaellátás szempontjából. Az Adria kőolajvezeték horvátországi szakaszát üzemeltető JANAF vállalat is megkapta az engedélyt az amerikai kormányzattól arra, hogy a következő 60 napban nyersanyagot szállítson a pancsovai kőolaj-finomítóba. A vállalat közleményére hivatkozva a horvát lapok hozták nyilvánosságra az információt.
A horvát állam által kiadott közleményben pedig az olvasható, hogy a halasztás JANAF stabil üzletelését is biztosítja, hisz a szerbiai kőolajszükséglet 95 százaléka az Adria kőolajvezeték horvátországi szakaszán keresztül érkezik az országba.
Kiemelik azt is, hogy Horvátországon keresztül nem orosz eredetű nyersanyagot szállítanak Szerbiába.
Világbank: Szerbia jelentős gazdasági potenciálokkal rendelkezik
A nyugat-balkáni régióra évek óta úgy tekintenek gazdasági körökben, ahol a jövőben jelentős gazdasági növekedés várható. Mindez annak ellenére, hogy más elemzések továbbra is egyfajta „robbanásveszélyes” térségnek, lőporos hordónak tekintik. A Világbank legfrissebb gazdasági jelentése az előbbit igazolja inkább, annak ellenére, hogy a feszültségek is fennállnak.
A Nyugat-Balkán gazdasága ellenállónak bizonyul a globális bizonytalanságokkal szemben, de a jelek szerint idén azért egy mérsékelt lassulás várható. A Világbank előrejelzése alapján
- Szerbia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, és Montenegró együttes gazdasági növekedése 2025-ben 3,2 százalék lesz.
- A jövőre nézve optimista az előrejelzés, hiszen 2026-ra már 3,5 százalékos növekedést várnak. Az elemzésben a pozitív trendek között szerepel az infláció csökkenése, a bérek növekedése, valamint a közberuházások gyarapodása. Ezek együttesen ösztönzik a fogyasztást és a gazdasági aktivitást. Mindeközben, az Európai Unió gazdasági lassulása és a globális kereskedelmi politikák okozta bizonytalanságok kockázatot jelenthetnek.
Történelmi csúcson a szerb foglalkoztatottság
A Világbank ajánlásokat is megfogalmazott, melyek szerint a bizonytalan időszakokban a növekedési források diverzifikációja, a szerkezeti reformok felgyorsítása, a munkaerőpiac nyitottabbá tétele, a regionális gazdasági integráció elmélyítése, valamint a piaci verseny ösztönzése elengedhetetlen a gazdaság ellenálló képességének megőrzése érdekében.
- Szerbia gazdasága 2024-ben 3,9 százalékos növekedést ért el, meghaladva a korábban várt 3,5 százalékot.
- A bővülést elsősorban az építőipar, az ipar és a szolgáltatások teljesítménye generálta.
- A 2024 nyarán tapasztalt súlyos aszály ugyanakkor negatív hatást gyakorolt a mezőgazdasági szektorra, ami a második félévben visszafogta a gazdasági növekedést.
- A munkanélküliségi ráta 8,6 százalékra csökkent,
- a foglalkoztatottság pedig elérte az 51,4 százalékot, ami történelmi rekordnak tekinthető.
A Világbank szerint Szerbiában megvan a potenciál, hogy középtávon 4 százalékot meghaladó növekedési ütemet érjen el.
Ehhez azonban jelentős reformok végrehajtására van szükség.
A Világbank elemzése szerint a 2025 és 2026 közötti időszakban Szerbia gazdasági növekedése várhatóan 3,5 és 4 százalék között alakul. Ez meghaladja a fejlődő európai és közép-ázsiai országok átlagos, 2,5 százalékos növekedési rátáját. 2025-re 3,5 százalékos, 2026-ra viszont már 3,9 százalékos bővülést várnak. A jelentés kiemeli, hogy Szerbia a Nyugat-Balkán egyik legdinamikusabban növekvő gazdaságává válhat, mivel a régió többi országában a növekedés 2025 és 2026 között várhatóan 3,4 százalék körül alakul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.