Japán be akar törni a globális fegyverpiacra
Az egykor pacifista alkotmányáról híres Japán a globális fegyverpiac jelentős szereplőjévé akar válni, nagyobb szeletet hasítana ki magának az exportból. Ez jelentős fordulat a szigetország részéről, eddig ugyanis a kormányzat nagyrészt arra fókuszált, hogy a japán hadsereg ellátását biztosítsa hazai forrásokból.
Nakatani Gen védelmi miniszter nyíltan deklarált célja a japán fegyverexport felpörgetése, és Isiba Sigeru kormányfő is nagyobb hangsúlyt helyez elődjeinél a védelmi szektorra. Ő volt az első kormányfő, aki részt vett az ország legnagyobb fegyverbemutatóján a DSEI Japanon.
Bár a fordulat egy olyan időszakban történik, amikor a védelmi kiadások világszerte emelkednek, a CNBC-nek nyilatkozó szakértők szerint
Japánt inkább a biztonsági aggodalmak motiválják,
és nem annyira az, hogy profitáljon a globális fegyverkereslet növekedéséből.
Inue Rintaro, a tokiói székhelyű Institute of Geoeconomics kutatóintézet munkatársa szerint a váltás mögött álló legfőbb ok a kapcsolatok elmélyítése és az interoperabilitás növelése a szövetségesekkel és partnerekkel. Azzal ugyanis, hogy egy ország exportálja fegyverzetét, a hardver karbantartási folyamatainak szabványosításával és a közös kiképzési lehetőségek megteremtésével javíthatja az interoperabilitást a vásárlókkal.
A fegyverpiac szempontjából Japán szerepe elenyésző
Az ország 2022-ben kezdte el növelni a védelmi kiadásokat és fejleszteni a védelmi ipari bázist, amely nagyon rossz állapotban volt. A hazai gyártásba való befektetés helyett Japán elsősorban az Egyesült Államokból vásárolt fegyverzetet. Emiatt több, elsősorban beszállító cég hagyta ott az ágazatot – 2023-ra húsz év alatt több mint száz vállalat.
Az export tervezett bővítése lehetővé teszi, hogy nagyobb vásárlói bázist és ezzel olyan gyártókapacitást alakítsanak ki, amely már
- fenntarthatóvá teszi a termelést,
- csökkenti az árakat
- és nagyobb rugalmasságot biztosít.
Például a japán hadsereg egyetlen lőszerrendelésének teljesítésére egy cég sem fektet új üzem létesítésébe. Akkor viszont már igen, ha tartós és jelentős méretű az igény.
Minimális a japán fegyverexport
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint 2024-ben Japán fegyverexportja 21 millió TIV volt, ami a globális fegyverexportnak mindössze 0,1 százaléka. A TIV vagy trendindikátor-érték a főbb hagyományos fegyverek nemzetközi transzferének volumenét méri.
Ehhez képest a szomszédos Dél-Korea 2024-ben 936 millió TIV-t exportált, a globális fegyverexport 3,3 százalékát, míg Kína, a legnagyobb ázsiai fegyverexportőr TIV-értéke 2020–2024 között 1,13 milliárd volt, ami a globális szállítások 3,9 százalékát tette ki.
David Roche veterán befektető, a Quantum Strategy stratégája szerint a védelmi szektor vonzó növekedési ágazat.
A kereslet egy évtizeden keresztül meghaladja majd a kínálatot
– prognosztizálta. A hazai gyártókapacitás kiépítése ezért kiemelkedően fontos.
Mekkorák Japán esélyei?
Roche szerint ha az olyan nemzetek, mint Japán, továbbra is függnek az Egyesült Államoktól, a Trump-kormányzat tranzakciós jellegűbb megközelítése arra fogja kényszeríteni őket, hogy sokkal többet fizessenek a védelmükért vagy az Egyesült Államok által szállított védelmi berendezésekért.
Japán 1967-ben korlátozta a fegyverexportot, ezt előbb a néhai Abe Sinzó, majd 2023-ban Kisida Fumio kormányzása alatt enyhítették. Az azonban még kérdéses, hogy képes-e Japán jelentős tényezővé válni a globális fegyverpiacon.
A tudás, a készség és a technológia adott hozzá, problémát jelent viszont a csökkenő népesség és a változatlanul szigorú exportszabályozás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.