BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Ezért félelmetes Irán: a Hormuzi-szoros lezárása csak az egyik csapás – több választása is van

Irán számos lehetőség közül válogathat, hogy akadályozza a globális olajellátást, így állva bosszút az amerikai támadásokért. A Hormuzi-szoros teljes lezárása csak egy ezek közül, igaz, ha bekövetkezne, valóságos rémálom várna az európai és ázsiai piacokra: egekbe szökő infláció és visszaeső gazdasági növekedés.

Az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítmények elleni légi csapásai egyre inkább ráirányítják a figyelmet egy olyan lehetőségre, amelyet Irán eddig még nem vetett be a konfliktus során: a regionális olajkereskedelem megzavarására, különösen a kulcsfontosságú Hormuzi-szoros révén, akár annak teljes lezárásával. 

Hormuzi-szoros
Iráni naszád egy olajszállító hajó közelében – a Hormuzi-szoros teljes lezárása nem érdeke Teheránnak / Fotó: NurPhoto via AFP

Irán az évek során többször is megfenyegette a világot a szoros lezárásával – ez egy szűk vízi útvonal, amelyen keresztül naponta a világ olajellátásának ötöde halad át. A gyakorlatban azonban Teherán számos kevésbé drasztikus lehetőséggel is rendelkezik, hogy úgy válaszoljon, hogy komoly nehézségeket okozzon ellenségeinek, miközben mérsékelje a hatást szövetségeseire, például Kínára, amely a legnagyobb olajvásárlója. 

Irán számos lehetőség közül válogathat 

A Hormuzi-szoros teljes lezárása néhány óránál vagy napnál hosszabb időre rémálomszerű forgatókönyv, amelyet sok megfigyelő valószínűtlennek tart. Egy ilyen lépés elvágná az olajáramlást, és az egekbe repítené a nyersolaj árát — a JPMorgan & Co. elemzői szerint akár 70 százalékkal is –, ami világszintű inflációt gerjesztene és komoly terhet róna a globális gazdasági növekedésre.

Péntekig az olajszállítások a térségből – beleértve a Hormuzi-szoroson való áthaladást is – viszonylag érintetlenek maradtak a konfliktus hatásaitól. 

Maga Irán is megnövelte olajkivitelét és a tartályhajó-forgalom a szoroson keresztül többnyire stabil maradt. 

Ennek ellenére Görögország hajózási minisztériuma vasárnap arra szólította fel az ott bejegyzett hajók tulajdonosait, hogy fontolják meg a szoros használatát.

Ha Irán úgy dönt, hogy az amerikai csapásokra válaszul az olajszállításokat veszi célba, akkor a Hormuzi-szorosra néző partvidéke számos lehetőséget kínál számára – az enyhébb, hajók zaklatásával járó műveletektől egészen a szélsőségesebb lépésekig: drónokkal, aknákkal vagy bombákkal végrehajtott támadásokig, amelyek akár teljesen járhatatlanná tehetik a szorost a kereskedelmi forgalom számára. 

Ha Irán úgy dönt, hogy lépéseket tesz a Hormuzi-szorosban, annak sokféle formája lehet 

mondta Bloombergnek Daniel Sternoff, a Columbia Egyetem Globális Energiapolitikai Központjának munkatársa, még az amerikai támadás előtt.  Nézzük a lehetséges forgatókönyveket. 

A zaklatás fokozása a Hormuzi-szoros térségében

A legegyszerűbb lépés Teherán számára az lenne, ha fokozná a kereskedelmi hajók zaklatását a Hormuzi-szorosban. Korábban már előfordult, hogy Irán saját felségvizeire rendelt hajókat, sőt, olykor vissza is tartotta azokat – ez a lehetőség rettegéssel tölti el a hajók legényéségét. 

Kisebb iráni hadihajók, naszádok kereskedelmi hajókhoz való közeledése már egy ideje zajlik – közölte a bahreini központú Combined Maritime Forces nevű haditengerészeti koalíció, amely arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi feszültségek ezt a gyakorlatot még veszélyesebbé teszik. 

Ha Irán agresszívebbé válik, az ahhoz vezethet, hogy a kereskedelmi hajók kénytelenek lesznek nyugati haditengerészeti védelmet élvező konvojokban közlekedni. 

Ez rendkívüli mértékben rontaná a hajózás hatékonyságát, hiszen a tartályhajók kénytelenek lennének flottákba tömörülni – viszont érdemben nem befolyásolná a globális olajellátást. 

A GPS-jelek zavarása és aknatelepítés

Irán eddig is előszeretettel élt ezzel az eszközzel, becslések szerint a tájékozódási eszközök zavarása június 13. óta naponta csaknem ezer hajót érintett. Ez a zavarás megnehezíti a biztonságos navigációt, és feltehetően szerepet játszott egy múlt keddi olajtartályhajó-balesetben is. 

Tengeri aknák telepítése komoly hatással lehetne az olajellátásra, mivel elriaszthatná a hajóforgalmat a szoroson keresztül. Ugyanakkor az ilyen lépések Irán saját hajóit is veszélyeztetnék, így kevésbé valószínű, hogy Teherán ehhez nyúl. 
A Bloomberg napi szinten követi az összes, 10 ezer tonna hordképesség fölötti hajót, amely áthalad a Hormuzi-szoroson. Naponta 110–120 hajó halad át, péntekig nem tapsztalták a forgalom jelentősebb zavarát. Az amerikai hatóságok 2019-ben nyilvánosságra hoztak olyan képeket, amelyek szerintük bizonyítják, hogy Iránnak köze volt egy aknás robbanáshoz, amely egy tartályhajó evakuálásához vezetett a Perzsa-öböl bejáratánál. Teherán azonban tagadta az esetet, és a hajó tulajdonosa is visszautasította az amerikai állítást, amely szerint a robbanás aknától származott.

Hormuzi-szoros
 

A húszik módszereinek átvétele

Irán lemásolhatja a jemeni húszi lázadók taktikáját, akik Izrael gázai háborújára válaszul támadják a kereskedelmi hajókat a Vörös-tengeren. A húszik ballisztikus rakétákkal, tengeri és légi drónokkal támadtak, így a hajótulajdonosok kénytelenek Afrikát megkerülni a Szuezi-csatornán való áthaladás helyett.

 A kereskedelmi forgalom így körülbelül 70 százalékkal esett vissza a 2022–2023-as szintekhez képest.

Bár hivatalosan amerikai, brit vagy izraeli érdekeltségű hajókat céloztak, az akciók általános elrettentő hatással voltak a tengeri forgalomra. A Hormuzi-szoroson áthaladó hajóknak nincs alternatív útvonaluk, így a kockázatok mérlegelése itt másképp alakul. Ha Irán elég hajót támadna meg ahhoz, hogy elrettentse a többit, annak jelentős ellátási következményei lehetnek.

Regionális célpontok

Irán lehetőségei korántsem kizárólag a Hormuzi-szorosra korlátozódnak. Az iraki Bászra olajmezői például csupán néhány mérföldre találhatók az iráni határtól. Szaúd-Arábia 2019-ben Iránt okolta egy abkaiqi olajfeldolgozó elleni támadásért, amely a globális nyersolajellátás mintegy 7 százalékát ütötte ki ideiglenesen. Elemzők szerint 

a közvetlen megtorlás, amely közvetlenül az olajtermelést célozza, egyik fél érdekét sem szolgálná — bár teljesen kizárni nem lehet.

Műholdfelvételek szerint Irán feltöltötte kulcsfontosságú exportterminálját, a Kharg-szigetet, és növeli a nyersolajkivitelét. Ha elfajulnak a dolgok, és a nyugati erők a Kharg-sziget exportterminálját célba vennék, Irán ugyan elveszítene egy kulcsfontosságú bevételi forrást, de ekkor aligha lenne oka visszafogni magát: minden esélye meglenne arra, hogy hasonló súlyosságú megtorlást hajtson végre. 

Kharg Island Oil Terminal in Iran
Irán teljesen feltöltötte kulcsfontosságú, Kahrg-szigeti olajterminálját / Fotó: Anadolu via AFP

Egy ilyen forgatókönyvben az egyetlen valódi nyertesek a spekulatív, „bull” pozícióban lévő olajkereskedők (akik az árak emelkedésére fogadnak határidős ügyletek keretében), valamint a térségen kívüli olajtermelők lennének. Irán kapcsolatai szomszédaival az utóbbi időben javultak, amit egy ilyen akció könnyen veszélybe sodorna, Teheránnak nem érdeke, hogy maga ellen fordítsa a térség államait.

Teljes lezárás – a rémálom forgatókönyv

A legextrémebb forgatókönyv a Hormuzi-szoros teljes és hosszan tartó lezárása lenne. Nincs tengeri kerülőút: naponta körülbelül 20 millió hordó nyersolaj és üzemanyag hagyja el a régiót ezen a csatornán keresztül. Bár az OPEC+ tagjai, például Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek képesek lennének növelni a kitermelést, a gyakorlatban alig áll rendelkezésükre alternatív útvonal Hormuz megkerülésére az olaj kivitelére. 

Nem gondoljuk, hogy a Hormuzi-szorost bármilyen forgatókönyv szerint is teljesen lezárnák. Ez talán egy-két napra előfordulhat, de az egyhetes vagy hosszabb lezárás rendkívül valószínűtlen

– mondta Navin Kumar, a Drewry nevű tengerészeti kutatócég igazgatója.

Annak ellenére, hogy Irán korábban már többször fenyegetett a tranzit megszüntetésével, sosem tette meg ezt ténylegesen, és az is kétséges, hogy katonailag képes lenne ezt kivitelezni. J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke vasárnap arra figyelmeztetett: egy ilyen lépés „öngyilkos” hatással lenne Irán gazdaságára.

A globális tartalékok elegendőek – egy darabig

Bár az olajárak elkerülhetetlenül megugranának, az ellátási zavar időtartama lenne a kulcskérdés. 

  • A világ olajfogyasztó országai legalább 5,8 milliárd hordó nyersolajat és üzemanyagot halmoztak fel (az adatok nem tartalmazzák a nem OECD-országok finomított készleteit). 
  • A Hormuzi-szoroson évente mintegy 7,3 milliárd hordó kőolaj halad át, tehát még a legrosszabb esetben is van valamennyi biztonsági tartalék a világpiacon - a nagy kérdés az, hogy ez meddig elegendő.

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.