Trump iráni légicsapásai miatt, várhatóan megugrik az olaj ára - ez a magyaroknak is fájhat

Egy vad héten van túl az olajpiac, amikor a Brent határidős árfolyama 11 százalékkal ugrott meg, ennek oka pedig, hogy Izrael megtámadta Iránt. Ez az emelkedés várhatóan hétfőn folytatódik, miután az Egyesült Államok támadása – amely az iráni Fordó, Natanz és Iszfahán lelőhelyet célozta meg – drámaian megemelte a tétet egy olyan régióban, amely a globális olajtermelés egyharmadát adja – utalt rá elemző cikkében a Bloomberg.

Az opciós piacok lázától kezdve az áruszállítás és a dízelárak szárnyalásán át a nyersolaj kulcsfontosságú határidős görbéjének radikális átalakulásáig, mindezek a volatilitások várhatóan fokozódni fognak a következő héten.

„Sok múlik azon, hogyan reagál Irán az elkövetkező órákban és napokban – de ez a százdolláros olajár felé vezető útra terelhet minket, ha Irán úgy reagál, ahogyan korábban beígérte” – mondta Saul Kavonic, az MST Marquee energiaelemzője. „Ez az amerikai támadás a konfliktus elmérgesedéséhez vezethet, amelynek részeként Irán válaszul regionális amerikai érdekeket célozhat meg, beleértve az Öböl menti olaj-infrastruktúrát olyan helyeken, mint Irak, vagy zavarhatja a Hormuzi-szoroson való áthaladást.”

Mindennek a középpontjában a Trump-adminisztráció végső szándéka áll Iránnal kapcsolatban, miután csatlakozott Izrael támadásához.

A múlt hét egy pontján még inkább kérdéses volt a mikor, ez aztán csütörtök késő este megváltozott, amikor Trump azt mondta, hogy két hétig mérlegeli a döntését. Vasárnap kora reggel pedig bejelentette, hogy Fordót, Natanz-t és Iszfahánt amerikai támadás érte.

Órákkal később, a televízióban, a nemzethez intézett beszédében az amerikai elnök azt mondta, hogy a csapások „teljesen megsemmisítették” a három célpontot, miközben további katonai akcióval fenyegetőzött, ha Teherán nem köt békét Izraellel.

„A piac bizonyosságot akar, és ez most határozottan a közel-keleti színtérre taszítja az Egyesült Államokat” – mondta Joe DeLaura, a Rabobank korábbi kereskedője és globális energiastratégája, hozzátéve, hogy az árak várhatóan emelkedni fognak. „De azt hiszem, ez azt jelenti, hogy az amerikai haditengerészet feladata lesz a szoros nyitvatartása” – mondta, hozzátéve, hogy az árak akár a hordónkénti 80-90 dolláros tartományba is emelkedhetnek.

„Ha az Egyesült Államok közvetlen katonai támogatást nyújt Izraelnek, és szerepet vállal a jelenlegi rezsim eltávolításában, a piac első reakciója az árak emelkedése lesz” – mondta Varga Tamás, a PVM Oil Associates Ltd. brókercég elemzője a múlt hét végén. Cége azonban arra számít, hogy az olaj nem válik a konfliktus részévé, mert ez egyik félnek sem érdeke. Az olaj sorsa azért fontos, mert az üzemanyagárakat és az inflációt hajtja. Látványosan drágult a hét végén az üzemanyag Magyarországon is. Az ok egyértelmű: az izraeli–iráni háború.

Eddig nem történt érdemi korlátozás a Hormuzi-szorosnál, amelyen a világ naponta termelt és fogyasztott olajának körülbelül egyötöde áramlik át. Sőt, úgy tűnik, Irán is versenyt fut az exportjának növelésével a konfliktusra adott logisztikai válasz részeként.

Egy szélesebb körű háború elkerülése és az ellátási zavarok megelőzése lenyomná az olajárakat, miközben mindent visszavetne, ami ezzel párhuzamosan megemelkedett. Ezzel szemben Amerika csatlakozása mindent meghatározó lehet, megkérdőjelezve a vízi út és a régió egészének biztonságát. Pénteken Irán bejelentette, hogy fontolóra veszi dúsítási programjának módosítását, amivel csökkentheti a határidős árfolyamokat, és emlékeztetheti a világot arra, hogy Teherán intézkedései a kőolajpiacok számára is fontosak.

Drága védekezni a volatilitás ellen

A feszültség által mozgatott eszközök között vannak az opciós szerződések, ahol a kereskedők hatalmas prémiumot fizettek a további áremelkedések elleni védekezésül. A konfliktus kezdete óta időnként 2013 óta a legtöbbet fizették az áremelkedések elleni védekezésért. A támadások kezdete óta rekordmennyiségű bikapiaci vételi opció cserélt gazdát. A piac azonban már Trump bejelentése előtt is feszült volt.

A kereskedők rekordgyors ütemben szabadultak meg határidős pozícióiktól – ami egyrészt a magasabb volatilitási szint által a származtatott ügyletekre nehezedő nyomást, másrészt a kiszámíthatatlan jövőt jelzi. Összességében a főbb tőzsdéken tartott határidős szerződések száma 367 millió hordóval, azaz körülbelül 7 százalékkal zuhant a június 12-i zárás óta, Izrael támadásának előestéjén. A kereskedők és brókerek szerint a magasabb volatilitás megnehezítette az árképzési üzletkötést az elmúlt héten.

„A kereskedőknek és az elemzőknek a jelenlegi olajár-ingadozásokat a spekulatív kockázatcsökkentés kontextusában kell vizsgálniuk” – mondta Ryan Fitzmaurice, a Marex Group Plc. vezető árupiaci stratégája. „A jövőben a piaci volatilitás és a nyitott pozíciók lesznek a figyelemre méltó területek.”

A Közel-Keletről Kínába szállító hajók bérlésének költsége közel 90 százalékkal ugrott meg az izraeli támadások kezdete óta. Az olyan üzemanyagokat szállító hajók bevételei, mint a benzin és a repülőgép-üzemanyag, szintén megugrottak, akárcsak a biztosítási díjak.

A régió vizein hajókat fenyegető veszélyt kiemelte, amikor két olajszállító tartályhajó egymásnak ütközött, ami tüzes robbanást okozott – bár ez alkalommal a hajó tulajdonosa azt állította, hogy nincs összefüggés a konfliktussal. 

Ennek ellenére naponta közel 1000 hajó GPS-jelét zavarják, ami egyre nagyobb biztonsági kockázat. A MICA Központ, a katonai és kereskedelmi hajózási összekötő szerv franciaországi szervezete szerint a tartályhajó balesetét valószínűleg „súlyosbította” a zavarás.

„A következő napok kritikusak lesznek annak eldöntésében, hogy lehetséges-e diplomáciai megoldás Iránnal, és hogy az Egyesült Államok katonai akcióhoz folyamodhat-e” – áll a közleményben. „A tengeri kereskedelmet nem célozzák meg. A helyzet hirtelen megváltozhat.”

A régióból érkező áramlások kockázata, a szállítási költségek meredek növekedésével párosulva, növeli a Perzsa-öblön kívülről érkező nyersolaj iránti keresletet.  

A feszültségek mérséklődése jókora árfolyamcsökkenési kockázatot rejt

Minél magasabbra ugrik a különböző eszközök ára a piacon, annál nagyobb a visszaesés kockázata, ha a deeszkaláció kilátásai körvonalazódnak. És még ha a feszültség továbbra is magas, néhány évvel ezelőttről már van példa arra, hogy egy jelentős ellátási zavar gyorsan megoldódott.

Amikor 2019-ben a szaúd-arábiai Abqaiq feldolgozóüzemei ​​elleni támadás a globális kínálat 7 százalékát kiütötte, mindössze néhány hét kellett ahhoz, hogy a nyersolaj határidős árfolyama alacsonyabb szinten forogjon, mint a támadások előtt, mivel a készleteket gyorsan helyreállították és feltöltötték.

Ez az egyik oka – a geopolitikai kockázatok állandó fenyegetésével párosulva, amelyek gyakran nem öltenek valódi kínálati korlátozásokat –, hogy a kereskedők miért mondják, hogy az árak az elmúlt napokban nem emelkedtek nagyobb mértékben.

„Ez a nagy dobás” – mondta John Kilduff, az Again Capital partnere, a hordónkénti 8 dolláros kockázati prémiumot valószínűsíthetőnek tartva. „A piaci fizetésképtelenség ennél a fejleménynél magasabb. Hogy mennyire magas, az Irán válaszától függ – vagy egy érdemi válasz reális kilátásaitól, amelyek talán nem állnak fenn.”