Tajvan segíthet Németországnak, hogy csökkentse függőségét a kínai drónoktól

Németország több drónt vásárolna Tajvantól, hogy alternatívát találjon Kína helyett, diverzifikálja az ellátást, de pénzügyi és politikai okok is nehezítik a kereskedelmi kapcsolatok építését a két fél között, annak ellenére, hogy az első negyedévben már Európa legnagyobb gazdasága volt a tajvani drónok második számú importőre.

Kína az ország részének tekinti Tajvant, amelyet akár erőszakkal is kész visszacsatolni, és aktívan igyekszik megakadályozni a sziget nemzetközi diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatait. A szoros német–kínai gazdasági együttműködés miatt aligha néznék jó szemmel Pekingben, ha Berlin éppen tajvani drónokkal és alkatrészekkel cserélné le a kínaiakat.

Egyelőre ezen a téren is 

de Tajvan az ellátási lánc egyik „emelkedő csillaga” Verena Jackson, a német fegyveres erők egyetemének égisze alatt működő Hírszerzési és Biztonsági Tanulmányok Központja (CISS) kutatója szerint.

„A tajvani cégek számára előny, hogy igyekszünk mindent Kínától függetlenül gyártani. Ez nagyon vonzó az európai partnereink számára” – nyilatkozta a Deutsche Wellének Tiunn Hong-lun, a tajpeji Demokrácia, Társadalom és Feltörekvő Technológia Kutatóintézet (DSET) nemzetbiztonsági programjának igazgatóhelyettese.

Tajvan 2022-ben gyorsította fel a dróniparának fejlesztését, és idén először állít hadrendbe önálló drónegységeket és tengeri drónokat, hogy elrettentse Kínát egy esetleges inváziótól. A drónokat teljesen Kína-mentes ellátási lánccal gyártják egy esetleges tengeri blokád kivédése érdekében, ami majdnem olyan hatásos lenne, mint a nyílt háború.

Európa a tajvani drónok legfőbb piaca

Bár az amerikai hadiipari vállalat, az Anduril és a Magyarországon is érdekelt német fegyvergyártó, a Rheinmetall partnerségre lépnek az európai piacokra szánt drónok gyártásában, a szintén német Heckler & Koch pedig drónelhárító eszközöket tervez piacra dobni, Európa egyelőre importra szorul.

A DSET júliusi jelentése szerint 2024 második felében 

Ennek részben az volt az oka, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva Peking szigorította az exportellenőrzést, elsősorban a katonai és a kettős célokra szolgáló drónokra és alkatrészekre – előbbiek közül a Jiutian SS-UAV páratlan, ötvözi a felderítést, csapásmérést és drónrajindítást.

A nyomósabb ok azonban az, hogy Kína támogatja Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban. Az Európai Unió decemberben szankciókkal is sújtott kínai cégeket, amiért drón- és mikroelektronikai alkatrészeket szállítanak az orosz hadseregnek.

Németország nem akarja teljesen megkerülni Kínát – nem is lehetne

Bár az ukrajnai invázió miatt a német vezetők is rádöbbentek, hogy kiberbiztonsági és drónellátási téren Peking kockázatot jelent, Európa legnagyobb gazdasága nem dédelget olyan ambíciókat, hogy teljesen Kína-mentes ellátási láncot építsen ki. Ez nem is lenne reális célkitűzés, tekintve Kína dominanciáját a dróntechnológiához is kulcsfontosságú ritkaföldfémek területén.

Berlin ehelyett olyan területeken próbál diverzifikálni, amelyek nagyobb nemzetbiztonsági kockázatot hordoznak; ilyen 

• a szoftver, 
• az érzékelők 
• és a csipek. 

A szoftverfrissítések például adatszivárgási kockázatokkal járnak.

Itt jön a képbe Tajvan a világ legfejlettebb csipgyártói és erős informatikai ágazatával. Motorok, csipek és más kulcsfontosságú alkatrészek mellett a rendszer-integrációs tapasztalatukat is készek átadni.

E hónap elején például Tajvan partnerségi megállapodást írt alá az amerikai és német székhelyű Auterion céggel egy olyan drónszoftverről, amelyet Ukrajnában már teszteltek, hogy segítsen megerősíteni a védelmet a Kínából érkező növekvő katonai fenyegetésekkel szemben.

Az a baj, hogy nincsen olcsóbb a kínainál

Németországnak azonban saját kihívásokkal kell szembenéznie a kínai drónoktól és kulcsfontosságú alkatrészektől való függőségének csökkentése terén.

Az egyik ilyen, hogy 

és Kína még mindig a legolcsóbb forrás. A német hadsereg például tavaly könnyített a kínai vállalatok, köztük a világ legnagyobb fogyasztói dróngyártója, a DJI által gyártott kis kereskedelmi drónok beszerzési eljárásain.

Ez is azt mutatja, hogy a biztonsági elemzők növekvő aggodalmai ellenére Németországban továbbra is korlátozott a politikai akarat a kínai drónok használatából eredő potenciális kockázatok kezelésére.