Akkora gazdasági kiesést okoznak a hőhullámok, mint a sztrájkok
Az Európában tomboló hőség az idén fél százalékponttal megvágja a gazdasági növekedést, mert minden egyes nap, amikor a hőmérséklet meghaladja a 32 Celsius-fokot, olyan hatással jár, mint egy nap sztrájk. A visszaesés azonban nem lesz egyforma minden országban, Németország a GDP 0,1, Spanyolország azonban, ahol nyáron tíz fokkal melegebb van, akár 1,4 százalékát is elveszítheti a hőhullámok miatt egy friss jelentés szerint.
Az Allianz Research nemcsak Európára, hanem az egész világra vonatkozóan vizsgálta a hőség gazdasági hatását. Az éghajlatváltozás növeli a hőhullámok, aszályok és erdőtüzek gyakoriságát és intenzitását, ami messzemenő gazdasági következményekkel jár – idézte a következtetést a Reuters.
Világviszonylatban a hőhullámok idén 0,6 százalékpontos GDP-csökkenést okoznak,
ekkora hatás várható Romániában is, ahol a Business Review jelenése szerint május 1. és július 14. között 23 olyan nap volt, amikor a hőmérő higanyszála 32 Celsius-fok fölé kúszott – és a nyár fele még hátravan.
Spanyolország mellett, ahol az idei volt a legforróbb június, Kínában, Olaszországban és Görögországban egyenként közel 1 százalékpontos csökkenést okozhatnak a mostani hőhullámok.
Az Egyesült Államokban 0,6 százalékpont körüli, Franciaországban pedig akár egyharmad százalékpontos visszaesés is előfordulhat. Németországban a meleg már most balesetveszélyes elváltozásokat okoz a betonelemekből épített autópályákon.
Azonnal lépni kell a hőhullámok hatásának mérséklése érdekében
A szélsőséges hőmérsékleti viszonyok a munkatermelékenységet is csökkentik: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet előrejelzése szerint a hőstressz 2030-ra világszerte 2,2 százalékkal fogja csökkenteni a teljes potenciális munkaidőt.
Az Allianz Research szerint azonban a hőség okozta termelékenységcsökkenés mérsékelhető, és strukturális intézkedéseket sürget a városok felkészítése és a munkahelyek átalakítása érdekében.
Az alkalmazkodás kulcsfontosságú. Olyan azonnali és hosszú távú intézkedések szükségesek, mint
- a munkaidő megváltoztatása,
- az épületek szigetelésének javítása,
- beruházás a városi zöldítésbe
- és a szellőztető rendszerek javítása.
A veszélyeztetett lakásállományban például az épületburkolat javítása 8,6–15,3 százalékkal csökkentheti a beltéri túlmelegedést, míg a zöldtetők akár 0,5 Ceslius-fokkal is alacsonyabb a beltéri hőmérsékletet eredményezhetnek.
Európában ötszörösére nőhet a gazdasági kiesés
Bár a termelékenység csökkenése bizonyos mértékig ellensúlyozható a hűvösebb hónapokban, a tanulmány hangsúlyozza, hogy a jelenlegi éghajlati előrejelzések és gazdasági modellek még mindig alulbecsülik a hosszú távú károk mértékét.
Összehangolt alkalmazkodási erőfeszítések nélkül az olyan országok, mint Románia, azt kockáztatják, hogy a felgyorsuló éghajlati sokkokkal szemben még inkább lemaradnak a verseny- és az ellenálló képesség terén.
Az Atlantic Council korábbi jelentése szerint
az Egyesült Államokban a hőség évi százmilliárd dolláros gazdasági kárt okoz,
de ez az összeg 25 éven belül már elérheti az 500 milliárdot is. (Egy dollár 338,7 forint.) Európai is a jelenleginél ötször nagyobb GDP-kiesésre számíthat, ha nem alkalmazkodik sürgősen a változó feltételekhez.
A hőség, a csendes gyilkos
A hőség nem csupán gazdasági károkat okoz, hanem életeket is veszélyeztet. A Berkeley Egyetem kutatása szerint egy öt napig tartó hőhullám akár harmincezer ember halálát is okozhatja. Európában, a leggyorsabban melegedő kontinensen, különösen súlyosak a következmények: 2022 nyarán 61 ezer ember, főleg idősek vesztették életüket a hőség miatt.
A legnagyobb problémát nem a hőguta okozza, mondta a Deutsche Wellének Sandy Robertson brit sürgősségi orvos, hanem a néhány nappal később jelentkező megbetegedések.
Az Egyesült Királyságban
hőhullámok idején megugrik az agyvérzések, a légzőszervi problémák, a szívrohamok – sőt, a testi sértések száma is,
mivel a hőmérséklet emelkedésével az erőszak is nő. A hosszan tartó hőterhelés a vesebetegségekkel, a rossz mentális egészséggel és a kognitív funkciók károsodásával is összefüggésbe hozható.
Az egészségügyi dolgozók sem immunisak a hőségre. Sok brit kórházban nincs légkondicionálás. Ha a kórtermekben a hőmérséklet meghaladja a 26 Celsius-fokot, az már veszélyezteti a betegek biztonságát, megterheli a személyzetet, és meghibásodnak a berendezések, köztük az életmentő gyógyszereket tároló hűtők.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.