Erre várt Nagy Márton, most itt van: végre fordul a német gazdaság, Magyarország dörzsölheti a tenyerét

Egyre több jel ural arra, hogy túl lehet a mélyponton Németország, amely az utóbbi hónapokban az élénkülés jeleit mutatta. Az áprilisi megingást leszámítva a húzóágazatnak számító ipari termelés márciusban is májusban is emelkedett, és ami a lényeg, az autóipar közel 5 százalékos növekedést tudott felmutatni. Azaz a hazai járműgyártás termékei iránt, ha lassan is, de végre a külső piacok felől élénkülhet a kereslet, márpedig ezen múlik, hogy képes-e magasabb növekedési fokozatba kapcsolni a magyar gazdaság.

Magyar gazdaság: így tepert le minket Németország

Ha valamit megtanultunk tavaly, az biztosan az, hogy Németország nélkül nem megy. 2024 végig a német világcégek, mint a Volkswagen, a ZF, a Bosch, Thyssenkrupp létszámleépítési és gyárbezárási terveiről szólt, ami a hazai feldolgozóipart is magával rántotta. A 2023 vége óta folyamatosan szűkülő megrendelésállomány pedig térdre kényszerítette a legfontosabb ágazatokat: 

•  a járműgyártás 9 százalékkal
• a villamos berendezések gyártása pedig 13,6 százalékkal zuhant.

A magyar gazdaság világviszonylatban is rendkívül nyitott, ami előny, amikor éppen a világgazdaságban konjunktúra van és prosperitás, de hátrány, ha a külső piacok szenvednek. Ez tökéletesen látszott tavaly, amikor a 4 százalékos GDP-növekedést két hónap engedte el Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy aztán a harmadik negyedéves GDP-adatok után arról beszéljen, hogy „a német gazdaság maga alá tépte a magyart”. A mondatot pedig idén is elmondhatta volna a második negyedéves adatok után, amelyek alapján valamilyen életjelet mutatott a magyar gazdaság, de éves szinten még mindig stagnáláshoz közeli állapotról tanúskodnak. Annál is inkább, mert jó eséllyel idén sem sikerül kiugró GDP-bővülést elérni, maximum 1 százalék lehet elemzők szerint.

Talán most jön el a fordulat Németországban, de jövőre biztosan

Persze az elmúlt évek mélyrepülése után nem szabad messzemenő következtetéseket levonni két hónap adata alapján, de már látszik a fény az alagút végén és a német elemzők szerint is közel lehet a fordulat.

– erre hívta fel a figyelmet Carsten Brzeski, az ING Bank közgazdásza a májusi ipari adatok közlését követően. A fellendülést ugyanakkor a második negyedév GDP-adata nem igazolta, ugyanis negyedéves alapon 0,1 százalékkal csökkent az ország GDP-je. Ebben benne volt a vámháború is vastagon benne volt, április elejétől a világgazdasági környezetet egyre inkább a bizonytalanság utalta, a Nemzetközi Valutaalap erre hivatkozva rontotta le Németország kilátásait. 

Egy másik német elemző azonban amellett érvelt, idén különösen a belföldi kereslet élénkülhet, és pufferként szolgálhat a potenciális vámhatásokkal szemben. „A szövetségi kormány által tervezett jelentős állami beruházások növelésének köszönhetően a német gazdaságnak az év végére egyre inkább fel kell állnia” – mondta Sebastian Dullien, a Makrogazdasági és Gazdasági Cikluskutató Intézet (IMK) tudományos igazgatója. Szerinte beruházásösztönzőnek is érezhető hatása lehet, ami jelentősen javíthatja az új berendezések iránti keresletet.

Ezzel együtt kérdéses, hogy idén mekkora hatása lesz a német élénkítésnek, a tavasszal elfogadott 500 milliárd eurós 12 évre szóló költségvetési csomag valójában a 2026-os növekedést fogja megtámogatni. GDP-arányosan plusz 0,8 százalékos fiskális impulzust jelent, és 0,5–0,6 százalék közvetlenül a gazdasági aktivitást élénkíti. Kérdés az is, hogy a német költségvetési pénzpumpa mennyiben segíti az ipari exportot, vagy az elsősorban az infrastrukturális és védelmi kiadások növelésére irányul.

A vámháború még feladja a leckét Németországnak

A teljes képhez hozzátartozik azonban, hogy továbbra is beárnyékolja a német kilátásokat a vámháború. Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Donald Trump amerikai elnök Skóciában kötött megállapodása értelmében az európai termékekre a jövőben 15 százalékos vámot fog kivetni, amit a német ipari szereplők hevesen kritizáltak. A Német Iparszövetség egyenesen katasztrófának minősítette a megállapodást, szerintük még egy 15 százalékos vámtétel is jelentős negatív következményekkel jár. Az viszont pozitívumként értékelték, hogy egyelőre sikerült elkerülni egy további eszkalációs spirált és véget ért a bizonytalanság. Pont ez az, ami a gazdaságban a legnagyobb problémát jelentette az utóbbi hónapokban. A német cégek a magas költségek és a bizonytalan gazdaságpolitikai feltételek miatt az ország vállalatai továbbra is visszafogják beruházásaikat és nagy megrendeléseiket.

Erre vártunk: berobbant az elektromos autók iránti kereslet

Ha van valami, ami a jövőre nézve mindenképpen biztató a hazai ipari szereplők számára, és előbb-utóbb a magyar gazdaságnak is lendületet adhat, az az elektromos autók iránti kereslet ugrásszerű növekedése szerte Európában. Németországban a 2025 első félévében az újonnan forgalomba helyezett autók közel egyötöde már tisztán elektromos hajtású,  számszerűen:

Az már más kérdés, hogy az óvatosság továbbra is jelen van, a tejes autópiacot nézve még mindig csökkennek az autóregisztrációk. Ami pedig ennél is nagyobb probléma a német autógyártók számára, hogy a német modellek egyre jobban kiszorulnak. Az eladásokban láthatóan törnek előre a kínai gyártók termékei, és mindezt úgy, hogy magasabb vámokat kell utánuk fizetni. Az MG-t gyártó SAIC-nak 35 százalékos vámot kell fizetni, ehhez képest több mint 20 százalékos növekedést produkált éves szinten.  

Ez ugyanakkor kifejezetten jó hír a magyar gazdaságpolitika számára, ami alig titkoltan épít az elektromos átállásra. Noha úgy tűnt, a trend egyértelmű, tavaly megbicsaklott a folyamat és szerte Európában visszaesett a kereslet az új technológiák iránt. Ez vezetett ahhoz, hogy az SK On iváncsai gyára, amely sokáig a magyar gazdaságtörténet legdrágább beruházása volt, nem tudta felpörgetni a termelését, helyette elbocsátotta a kölcsönzött munkavállalóit. A most éledező  kereslet pedig a BYD-nak és a BMW-nek a legfontosabb, mindkét gyár idén év végén kezdi termelését Magyarországon.