Megromlott az ukrán–kínai viszony, és ennek máris súlyos ára van – Peking hiába próbálkozott, Kijev beszakította a partnerséget

A visszaesés oka, hogy Ukrajna Kínába irányuló exportja 52,4 százalékkal, 1,51 milliárd dollárra esett, miközben Kína 25,4 százalékkal, 2,57 milliárd dollárra pörgette föl kivitelét a háborúban álló országba. Kína pozitív kereskedelmi mérlege Ukrajnával szemben 1,06 milliárd dollár volt az év első hét hónapjában. 

Tavaly ugyanekkor Ukrajnának volt 1,17 milliárd dolláros többlete a Kínával folytatott kereskedelemben.

Kína egyebek között fogyasztási cikkeket, autókat, lítiumakkumulátorokat, busz-, teherautó- és személygépkocsi-abroncsokat, tévéket, okostelefonokat, optikai kábeleket, fertőtlenítőszereket, rizst, elektronikus eszközöket exportál Ukrajnába. Onnan pedig vasércet, kukoricát, napraforgó- és repceolajat, marhahúst, szójaolajat, egyéb élelmiszereket, nyersanyagokat és félkész termékeket importál.

A kínai vámhivatal adatai szerint 2023-ban a kínai–ukrán kereskedelem értéke 10,8 százalékkal, 6,81 milliárd dollárra csökkent, 2024-ben pedig 17,3 százalékkal 7,99 milliárd dollárra nőtt.

Ukrajna büntet: feszült a két ország közötti viszony

Ahogy arról a Világgazdaság beszámolt, júliusban az ukrán városokra hulló orosz drónok kínai beszállítói ellen vezetett be szankciókat Kijev. Az eredetileg iráni, de már Oroszországban is gyártott drónokhoz a China Asia Silk Road International Trade (Tianjin) Co., a Suzhou Ecod Precision Manufacturing Co., a Shenzhen Royo Technology Co., a Shenzhen Jinduoban Technology Co. és a Ningbo BLIN Machinery Co. szállított alkatrészeket az Ekonomicsna Pravda beszámolója szerint.

Vlagyiszlav Vlaszjuk ukrán elnöki tanácsadó szerint az alkatrészeket a Kijev felett múlt júniusban lelőtt drónokban találták, és emiatt szankcionálják a szállítókat. A tanácsadó szerint a Ningbo Blin és a Suzho Ecod cég szankciók alatt álló orosz cégeknek is szállítottak, és együttműködnek az ország szövetségeseivel, hogy