Oroszországé a világ ötödik legnagyobb ritkaföldfém-tartaléka, de semmit sem ér vele - a szankciók miatt most változtatnának a helyzeten
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden utasította a kormányt, hogy december 1-jéig dolgozzon ki tervet a ritkaföldfémek kitermelésére. Oroszország rendelkezik az egyik legnagyobb tartalékkal ezekből a kulcsfontosságú alapanyagokból, mégis teljes mértékben az importjuktól függ, mert képtelen a bányászatukra és a feldolgozásukra.
A ritkaföldfémek kulcsfontosságúak többek között az okostelefonok, az elektromos járművek és a fegyverrendszerek gyártásában, és Kína szinte monopolhelyzetben van ezen a területen. Uralja a globális piacot, és nem fél fegyverként használni a ritkaföldfémeket és a belőlük készített mágneseket.
A Reuters tudósítása szerint részleteket nem hoztak nyilvánosságra arról, mit tervez pontosan Putyin, az azonban biztos, hogy az Egyesült Államok szövetségi kormányának földtani intézete (U. S. Geological Survey – USGS) becslése szerint Oroszország rendelkezik a világon az ötödik legnagyobb tartalékkal
- Kína,
- Brazília,
- India
- és Ausztrália
után.
A becslések igen széles skálán mozognak, a USGS szerint 3,8 millió tonnáról, a moszkvai természeti kincsek minisztériuma szerint 28,5 millió tonnáról van szó. A 29 ritkaföldfémből összesen 658 millió tonna rejlik orosz föld mélyén az Interfax tudósítása szerint.
Hiába a ritkaföldfémek, ha nem tudják kibányászni
Hiába azonban ez a hatalmas rejtett vagyon, mert Oroszország teljes mértékben importra szorul évi mintegy háromezer tonnás ritkaföldfém-igényének kielégítésére.
Mindössze mintegy 50 tonnát bányásznak belőlük, ami a belföldi kereslet csupán 2 százalékát adja.
A Eurasian Times tudósítása szerint Oroszország csak a globális ritkaföldfém-kitermelés 1 százalékát biztosítja, és hasonlóan rosszul áll más alapvető fontosságú nyersanyag terén is: a volfrám 57, a molibdén 51, a cirkónium 61, a nióbium több mint 90, a tantál 60 és a lítium 100 százalékát külföldről szerzi be.
A helyzet tarthatatlanságával Putyin is tisztában van, hiszen már februárban felajánlotta amerikai kollégájának, Donald Trumpnak, hogy Ukrajna helyett inkább Oroszországgal működjön együtt a ritkaföldfémek kitermelésében.
Trump pozitívan fogadta az ötletet. „Szeretnék ásványi anyagokat vásárolni orosz földön is. Ha lehet, akkor ritkaföldfémeket. Nekik is nagyon jó ritkaföldfémük van” – reagált akkor.
Költséges és tőkeigényes projektek
Oroszország szinte teljes területén találhatók tartalékok Murmanszktól a Kaukázuson keresztül Jakutföldig. „Ezek a projektek azonban költségesek és tőkeigényesek – ismerte el Putyin. – Boldogan együttműködnénk külföldi partnerekkel, az amerikaiakat is beleértve” – tette hozzá.
A februári szavaiból világosan kiderült, hogy Oroszország tisztában van vele: egyedül nem tudja kezelni a problémát, de kész alku tárgyaként kezelni a ritkaföldfémeket geopolitikai célja elérése érdekében.
Logikus lépés lenne Putyin részéről, ha legjobb barátjához, Hszi Csin-ping elnökhöz fordulna segítségért, és ezt meg is tette. Hiába azonban a szoros együttműködés, amelyet a két elnök szeptemberi találkozóján is megerősítettek, hiába a keddi energetikai megállapodás a két ország között, a kínaiak nem bolondok, eszük ágában sincs bármivel aláásni monopolhelyzetüket.
Gyenyisz Manturov első miniszterelnök-helyettes szeptemberben elismerte, hogy régóta tárgyalnak Pekinggel a kitermelési technológiák átadásáról, de Kína egyelőre hajthatatlan.
Ezek a legfejlettebb technológiák közé tartoznak a világon, amelyeket elsősorban Kína és az Egyesült Államok ellenőriz
– lamentált.
Kína ugyanis nemcsak a legnagyobb termelő, hanem a technológiai innováció terén is élen jár. A Kínai Tudományos Akadémia kutatói nemrég mutattak be egy új kitermelési módszert, amely elektromos mezőket használ a ritkaföldfémek ércből való elválasztására.
A South China Morning Post által idézett tanulmány szerint a módszer 95 százalékos kitermelési arányt ér el, 70 százalékkal lerövidíti a bányászati időt és 60 százalékkal csökkenti az áramfogyasztást. Ugyanilyen fontos, hogy a hagyományos eljárásokhoz képest 95 százalékkal csökkenti az ammóniakibocsátást.
Felére csökkentenék az importfüggőséget
Papíron roppant ambiciózusak az oroszok tervei, a ritkaföldfémekből és könnyű ritkaföldfémekből évi ötvenezer tonna, a tantál, berillium, hafnium, indium, gallium, rénium és közepes-nehéz ritkaföldfém-oxidokból 80 tonna kitermelése a cél.
Ha ezt sikerülne elérni, akkor a Vedomosztyi szerint
az importot a jelenlegi 98 százalékról 48-ra sikerülne leszorítani.
Putyin már szeptember elején is utasítást adott egy részletes kitermelési stratégia kidolgozására, amelynek november vége volt a határideje, de korábban is születtek hasonló tervek, csekély eredménnyel.
Bár a nyugati szankciók most a korábbinál sürgetőbbé teszik a megvalósításukat, kérdés, hogy ezúttal megvalósul-e belőlük valami.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
