Szeptember elsején lépet életbe, így közel három hónapja érvényben van már a szerb árrésstop.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, van ugyan hatása, de az intézkedések nem hozták meg minden esetben a várt eredményeket. A jövő márciusig tartó árrésstop eddig több tanulsággal is szolgált a termelők, a beszállítók, de a fogyasztók számára is. Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy a nagyobb kereskedelmi láncok számára a profitmaximalizálás a legfontosabb cél.
Az áruházláncok továbbra is a profitmaximalizálásra törekednek
A szerbiai termelők és beszállítók az eddigi tapasztalatok alapján most arra panaszkodnak, hogy
mind nagyobb rajtuk a nyomás az áruházláncok részéről, hogy csökkentsék a beszállítási árakat, illetve egyéb módon járuljanak hozzá a kereskedők profitjának növeléséhez.
Jagoda Lazarevic kül- és belkereskedelmi miniszter szerint ez tisztességtelen kereskedelmi magatartásnak tekinthető. „Fontos a párbeszéd, fontos, hogy bővítsük az együttműködést ezekkel a vállalatokkal. A nyomásgyakorlás folytatódik, a beszállítók ezt jelezték. Szeretnénk mindenkit bevonni a törvény kidolgozásába, hogy később annak gyakorlati alkalmazása minél sikeresebb legyen. Számunkra nagyon fontosak a tapasztalatok, hogy meg tudjuk tervezni a következő lépéseinket, beleértve az esetleges ellenőrzéseket is” – nyilatkozta. Hozzátette azonban, hogy véleménye szerint összességében hatásos volt az árréseket korlátozó kormányhatározat.
A szerb árrésstop jelentősen lenyomta az árakat
Egyes termékek ára valóban olcsóbb lett a 20 százalékra maximált árrés miatt. Összesen
- 23 alapvetető fogyasztási termékcsoport esetében korlátozták legfeljebb 20 százalékra az árrést.
- Ez a korábbi 40-45 százalékos árréshez képest jelentős árcsökkenést kellett volna, hogy eredményezzen.
Szerbiában az éves infláció szeptemberben 2,9, októberben 2,8 százalék volt. Ebben fontos szerepe volt annak, hogy a kormány hat hónapra 20 százalékos árrésstopot vezetett be az élelmiszerekre és a háztartási fogyasztási cikkekre. A lépés következtében szeptemberben 147 termék ára csökkent. Az élelmiszerek drágulása éves összehasonlításban 7,8 százalékról 1,7-re esett.
A Mol nem engedi el a MÁV kezét – a nyári szezon ismét hatalmas forgalmat hozhat
