Kiállt a nyilvánosság elé a Mol-vezér: Hernádi Zsolt pontosan megmondta, milyen forgatókönyv vár Magyarországra – "A dízel máris megdrágult 20 százalékkal"

„Egy hete még arról kellett volna beszélni, hogy milyen hatása lesz a magyarországi üzemanyag-ellátásra a Barátság kőolajvezeték leállásának, most az iráni konfliktus jelent új nehézséget” – közölte az ATV Egyenes beszéd című műsorában Hernádi Zsolt, a Mol csoport elnök-vezérigazgatója. A folytatást megjósolhatatlannak nevezte, egyben felvázolta az eddig jelentkezett problémákat.

Tölteni kellene a gáztárolót, de honnan?

Ezek szerint:

• Kitört Iránban az a háború, amely mindig is fenyegetett.
• Nyitott, hogy hogyan hat a piacra, ha az öbölből nem jut ki az olaj a világpiacra. A Hormuzi-szoros ugyan nincs lezárva, de nem is tanácsos rajta átmenni. A világ olajának 7-8 százaléka van most várakozó állásponton. E várakozás már megjelent az árakban.
• A dízel máris megdrágult 20 százalékkal, hiszen a világon felhasznált dízel 16 százalékának a szoroson vezetne át az útja.
• A gáz is komolyan drágult, 32 dollárról 40 dollárra.
• Katar  bejelentette, hogy leállítja az LNG előállítását. Máris hiány lett. Ráadásul az európai föld alatti gáztárolók átlagosan 30 százalékos töltöttségen állnak, már el kellene kezdeni feltölteni őket, de nincs miből. Korábban orosz gázzal lehetett feltölteni, de új orosz szerződést már nem köthetünk, a világpiacról kell vásárolni.

Hernádi Zsolt: az ellátás a fontosabb, az ár a másodlagos

Ha netán ellátási probléma lesz Magyarországon, akkor jövünk majd rá, hogy az ár kevésbé fontos, ha amúgy sincs áru. Áremelés persze lehet az elnök-vezérigazgató szerint, a kockázat jelen esetben az, hogy

A felhasznált dízel mintegy 30 százaléka külföldről származott, 2025 januárjáig főleg Oroszországból. Ám ez a forrás már kiesett. „Itt látszik, hogy nem voltak komolyan végiggondolva a szankciók. Egy jól működő rendszerről vágjuk le magunkat, és ebbe a helyzetbe pont akkor kerültünk, amikor megjelent egy háborús konfliktus.”

Mit mutat a műholdkép?

Orbán Viktor ma megosztott két műholdfelvételt, az elsőn a Barátság kőolajvezeték közelében keletkezett tűz látható, a másikon a vezeték, már tűz nélkül. 

– szögezte le az erről feltett kérdésre Hernádi Zsolt. Mint elmondta, a tűz kitörésekor az ukránok elkezdték a tárolóból a vezetékbe juttatni az olajat, hogy ne legyen még nagyobb a tűz, és gyorsan vevőt kerestek rá.

A Mol ukrán kérésre át is vett 36 ezer tonnát. A vezeték irányítóközpontja azonban aligha sérült meg, mert a szovjet tervezésű létesítmények esetében mindig ügyeltek arra, hogy biztonsági okból az ilyen létesítmények távol legyenek egymástól, hogy egy baleset vagy támadás esetén ne történhessen láncreakciósszerű katasztrófa.

A Mol százhalombattai finomítója is ilyen, emiatt hatalmas területet foglal el. A Mol az ukrán kollégáktól folyamatosan azt a tájékoztatást kapta, hogy néhány nap múlva újraindítják a szállítást. Ám az indítást mindig elhalasztották, szóban arra hivatkozva, hogy nem kapták meg az indításra vonatkozó döntést.

Eddig az ukrán fél 23-szor kérte a szállítás szüneteltetését a háború alatt. Ebből a Mol vezetője szerint soha nem volt probléma, mert a rendelkezésre álló idő elég volt a javításokra.

Horvátországban ugyanaz a forgatókönyv

Ugyanakkor – mutatott rá Hernádi Zsolt – nem véletlenül kapott engedélyt a Mol arra, hogy 2027-ig orosz kőolajat vásároljon, hiszen technikailag előbb nem képest az alternatív termékre való váltásra.

Azonban Horvátország esetében sem a behozatalért felelős szállító társaság, a Janaf nem engedi továbbítani az orosz olajat, ott is a politikai engedély hiányzik. A hivatalos közlés szerint, ha „ott lesz az olaj, megvizsgálják”. Ám a Mol sem az ukrajnai, sem a horvátországi politikai ügyet nem oldhatja meg egymaga. Ez politikai feladat.

Ha a horvát fél fenntartja, hogy továbbra sem továbbít Magyarországra orosz olajat, akkor Magyarországon rövidesen kevesebb jó minőségű üzemanyagot lehet majd előállítani. Növelni kell az importot, ami drágulást jelent.

Élet orosz olaj nélkül

Amint képes lesz a Mol kizárólag nem orosz olajat feldolgozni, azt akkor is a mostaninál rosszabb hatékonysággal tudja majd tenni, ami részben kisebb a dízelkihozatalt jelent.

A társaság az orosz olaj elakadása miatt most döntően arab és kisebb részben azeri olajat szerzett be. Már februárban érkezett egy tétel, de az olyan összetételű, hogy erősen károsítaná a létesítményeit. Ezért a társaság most bevár egy olyan másik tételt, amellyel az elsőt keveri, a keveréket pedig már használhatja a finomító.

Nem érdemes rosszabb hatékonysággal termelni, ha lehet jobbal is  

A Mol mintegy 30 százaléknyi nem orosz olajat tud feldolgozni, de ennyit nem dolgoz fel, hiszen minek termeljen eleve gyengébb hatékonysággal. Évente mintegy kétmillió tonnányit hoz be Horvátország felől. Ez azért fontos adat, mert horvát részről rendszeresen nagyobb mennyiséget közölnek, először évi 10 millió tonnáról volt szó, ma már évi 14 millió tonnánál tartunk.

Ám amikor az Adria vezetéket nagyobb mennyiségre tesztelték, kiderült, hogy a vezeték nem alkalmas nagyobb mennyiség továbbítására. Szerencsére azonban most több lépcsőben új tesztek indulnak. Egyelőre nincs is szükség sok olajra a százhalombattai létesítmény kapacitáskiesése miatt.

Ám a kihozatal ekkor sem lesz akkora, mint az orosz olaj esetében, amire optimalizálták, így 10-15 százaléknyival növelni kell majd Magyarország dízelimportját. A finomító átalakítására eddig 350 millió dollárt költött el a társaság.

Hernádi: a kockázatok nem összeadódnak, hanem hatványozódnak

A százhalombattai finomító már a Paksi Atomerőmű előtt egy nappal megkapta azt a megerősített védelmet, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök előzőleg bejelentett.

Hernádi Zsolt nem adott konkrét választ arra, hogy mitől kell megvédeni a finomítót, ugyanakkor közölte, hogy a Barátság vezeték leállása mögött ismeretlen tényezők, ezzel olyan kockázatok állnak, amelyekre fel kell készülni. Ráadásul a kockázatok nem összeadódnak, hanem hatványozódnak.