A Hormuzi-szoros lezárása globális sokkot okoz az energiapiacon, de vannak, akiknek jobban fog fájni

Sokkhullámokat okoz a globális energiapiacokon a Hormuzi-szoros lezárása, ezen a szűk vízi úton keresztül áramlik ugyanis a tengeren szállított olaj és cseppfolyósított földgáz (LNG) ötöde. A hatást az árak emelkedésében az egész világ megérzi, a legsúlyosabb helyzetbe azonban Ázsiát hozza – Kína kivételével.

Irán hétfőn zárta le a szorost, a Forradalmi Gárda figyelmeztette a tankereket, hogy nem haladhatnak át, tűz alá vesznek bárkit, aki próbálkozik. A hírre azonnal berobbant az olaj ára, és az emelkedésnek még nincsen vége, szakértők szerint a blokád hordónként 120 dollárra is növelheti az energiahordozó árát.

Hasonló a helyzet az LNG-vel is, amelynek Katar a világon a második legnagyobb exportőre az Egyesült Államok után és Ausztrália előtt. A háború miatt az Öböl menti ország hétfőn le is állította az LNG-termelést , ami az Európai Uniót is nehéz helyzetbe hozhatja, bár az onnan származó import egyelőre elenyésző az amerikaihoz képest.

A Hormuzi-szoros lezárása Délkelet-Ázsiának fáj legjobban

A Hormuzi-szoros lezárása azonban Ázsia számára a legfájdalmasabb. 

– írta a Nomura elemzője hétfői jegyzetében.

A CNBC által megkérdezett más elemzők is egyetértenek azzal, hogy Délkelet-Ázsiában várhatók a legnagyobb fennakadások az LNG-ellátásban, mivel Katar és az Egyesült Arab Emírségek biztosítja 

• a pakisztáni import 99, 
• a bangladesi 72 
• és az indiai 53 

százalékát a Kpler árupiaci adatszolgáltató szerint.

Pakisztán és Banglades különösen sebezhető, mert korlátozott a tárolási kapacitása és beszerzési rugalmassága, az utóbbi már most is jelentős strukturális gázhiánnyal küzd. Az Institute for Energy Economics and Financial Analysis szerint az ország napi több mint 36,81 millió köbméterrel kevesebb gázzal rendelkezik a szükségesnél.

LNG-importjának több mint fele Perzsa-öböl menti országokból származik, az ára pedig Brent-indexált. Ráadásul onnan szerzi be az olaj 60 százalékát is, így a nyersolajár-emelkedés egyszerre emeli az olaj- és az LNG-import árait is, így lehet, hogy Újdelhi számára nem marad más megoldás, mint visszatérni az orosz olajhoz annak ellenére, hogy megállapodott az Egyesült Államokkal.

Kína hatalmas tartalékokkal készült a legrosszabbra

Kína az iráni olaj legnagyobb vásárlója, a The Wall Street Journal tudósítása szerint oda áramlott az export 90, a Kpler szerint 80 százaléka, Peking ezzel váltotta fel a kiesett venezuelait is. A UBP becslése szerint az LNG 30 százalékát Katarból és az Egyesült Arab Emírségekből szerzi be.

Kína a világ legnagyobb olajimportőre, a Hormuzi-szoros lezárása egyértelműen próbára teszi a világ második legnagyobb gazdaságának energiabiztonságát, de némi védelmet nyújtanak számára a felhalmozott hatalmas készletek és az alternatív – orosz – ellátás.

„Kína jelentős kihívásokkal néz szembe, de rugalmasabb” – értékelte Go Kayama, a Kpler elemzője. A cég becslése szerint Kína LNG-készlete február végén 7,6 millió tonna volt, ami rövid távú fedezetet biztosít. Ha a kiesés tartós lesz, akkor Kínának is versenyeznie kell a maradék forrásokért.

Japán és Dél-Korea készletei csak pár hétre elegendők

A UBP adatai szerint a Közel-Kelet biztosítja Japán olajimportjának 75, Dél-Koreáénak pedig a 70 százalékát, az LNG esetében azonban kisebb a kitettségük: hat, illetve 14 százalékos.

„A nagy energiaimport-függőségű gazdaságok, mint például Japán, Dél-Korea és Tajvan, jobban ki vannak téve a kínálati sokkoknak” – emlékeztetett Sir Li Lim, a Convera vezető makro- és devizapiaci stratégája.

A készleteik is korlátozottak. Korea körülbelül 3,5 millió tonna, Japán pedig mintegy 4,4 millió tonna LNG-vel rendelkezik, ami nagyjából két-négy hétre elegendő.

Dél-Korea nettó olajimportja a GDP 2,7 százaléka, és a Nomura szerint a folyó fizetési mérleg tekintetében a legsebezhetőbbek közé tartozik.