Túl sokat kér a Janaf, ment is az újabb Mol–Slovnaft-panaszlevél Brüsszelbe
A horvátországi Adria kőolajvezeték üzemeltetője, a Janaf tartósan és következetesen visszaélésszerű árazási gyakorlatot folytat, amelyet objektív indokok nem támasztanak alá – írja közleményében a Janaf egyik megbízója, a Mol. A társaság és leányvállalata, a Slovnaft ezért újabb feljelentést nyújtott be az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságánál.
A Janaf az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése után – annak ellenére, hogy a Mol csoport által megrendelt mennyiség másfélszeresére nőtt – jelentősen, az addigi közel kétszeresére emelte díját, és ezt a túlzott árszintet a következő években is fenntartotta. Immár négy éve nem ad megalapozott indoklást a díjemelésekre, és továbbra is megtagadja az árazás alapjául szolgáló költségtényezőkre vagy módszertanra vonatkozó információk közzétételét – olvasható a közleményben.
A horvátországi tranzitdíj fajlagosan több mint háromszor magasabb, mint amit a szomszédos, trieszti kikötőből induló és Németországon át Bécsig vezető TAL vezeték üzemeltetője felszámol.
Fajlagosan csaknem kétszer olyan drága, mint amit a Mol csoport az ukrán szakaszon, háborús övezeten keresztül húzódó Barátság vezetékszakasz használatáért fizet.
Egyúttal jelentősen meghaladja az európai kőolajszállító csővezetékek árait is, amelyek műszaki és gazdasági feltételei nagyon hasonlóak a Janaféhoz. A hasonló kihasználtságokkal működő
- szlovákiai csővezeték díja fajlagosan négyszer,
- a magyar háromszor,
- míg fehéroroszországi vezeték hétszer alacsonyabb,
mint a Janafé.
Mol: a Janaf visszaél a piaci erőfölényével
A Janaf az uniós versenyjog szerint monopol piaci erővel rendelkezik a kőolaj Magyarország és Szlovákia szárazföldi finomítóiba történő szállításában. Az uniós versenyjog a piaci erővel való visszaélésként sorolja fel a tisztességtelen vételi vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen kereskedelmi feltételek előírását. A Mol és a Slovnaft állítása szerint a Janaf által előírt díjemelések a költségeihez képest túlzottak és objektíven nem indokolhatók. Magatartásával kihasználja az Oroszország ukrajnai inváziója által biztosított előnyöket, ideértve a Barátság vezeték jelenlegi működésképtelenségét is. Ez károsítja a fogyasztókat és veszélyezteti az energiaellátás biztonságát a sebezhető kelet-közép-európai régióban. A visszaélés gyanúja miatt ezért a Mol és a Slovnaft újabb feljelentést nyújtott be az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságánál.
Megy a packázás az orosz kőolajjal, késik a kapacitásteszt, nincs idei szerződés
A visszaélésszerű árképzés mellett az orosz kőolajszállítmányok ügyében is uniós szabályt sért a horvát vállalat. Továbbra is vonakodik állásfoglalást adni arról, hogy az EU és az USA szankcióinak (beleértve az OFAC rendelkezéseit is) megfelelő, legális szállítmányokat átengedi-e. A Mol és a Slovnaft ebben az ügyben március elején nyújtott be formális panaszt az Európai Bizottságnak.
Az eddigi ellátási problémákat további jogbizonytalansággal súlyosbítja az a tény, hogy a szerződéses folyamat húzódik a Janaffal, és a Mol csoport még mindig nem rendelkezik érvényes szállítási szerződéssel 2026-ra.
Egyúttal a tervezett kapacitástesztek sem tudtak elindulni a horvát vállalat miatt. Erről a horvát társaság azt írja a honlapján, hogy a teszt indítására vonatkozó megállapodás feltételeként
a Mol továbbra is újabb feltételeket szab, és »vagy elfogadod, vagy nem« hozzáállással közelíti meg a folyamatot. Ez nem az a fajta partnerségen alapuló megközelítés, amelyet a régóta fennálló együttműködésünkben elvárunk.
A Janaf csak olyan tesztelési modellt tud elfogadni, amely a valós üzemi körülményekhez összehasonlítható eredményeket biztosít, és a Mol javaslata nem felel meg ezeknek a kritériumoknak.
