Káosz készül a repülőtereken, borul a menetrend: nincs elég kerozin, tömegével törlik a járatokat Európában is – senki se tudja, milyen útvonalak maradnak meg
Immár három hét eltelt azóta, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Izrael nagyszabású hadműveletet indított Irán ellen. Bár Donald Trump gyors lefolyású háborút ígért, egyelőre még nem látszik a közel-keleti konfliktus vége. A légitársaságok már vészforgatókönyveket dolgoznak ki arra az esetre, ha az iparágat sújtó üzemanyaghiány alakulna ki, sokan ugyanis attól tartanak, hogy ez akár heteken belül bekövetkezhet, mivel az iráni háború veszélyezteti az ellátást és felhajtja az árakat.
A légi közlekedési ágazat legfontosabb szereplői szerint nincs arra biztosíték, hogy a következő hónap végén is rendelkezésre áll majd elegendő üzemanyag.
„Már most olyan terveken dolgozunk, amelyek különböző forgatókönyveket vázolnak fel arra, hogyan kezelnénk az üzemanyaghiányt” – nyilatkozta a Financial Timesnak Ben Smith, az Air France-KLM vezérigazgatója, aki szerint ez magában foglalja egyes ázsiai járatok számának csökkentését is arra az esetre, ha az Európába tartó visszaút üzemanyag-felvétele nehezebbé válna.
„Délkelet-Ázsia sokkal inkább függ a közel-keleti térségéből érkező üzemanyagtól, mint Európa. Európából tudunk üzemanyagot vinni, de amikor egy délkelet-ázsiai városba repülünk, előfordulhat, hogy a gépet már nem tudjuk visszarepíteni. És ha nincs üzemanyag, akkor nem lehet repülni” – fejtette ki Smith.
Hasonlóan látja a közeljövőt Kenton Jarvis, az easyJet vezetője is, aki szerint az üzemanyag-beszállítók csupán arról tudták biztosítani a légitársaságot, hogy a következő három hétre elegendő üzemanyag áll rendelkezésre. „De senki sem mondja azt nekünk, hogy hat hét múlva sem lesz semmilyen azonnali problémánk, mert erre nem hajlandók garanciát vállalni” – tette hozzá.
Egyes energiakereskedők úgy vélik, hogy a világ bizonyos részein elkerülhetetlen a repülőgép-üzemanyag hiánya. Szerintük bár néhány ország – köztük több európai állam – megfelelő tartalékokkal rendelkezik, a repülőgépeknek a célállomáson is tankolniuk kell, és nem tudnak annyi üzemanyagot magukkal vinni, amely elegendő lenne az odaútra és visszaútra egyaránt.
A közvetlen kockázatot némiképp enyhíti, hogy a repülőterek többsége jelentős készletekkel rendelkezik.
Hari Marar, az indiai Bangalore Nemzetközi Repülőtér vezérigazgatója elmondta, hogy a helyszínen vagy annak közelében mintegy 25 napra elegendő üzemanyag áll rendelkezésre, emiatt ha a beszállítóknál átmeneti hiány lép fel, az nem jelenti azt, hogy azonnal aggódniuk kellene. „Az ár azonban más kérdés, és az mindenképpen hatással lesz légitársasági partnereinkre” – tette hozzá.
„Ez nagyobb ellátási probléma, mint amit korábban valaha tapasztaltunk” – jelentette ki Willie Walsh, a British Airways korábbi vezérigazgatója, aki jelenleg az Iata iparági szervezetet vezeti.
Több repülőtéri vezető is azt mondta a Financial Timesnak ezen a héten, hogy üzemanyaghiánnyal néznek szembe, ami a következő hetekben a járatok korlátozására kényszerítheti őket.
A piacok ugyanis árazzák a konfliktus, és nem csak az olaj és a gáz esetében. A repülőgép-üzemanyag ára megduplázódott azóta, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Izrael a múlt hónapban csapásokat indított Irán ellen. Az északnyugat-európai árak szerdán történelmi csúcsra emelkedtek, tonnánként 1 730 dolláron zártak, meghaladva a hétfőn felállított rekordot.
A légitársaságokat érzékenyen érinti a közel-keleti konfliktus
Az áremelkedés egyes légitársaságoknak – köztük olyan amerikai óriásoknak is, a United Airlines, a Delta Airlines és az American Airlines – milliárdos többletköltséget okozott, mivel nem rendelkeznek hosszú távú fedezeti ügyletekkel. A fedezeti védelem nélküli skandináv SAS légitársaság ezen a héten közölte, hogy a növekvő üzemanyagárak miatt mintegy 1000 járatot töröl.
A Hormuzi-szorosban bekövetkezett fennakadások leállították a világ második legnagyobb repülőgép-üzemanyag-exportőrének számító Kuvait szállításait. A Vortexa energetikai adatszolgáltató szerint Kuvait adta 2025-ben a világ tengeri úton szállított repülőgépüzemanyag-exportjának 15 százalékát.
Elemzők szerint Európát és Ausztráliát várhatóan súlyosabban érinti majd a helyzet, mint más piacokat, mivel korlátozott a hazai finomítói kapacitásuk. Európa az elmúlt években finomítói kapacitásának jelentős részét leépítette, és ma repülőgépüzemanyag-szükségletének mintegy 40 százalékát a szoroson keresztül szerzi be, míg Ausztrália nagymértékben függ a kínai és szingapúri finomítóktól.
Azonban nem minden piaci szereplő aggódik az esetleges hiány miatt. Michael O’Leary, a Ryanair vezetője ugyanis arról számolt be, hogy a kizárólag Európában működő légitársasága a jelenlegi körülmények között a következő két hónapban nem számít üzemanyaghiányra.
