Brutális, máris itt a következmény: azonnal leállt a gázszállítás az 50 milliós országba – Irán meghirdette a bosszút, mert megtámadták a legnagyobb gázmezőjét
Azonnali és látványos következményekkel járt, hogy rakétacsapás érte Irán egyik legfontosabb energialétesítményét, a világ legnagyobb gázmezőjének számító South Parst: Irakba szerdán teljesen leállt az iráni gázszállítás, miközben Teherán nyíltan megtorlást hirdetett a térség olaj- és gázipari létesítményei ellen. A támadás után az olaj- és gázárak is kilőttek, jelezve, hogy a konfliktus már nemcsak katonai, hanem globális gazdasági kockázattá vált.
Az iráni vezetés egyértelművé tette, hogy a csapás után nem marad el a válasz. A Forradalmi Gárda figyelmeztetése szerint a Perzsa-öböl térségének legfontosabb olaj- és gázipari létesítményei célponttá válhatnak, köztük katari, szaúdi és egyesült arab emírségekbeli infrastruktúrák. A fenyegetés hatása azonnal megjelent a piacokon:
a Brent típusú kőolaj ára több mint 5 százalékkal, közel 109 dollárra (mintegy 39 500 forint) emelkedett hordónként,
míg az európai földgáz ára 6,6 százalékkal ugrott meg, közel 55 euróra (körülbelül 21 000 forint) megawattóránként.
A South Pars elleni támadás több szempontból is fordulópont. Ez volt az első alkalom, hogy közvetlenül Irán gázkitermelési infrastruktúráját érte csapás a február 28-án kirobbant konfliktus során. A mező az ország energiarendszerének gerincét adja: a hazai gázellátás több mint kétharmadát biztosítja, miközben a földgáz az áramtermelés 85 százalékáért felelős.
Több környező ország a saját bőrén érzi a South Pars megtámadását
A támadás közvetlen következményei már a régióban is érezhetők. Irak, mely jelentős mértékben támaszkodik az iráni gázimportra villamosenergia-termelése során, bejelentette, hogy a szállítások teljesen leálltak. A bagdadi vezetés szerint ez komoly hatással lehet az ország villamosenergia-hálózatára.
Az iráni hatóságok szerint
a South Pars feldolgozó létesítményeinek négy egysége sérült meg,
melyeket biztonsági okokból leállítottak a tűz továbbterjedésének megakadályozása érdekében. A károk pontos mértéke egyelőre nem ismert, ugyanakkor halálos áldozatokról nem érkezett jelentés.
A geopolitikai feszültséget tovább növeli, hogy a konfliktus immár egyértelműen az energetikai infrastruktúrák ellen irányul. Egy korábbi iráni olajipari tisztviselő szerint a háború sokkal veszélyesebb szakaszba lépett, és Teherán kész akár a térség más kulcsfontosságú gázlétesítményeit is megsemmisíteni, ha további támadások érik.
Májusig is elhúzódhat az iráni konfliktus
A régió több országa elítélte a történteket. Katar veszélyes és felelőtlen lépésnek nevezte a csapást, míg az Egyesült Arab Emírségek hangsúlyozta, hogy létfontosságú energetikai infrastruktúrákat semmilyen körülmények között nem szabad célba venni.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a világ egyik legfontosabb szállítási útvonala, a Hormuzi-szoros forgalma gyakorlatilag leállt, miután Irán több hajót is megtámadott. Normál körülmények között a globális olaj- és cseppfolyósított földgáz-kereskedelem mintegy 20 százaléka halad át ezen a szűk tengeri útvonalon, így a fennakadások már most ellátási kockázatokat okoznak, különösen Ázsiában.
Elemzők szerint a jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a háború akár májusig is elhúzódhat,
miközben egyelőre nem látszik gyors diplomáciai megoldás. Az amerikai kormány a stratégiai olajtartalékok felszabadításával próbálja mérsékelni az árak emelkedését, ugyanakkor a piacok egyre inkább hosszabb távú zavarokkal számolnak.
Az energetikai infrastruktúrák elleni támadások egyes szakértők szerint akár belpolitikai destabilizációs célt is szolgálhatnak Iránban. Az viszont már most látszik, hogy a konfliktus nemcsak katonai, hanem gazdasági értelemben is globális hatásokat generál. Az asszalujehi energetikai központ vezetője szerint a támadásokkal átbillent a háború ingája, és a konfliktus immár teljes körű gazdasági háborúvá vált. Megfogalmazása szerint a térség energiaellátásának biztonsága nullára csökkent, ami jól mutatja a helyzet súlyosságát.
