Orbán Viktor megy, az EU-adó jön – érkeznek az igazság pillanatai: nem csak Brüsszelnek hoznak fejfájást
A pénteken immár Orbán Viktor nélkül zajlott európai uniós csúcs máris ízelítőt adott arról, mi várható a magyar kormányfő nélküli korszakban. A magyar vezető szövetségesei megnyerhetik a jövő évi francia választást, ezért a hétéves uniós költségvetéssel összefüggő, hatalmas fontosságú döntéseket erőltetett iramban vinné át Brüsszel. Ha van ellenvélemény – márpedig most is van –, azért nehéz, de ha nincs olyan politikus, aki magára vállalja a villámhárító szerepet – mint Orbán Viktor oly gyakran tette –, akkor ettől válhat még bonyolultabbá az érdekek összecsiszolása. Ebbe a helyzetbe csöppen az EU-pénzek megszerzését ígérő, felállóban lévő Magyar Péter-kormány.
A csúcstalálkozó napjaira fajsúlyos, az egész unió jövőjét meghatározó ügyekben történt fordulópont: a magyar választás után hirtelen megjavították a Barátság kőolajvezetéket, és ezzel megnyílt az út az EU Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelfelvétele és az Oroszország elleni 20. szankciós csomag elfogadása előtt.
De egy ennél sokkal távolabbra vezető útra is ráléptek az állam- és kormányfők.
Európa 1800 milliárd eurós költségvetési harca most vált valóságossá
– ezzel a címmel összegzi a csúcsot a Politico cikke.
Illusztrációnak Giorgia Meloni olasz kormányfőt fotóját teszik, amint a csúcson vezetők egy csoportja közepén mosolyog. A csúcson azonban sokkal komolyabb Meloni-fotók is születtek, és nem csak ezek illusztrálják: valami egyelőre nagyon nem áll össze a költségvetést illetően. Ami biztos: az új teher. De ki viselje?
A magyar választásra előállt új európai valóság: az erre felkészületlen unió nyakába szakadt az iráni háború nyomán egy új energiaválság. Ennek következtében – pedig még igazán alig kezdődött el – hatalmas nyomás hárul a kormányokra, hogy többet költsenek, vagy szembesüljenek a társadalmi elégedetlenséggel.
Ugyanekkor kellene elkezdeni tárgyalni – és Brüsszel szándéka szerint még idén áterőltetni – a 2028–2034-es hétéves uniós költségvetést (MFF). A sietség oka: a francia választást jövőre megnyerheti a radikális jobboldali ellenzék, és ebben az esetben a vitákat felvállaló Orbán Viktornak nehézsúlyú utódja támadhat.
Orbán Viktor még nem is távozott a kormányfői székből, de az első nélküle zajlott csúcsvitán máris a lovak közé csaptak: „végre komolyan kezdtek foglalkozni a blokk 1,8 billió eurós költségvetésével” – fogalmaz a brüsszelita hírportál, hozzátéve hogy továbbra sincs egyetértés pont az alapkérdésekben: mire kellene fordítani, mekkora legyen, vagy ki fizesse.
Rendkívül nehéz tárgyalás
– idézik Melonit, aki az ülés margóján újságíróknak nyilatkozott.
Sok-sok Európát ígért Ursula von der Leyen és Magyar Péter is: ennek azonban ára van
Egy név nélkül nyilatkozó uniós tisztviselő szerint „a hangulat konstruktív volt, volt nyitottság a kérdés megvizsgálására” és a jelentés szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sem csüggedt.
„A saját források elengedhetetlenek” – mondta ki a lényeget a csúcstalálkozó végén. De mit jelent ez?
Nélkülük a választás egyértelmű… Vagy magasabb nemzeti befizetések, vagy kisebb kiadási kapacitás. Más lehetőség nincs. Más szóval a kisebb kiadási kapacitás kevesebb Európát jelentene – éppen akkor, amikor több Európára van szükség
– folytatta Von der Leyen.
Több Európát ígért választási kampányában a Tisza Párt, de mikor fog besokallni tőle az EU-pénzek „visszaszerzését” is megígérő Magyar Péter, az a kilátások fényében bizonytalan. Ha ígéretét teljesíteni akarja, előfordulhat: abba a helyzetbe kerül, hogy vagy bólint, vagy búcsúzhat az újabb brüsszeli utalástól. Az ügyek pedig – szemmagasságban vagy a fejünk felett – gigásziak: egy 1800 milliárd eurós költségvetés, egy háború, egy problémás új tag felvétele az EU-ba, és így tovább.
Állásfoglalást – vagy minimum a győztest kiváró tartózkodást – igénylő éles viták biztosan lesznek, és az ízelítőt már ez a csúcs is megadta. Az idézett tisztviselő szerint „ez volt az első valódi vita az MFF-ről”.
EU-adó, EU-költségvetés: a hasadékok már jól látszanak
A vitában egyes országok, például Lengyelország, nagyobb költségvetést szorgalmaztak. Mások, különösen Németország és Hollandia, amellett érveltek, hogy annak kisebbnek kellene lennie az Európai Bizottság eredeti javaslatánál.
A találkozó után Rob Jetten holland miniszterelnök újságíróknak azt mondta, hogy ez elfogadhatatlan, és a „költségvetés méretét jelentősen csökkenteni kell”.
Friedrich Merz német kancellár ugyanezt hangsúlyozta.
Egy olyan időszakban, amikor szinte minden tagállam a lehető legszigorúbb költségvetési konszolidációt hajtja végre belföldön, az EU-költségvetés masszív növelése, ahogyan azt az Európai Bizottság javasolja, nem illeszkedik a képbe
– mondta Merz újságíróknak, és minden területen kiadáscsökkentést sürgetett, hogy a bizottság javaslata elfogadhatóbbá váljon.
Ugyanakkor az uniós intézmények és olyan országok, mint Franciaország, ambiciózusabb csomagot sürgetnek, azzal érvelve, hogy a blokknak stratégiai ágazatokba kell beruháznia, és versenyeznie kell ázsiai és amerikai riválisaival. Ők nem tehetik meg, amire egyébként Merz érvelése ellenére a németek készülnek: hogy hatalmas saját kiadási programokat indítanak.
Számukra a nagyobb költségvetés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a már így is feszes államháztartású tagállamoknak többet kellene fizetniük. Inkább azt szorgalmazzák, hogy az EU emeljen olyan adókat, amelyek közvetlenül az európai költségvetésbe folynak be, az uniós zsargonban úgynevezett „saját forrásokat”.
Saját bevételeket akar Brüsszel
Júliusban a bizottság javaslatot tett többek között a szén-dioxid-intenzív importtermékekre kivetett illetékekre (CBAM), a kibocsátásokra (ETS), a nem újrahasznosított elektronikai hulladékra, a dohányfogyasztásra és a vállalati nyereségekre. Ezek együtt évi 66 milliárd eurót hoznának az EU szerint.
Ezek a javaslatok azonban – a CBAM kivételével – korábban hűvös fogadtatásban részesültek a legtöbb uniós ország részéről.
A verdiktet Ursula von der Leyen már előre kimondta: valamilyen uniós bevétel kell. Minél kevesebb, annál többet kell hozzátenniük a tagállamoknak, mert több Európára van szükség. Az utóbbi azt is jelenti, hogy teljesíteni kívánják az Ukrajna pénzelésére tett, az uniós költségvetéshez hasonló nagyságrendű ígéreteket is.
Csak a most előkészített 90 milliárdos utalás meghaladja az említett adóbevételeket, amelyek még nincsenek biztosítva. Igaz, a 90 milliárd nem a költségvetésből megy, hanem hitelfelvételből. De ezt is vissza kell egyszer fizetni, kivéve, ha Ukrajna háborús vereséget mér Oroszországra és behajtja rajta.
Ilyen lesz az Orbán Viktor utáni világ
Külön vezető anyagában taglalja ugyanez a hírportál, milyen is lesz az uniós világ a távozó magyar miniszterelnök, Orbán Viktor nélkül.
A cikk arra jut, hogy egyáltalán nem lesz könnyebb. Az ellentétek ugyanis nem tudnak eltűnni, de az is baj, ha megformálódni sem.
Miután az uniós blokk kölcsönös védelmi záradékáról, energiapolitikájáról és 1,8 billió eurós, hétéves költségvetéséről intenzív egyeztetéseket folytattak, Európa állam- és kormányfőinek végül szembe kellett nézniük az igazsággal: problémáik – és véleménykülönbségeik – jóval nagyobbak egyetlen embernél – írják.
„Orbán bizonyos szempontból valószínűleg bűnbak volt, aki mögé mindenki (…) felsorakozott” – mondta Kristen Michal észt miniszterelnök a Politicónak a csúcstalálkozó margóján adott interjúban. A jövőben a vezetőknek „nyíltan és őszintén kell beszélniük a szándékaikról” – tette hozzá. Ez lesz a nehéz.
Komoly fiskális stimulust adnának a magyar gazdaságnak a zárolt uniós pénzek – már ha nem fut ki az időből Magyar Péter kormánya
A választások után az egyik legégetőbb kérdés, hogy mi történik az uniós forrásokkal. Nem tudni, valójában mekkora mozgástér áll az új kormány előtt, s hogy milyen feltételekkel válhatnak a zárolt EU-pénzek ténylegesen hozzáférhetővé. A Kohéziós Alap teljes feloldása 2,9 százalékos, az RRF-források lehívása pedig 3,9 százalékos addicionális GDP-arányos fiskális impulzust jelentene Magyarország számára.
